|
Ábrahám Pál
zeneszerző, karmester
Született:
1892. november 2. Apatin, Magyarország, ma
Apatin, Yugoslavia
Elhunyt:
1960. május 6. Hamburg, NSZK, Német Szövetségi
Köztársaság.....
|
Életrajza:
Adatok:
1892. november 2. Apatin
-megszületik
1910 - beiratkozik a Kereskedelmi Akadémiára
1914 - a Zeneakadémián
1919- Záróvizsga: vonósnégyes kompozíciója, előadja:
Ormándy Jenő (többek közt)
1920-27 - Banktisztviselő, a jazz zenével ismerkedik,
karmester.
1928 március - első operettje: "Zenebona"
1928 - nyara - Harmath Imre felfedezi
1928. október 13. "Az első Verebély lány"
- teljes siker.
1930-31- "Hawaii rózsája" - európai siker,
67 színházban fut egyszerre!!
1931-32- "Bál a Savoyban" - újabb európai
sikerszéria.
1932-ben Berlinbe költözik.
1933- elmenekül Németországból, Párizsban, majd Bécsben
él.
1934-35 Bécs - operettbemutatók sora,
1936-37 Budapesten filmez, premierek
1938 - Párizs, New York, depresszió gyötri.
1940-44 kezelés alatt áll.
1946 - Utolsó munkája: "Holiday in Mexico"
amerikai film kísérőzenéje.
1952-től Hamburgban él visszavonultan, egy idegszanatóriumban
1960 - halála Hamburgban
Életútja részletesebben
Gyerekkor
A ma Kis-Jugoszlávia néven
emlegetett, hajdani Monarchia időkben Nyugat-Bácskához
tartozó, akkoriban főképp németek lakta, dunaparti
városkában, Apatinban született 1892. november 2-án.
A jómódú család gondot fordít a gyermek taníttatására.
"...négyéves koromban kezdtem zongorázni... Állítólag
csodagyereknek tartottak, de én ebből semmit sem vettem
észre. Lenn laktunk a bácsországi Apatinban, ahol
csodájára jártak az én klimperozásomnak. Nyolcéves
koