Adatok:
1817 - a pesti egyetem hallgatója, majd a színészet felé fordul.
1817 - először lép színpadra Debrecenben.
1818-1820 - Kilényi Dávid társulatának tagja
1825-1826-ban a poszonyi országgyűlési együttesben játszik.
1827 - örökségből önálló társulatot szervez, mellyel Szegeden szerepel először
1832. - évtől fogva Abday Sándor igazgatók vezetése alatt áll a Kilényi féle Vándortársulat
1836 - feleségül veszi kolleganőjét, Szabó Zsuzsannát, Esztergomban, ahol épp állomásoznak
1836-37. Abday Sándor társulata Szegedre jön
1841. Szombathely-Kőszeg-Szombathely-Sopron-Szombathely-Keszthely-Sümeg-Esztergom útvonalon játszanak
1844 nyarán, Ungváron a Kőrösy József társulata, egyesül Abday Sándor társulatával
1844-45.- felkeresik a nyírségi, szabolcsi és hegyaljai mezővárosokat
1848. a debreceni színházt igazgatója. Nagy érdeme, hogy a forradalom alatt és a szabadságharc idején is megtartja a társulatot.
1849 őszétől a szabadságharcban élelmezési biztos
1860. - letelepszik Szatmárnémetibe és 22 évéig, haláláig itt él, mint császári és királyi kataszteri becslőbiztos
1878. februárja, Abday Sándor: Szatmár városa egy más világrészben - című bohozatának premierje
1882. november 18. -án, 82. éves korában végelgyengülésben, hunyt el.

Családja

.....A kaposvári plébánia születési anyakönyvében az alábbiak olvashatók: Gyermek neve: Alexander Abday, Keresztelés időpontja: 1800. február 2. Keresztelő pap: capellanus Kaposvár, Szülők: D. Johannes Abday - Theresa Török, Keresztszülők:. Stephan Szabó - Magdalena Reindl.

Pályakezdés időszaka

.....A pesti egyetem hallgatója, majd a színészet felé fordul. Először 1817-ben lép színpadra Debrecenben. 1818-1820 között Kilényi Dávid társulatának tagja. 1825-1826-ban a poszonyi országgyűlési együttesben játszik. Idővel örökséghez jut, abból önálló társulatot szervez, mellyel Szegeden szerepel először 1827-ben. Szép termetével és ügyes játékával nagy sikert ért el. Pályája elején hősi szerepeket játszik, majd áttért a komikus és a karakter feladatokra. 1827-től élettársa Böszörményi Johanna, Szabó Zsuzsanna, akivel 1836-ban házasságot köt.

Mint vándortársulati direktor:

.....1827-ben ő alapítja meg az első drámai-dalos állandó társulatot, amely öttagú cseh zenekarral dicsekedhetett, és olyanok játszanak benne, mint Szentpéteri, Udvarhelyi, Dériné, Bokor, Borsos Klára, Parázsóné, Páli, Kilényi, Hubenai, karmestere pedig Hajnis. Ez a társulat idővel 44 tagra szaporodott és nem tudta magát fenntartani. Ezért kettészakadt: egyik része Kassára ment, ahol rövid ideig tartózkodott, aztán Pestre tette át a székhelyét. Ebből nőtt ki a Nemzeti Színház társulata.
Abday vándortársulatával ismerté lett szerte a hazában. Abday Sándor vállalta fel a magyar színjátszás első nagy missióját a hazában, amikor 43 városban elsőként szerepelt vándortársulatával. Emlékei szerint 89 helységben fordult meg. Nagy érdeme, hogy mintegy 40 neves színész az ő társulatánál tanulta meg a szakma alapjait.
Abdaynak jó kapcsolatban volt Petőfi Sándorral, aki 1843-ban tagja volt társulatának. Itt játszott Petőfi, Pákh Albert: Csont című paródiájában.
Erre Abday Sándor így emlékezik "... Petőfi katonaköpenyben jött hozzám Karcagra, s a színtársulatnál 5 hónapot töltött. Ott írta ismert travesztációját, hogy Három színész Létára tart..." ám, mint színésznek alkalmatlant Karcagról elcsapja Abday.
"... de színésznek ügyetlen lévén felvittem Pestre, hol 50 Ft-al megajándékozva egy ügyvédnek adtam át. A barátság azonban továbbra is fennmarad közöttünk, ezt bizonyítja az, hogy midőn Erdélybe ment, az utolsó estét is Kis Békési Imrével együtt nálam töltötte s reggel útnak indulva mindnyájan kikísértük" fejezi be visszaemlékezését Abday Sándor.

Abday Sándor, mint szegedi direktor:

.....Szegeden igen hamar kialakul a vándortrupok folyvás cserélődő színtársulataival működő állandó, főképp nyáron üzemelő színjátszó hely. Elsőként Láng társulata említhető, aki 1816. évben kezdi meg vándorútját s Halasról egyik tagját - Kilényit - Szegedre küldi előre, hogy a színpad átengedése ügyében tárgyaljon Szeged városának elöljáróival. Kilényi ügyesen forgolódik és a tanács a színház használatát minden díjfizetés nélkül engedi át. A társaság július 26-án érkezik meg és a Láng Ádám felvigyázó, (ki a tagokat a jövedelem arányában kéthetenkint fizeti) Kilényi Dávid perceptor, Ujfalusi Sándor kontrollor, Farkas József, Szentpéteri Zsigmond, Kontz József, Várady Károly, ifj. Láng Lajos, Halabori Miklós, Kramarits János, továbbá: Bosi Anna, Láng Mária, Mester Francziska, Tellerné Borbála tagok által aláírt terjedelmes "társasági constitutiók és törvényes czikkelyek" egy példányát a hatóságnak benyújtja. A Szeged városa részéről 1817. február havában a szerződés Pintér János árvatári ellenőr jótállása mellett megköttetik. A jövő így teljesen biztosítva van, s Szeged az alföldi színészetnek igazi központja és fenntartójává lesz. A társaság az év bizonyos részében, néha több izben is Szegeden játszik, de közben-közben ellátogatott Makóra, Becskerekre, Bajára, - leginkábbb pedig Szabadkára, hol ugyancsak kiváló pártfogásban részesül. Csaknem két évtizeden át szolgálja e társaság az Alföld közmuvelődési ügyét előbb Láng Ádám, később Kilényi Dávid, utóbb pedig s illetőleg 1832. évtől fogva Abday Sándor igazgatók vezetése alatt áll.

Abday Esztergomban

.....Abday Sándor társulata, élte a vándorszínészek hazátlan életét. Egyszer itt állomásoznak huzamosabb ideig, máskor ott. Az élet nem helyez köttötten zajlik. Az is megtörténik, hogy a színészek egyéni, családi örömeiket ünnepi előadáson osztotják meg közönségükkel. Számos ilyen alkalom adódott 1836-ban Abday Sándor társulatánál például. Három színlapon is hirdetnek házassági jutalomjátékot, ami arra utal, hogy három pár is házasságot kötött Esztergom városában, s egy-egy előadás bevételét kapták nászajándékul az igazgatótól. Ehhez a három házasságkötéshez nemcsak színlapok, de a belvárosi plébániatemplom anyakönyvei is forrásul szolgálnak Esztergomban. Ebben az időben kötnek házasságot, például Felekiné Munkácsi Flóra szülei, Munkácsi Gaidler Pál és Mészáros Anikó. Jutalomjátékul a Pannónia, Páris, London, Konstantinápoly című tüneményes vígjátékot kapják, amit énekkel és tánccal tettek vonzóbbá. (Erdős János, s az igazgató Abday Sándor volt a másik két házasuló!)
Forrás: Pifkó Péter-Zachar Anna Ünnepi színjátékok Esztergomban (1816-1990) Új Forrás - 1995. 1.sz.

Abday társulat játéka Szeged városában

.....Az 1831. évtől új társulat jön Szegedre, Abdayékat váltva, amely trup Balla igazgató vezetése alatt áll és nyaranta, főképp május június hónapokban játszik, a szegedi vár területén erre kialakított színhelyen. 1836-37. évekre újra Abday Sándor társulata jön Szegedre. Az utóbbi alkalommal áprilistól-szeptemberig játszanak, de hetenkint rendszerint csak három előadás van. A közönség tetszését annyira megnyerték, hogy később is mindig ezen társulatot óhajtották viszontlátni. A társaság anyagi ügyei rendkívül kedvezően alkalnak ezidőben. A havi bérlet 12 eloadást foglalt magában (a bérlet 12 előadásra váltói 5 frt.) s havonkint 600, hat hónapra pedig 3600 váltóforint írt bérletbevétel van biztosítva, de a napi bevételek is igen kedvezőek ekkoriban. A tagok közül legjobban Baranyay, Bohári, Chiabay Czelestin, Gyarmathy, Munkácsy, Szákfi, Szerbényi, továbbá Adayné, Chiabayné és Munkácsyné aratnak sikereket. Az előadott darabok közt volt április 10-én "Az ál Iván czár elfogatása Szeged városában, néma képzetben." Május 16-án pedig Mihályfi József szegedi ügyvédnek "Terv" című szerzeménye került színre, melyet 1841-ben is előadnak.

Abday társulata 1841-1847

.....Abday Sándor középtársulata, amely 8 férfiból, 5 nőből áll ekkoriban 1841-ben a Szombathely-Kőszeg-Szombathely-Sopron-Szombathely-Keszthely-Sümeg-Esztergom útvonalat járja be, az 1846-47-es évadban viszont már 11 férfi, 7 nő, 4 gyerek tartozik a társulathoz, és így szinte teljesen más személyi összetétellel, az ország ellenkező sarkában jár egyebek mellett Marosvásárhelyen bukkant fel. Így fordulhat aztán elő (Szuper Károlytól tudjuk), hogy Pozsonyban az országgyűlés alatt két német és egy magyar társulat játszik, 1845 nyarán pedig Kaposvárott, a főispáni beiktatás alkalmából két magyar társulat is Czakó: "Kalmár és tengerésze" -vel akarja a közönséget megnyerni. Aztán a nagy vándorlások közepette Kőrösy József nagyobb létszámú együtteséből Ungvárott kiszakad 1844 elején egy középtársulat (10-15 fő), amely szüntelen fogyásával két évvel később Ungávrra való visszatérésük alkalmával egyesül Abday Sándor ugyancsak fogyó társulatával, létszámuk így együtt kb. 20 főre gyarapodik Abday igazgatása mellett. Bérlet meghirdetésére csak Munkácson és Ungvárott vállalkoztak. Az 1844-45-ben felkeresett nyírségi, szabolcsi és hegyaljai mezővárosok, azonban a városfejlődés alacsonyabb fokán állottak. A társulat létszáma ezenközben - gyakori személyi változásokkal - 7 és 15 fő között mozog. Ez utóbbi tekinthető a "kritikus" létszámnak: efölött már nagyobb helység, rendkívüli játszási alkalom felkeresése, vagy társulatbomlás következik be, mint 1845-ben Tiszaújlakon. A 16 főre gyarapodó társulatból "elválván tőlünk Zelényiék, Beregszászt portyázó Magossné truppjához mennek Partényivel együtt, csakhogy megrontsanak - mi, felszólítás következtében, tehát átjövések Újlakról, szinte Beregszászra gyűlésekre, s mivel bennünket pártolt a közönség, ok tehát mint meggyőzöttek, hogy mégis megrontsanak, kisvárd[a]i működő Abday társaságát hozzák nyakunkra elrontásunkra - mert bár sokan voltunk is, a közönség két részre oszlott, nekünk jutott annyi, hogy becsülettel továbbmehettünk" 1845 májusának végén a megyegyulés alkalmából Beregszászon 19 színész, 9 színésznő (és 4 gyerekszínész) gyűlt össze a három vándortársulat tagjaiból.

Abday munkássága és érdemei

.....Legnagyobb érdemei egyike, hogy több mint 40 jónevű színész az ő igazgatása alatt álló társulatnál szerezte meg a művészi pálya első alapismereteit, közülök legnevezetesebbek voltak: Barta, Pály, László, Komáromy, Benza, Erdos, idosb Szerdahelyi stb. Másik érdeme, hogy önálló színtársulatával bejárja az egész országot, sikereivel sorra kiszorítja a német vándor-színtársulatokat. Mint színészpedagógus is jelentős szerepet játszik a magyar színművészet hőskorában, a szakképző intézmények kialakulása előtt. Tanítványai között ott találjuk a magyar színjátszás nagy öregjeit, mint Balla, Fehér, Medvét, Megyerit, Bartát, Pálit, Szerdahelyi Józsefet, Egresi Gábort, Lászlót, Berzat, Komáromi Sándort, Erdőst, Telepi, Munkácsi Flórát, Geidler Pál (Felekyné atyja), Váczy Károly (aki 1877-ben orvos volt!)
1848-ban a debreceni színházat igazgatja. Nagy érdeme, hogy a forradalom alatt és a szabadságharc idején is megtartja a társulatot. Színházat vezet, szervez és 1849 őszétől a szabadságharcban élelmezési biztosként dolgozik.
Élete utolsó 22 évében, pedig mint császári és királyi kataszteri becslőbiztost találjuk Szatmárnémetibe 1860-ban.
A Magyar színművészeti lexikon két, németből készült átdolgozásáról tud. Legjelentősebb szerepei: Jaromir (Grillparzer: Ősanya), Zrínyi (Körner), Moór Ferenc, majd Moor Károly Schiller: Haramiák), Mandolino (Hennerberg.Schikaneder: Csörgősapka), Zajtay (Gaál József: A peleskei nótárius), Alfonzo (Victor Hugo: Borgia Lucretia), Angelo (Victor Hugo: Angelo, Padua zsarnoka).
Színműveiből kettőről tudunk. 1839-ben Marosvásárhelyen mutatja be "Erdélyi hősök, vagy a bajnok hősnő" című színművét, 1878. február 2-án pedig a Szatmár városa egy más világrészben című bohózatot. Színdarabokat is fordít, mint például M. Cic hegynek boszorkánya, németből fordított színmű, bemutató: Dés, 1839.

Az idős Abday

.....1878. februárjában Abday Sándor a magyar színjátszás nagy öregje már töltötte éveit. Nem tétlenkedett ebben az időben sem. Bauerle Adolf ötletét felhasználva nagysikerű bohózatot írt és mutatott be Szatmár városa egy más világrészben címmel. Az előadás főszerepeit Maár Júlia, Hegedűs, Vedress, játszotta, a díszlet: Kelemen Pál munkája volt. Az idős mester helyéről felállva köszönte meg az ünneplő közönség tapsait.
Az előadásra visszaemlékezve ki kell térnünk Kelemen Pál díszletfestő munkájára, amely a Nagypiacot ábrázolta, illetve annak az épületeit. Példátlan eset történt a szatmári színjátszás addigi történetében, hogy a díszletmestert függöny elé hívta a közönség nagy tapsai.
Abday bácsi, ahogy itt nevezték, nem csak színészgenerációkat nevelt fel, hanem rokoni kapcsolatba is került társulatának tagjaival. Így keresztapja, majd mestere volt Harmath Emmának, aki Abday társulatánál látta meg a napvilágot. Harmath Emma, később, mint Bényei István neje, országszerte ismert és elismert primadonna lett. 1880. január 6-án gyermeket szület, akit Irma Ida névre keresztelt a Szekesegyház segédlelkésze Moldován Endre. Az újszülött keresztszülei Abday bácsi és Abday néni (Szabó Zsuzsanna) volt.
Öreg korában a Nemzeti Színháztól kapott kegydíjból élt családjával, feleségével Szabó Zsuzsannával. Egyetlen gyermekük Juracskó Dánielhez ment feleségül, aki több gyermekkel ajándékozva meg a színész nagyapát. Az utódokat a mai napig nem sikerült megtalálni, ha egyáltalán élnek még ilyenek.
1877. április 1.-én tartotta Abday Sándor aranylakodalmát szerető nejével Böszörményi Johanna színésznővel.
Néha-néha mégis megemlékeztek a magyar színjátszás egyik megalapítójára, Abdayról, mint 1881-ben Podmaniczky Frigyes báró, a Nemzeti Színház intendánsa, aki a magyar színészet körül szerzett érdemei elismeréséül 100 forintot küldött számára.

Abday halála

.....82 éves korában végelgyengülésben, a halotti szentségek felvétele után csendesen elhunyt, olvashatjuk a gyászjelentésben. Szatmárnémetiben, a hídon túli sírkertben helyezték örök nyugalomra 1882. november 19-én. Ezen a vasárnapon a színház Lukácsy-Erkel Elek Árva Zsuzska című népszínművét játszotta. A temetésen jelen volt Böszörményi Károly polgármester, Páskuly Lajos kanonok, Kiss Gedeon a Színügyi Bizottság elnöke. A gyászháznál Károlyi színigazgató társulatának egyik művésze Dálnoki mondott beszédet, a sírnál Jandrasics János városi plébános méltatta Abday Sándor munkásságát, aki 32 éven át volt buzgó apostola és úttörő napszámosa a magyar nemzeti színészetnek (búcsúztatója az a Jandrasics, aki egyben Gabányi Árpád tanára is volt félszázaddal korábban)

Abday Sándor platánfája

.....Szatmárnémetiben sokszor megfordult társulatával Abday Sándor. 1842-ben például olyan sikert aratott az általa vezetett együttes, hogy távozásukkor tisztelőik a város határáig kikísérték őket és emlékükre egy platánfát ültettek. Később ez a terület, mint a Koós kisasszonyok lankája vált ismerté Szatmárnémetiben. A platánfa ma is megtalálható a Darai út és a Szigetlanka környékén egy magánház udvarán.
1878-ban a Szamos egyik száma felidézi a 36 évvel azelőtt történt eseményt. A cikkíró ellátogatott a kijelölt helyre a Darai úton, a város korabeli határához, és megállapította, hogy a platán létezik.
Miután e sorok írója 2001. nyarán megtalálta a platánfát, felkérte Szabó Ferenc kertészmérnök urat, hogy becsülje fel a fa életkorát és néhány jellemző adatot közöljön róla. Az ő írásából idézünk: "Juharlevelű platán. Igazán tekintélyes lombos fa. Magassága 43,2 méter. A törzs kerülete 592 cm. Magasra ívelő koronája több részre oszlik... Törzse szinte a korona közepéig felnyúlik. Kérge jellegzetesen világos és foltos, nem téveszthető össze más fáéval... Életkora 160-180 évre tehető..."
Szabó mérnök úr szakleírása megerősíti a korabeli helyi sajtóból szerzett adatainkat a fa életkorával kapcsolatban. Tegyük hozzá, hogy platánfát a mi vidékeinken parkok, kastélyok, díszkertek pompájának az emelésére ültettek. Egy platánfa nem kerülhet csak úgy véletlenül a Darai út mellé.
Jelenleg a fa egy család udvarán található. Sajnos néhány hatalmas alsó ágát levágták. A csonkítás nem emeli a fa esztétikai értékét. A háziasszony elmesélte, hogy a város határát jelző kő ma is megtalálható mintegy 80-100 méternyire Abday Sándor platánfájától. A hatalmas bozótban mi nem találtuk meg.
Nagyon jelentős színháztörténeti dokumentum Abday Sándor platánfája. Ezen túl ékes élő bizonyítéka a szatmárnémeti színházi életnek. 1842-ben a művészetért áldozni és lelkesedni tudott városunk színházszerető közönsége. Máig megmaradt élő emléket emelt a magyar színjátszás egyik legnagyobb alakjának.
A következő lépés a ma polgárára vár. Meg tudja-e becsülni ezt a példátlan kultúrtörténeti értéket? Abday Sándor mintegy 160 éves platánja rendezvényt, eseményt, megemlékezési lehetőséget kínál. Éljünk vele.

Csirák Csaba - helytörténész,

Forrás:
Honművész. - 1833. évf. 55-62. sz., valamint 1837. évf. 27-51. sz.
Várady Pál: Játékszíni Nefelejts. Szeged, 1836.
Szinnyei József: A komáromi magyar színészet története. Komárom, 1882. 92. old.
Bayer József: A nemzeti játékszín története. Budapest, 1887. I. köt. 461. old.
Könyves Máté: Játékszíni koszorú. Budapest, 1834. 62. old.
Déryné naplója. Budapest, 1880. II. köt. 434. lap.
A bérlet 12 eloadásra váltói 5 frt volt.
Honmuvész 1833. évf. 55-62. sz.
Reizner János: Szeged története. 3. kötet. 1899-1900. Szeged Városa kiadásában.
Egykorú színlapok és értesítések a szegedi Somogyi könyvtárban.

Művei:

Abday Sándor: Erdélyi hősök, vagy a bajnok hősnő - színmű - benutató: Marosvásárhely, 1839.
Abday Sándor: Szatmár városa egy más világrészben - bohózat - Szatmár, 1878. február 2.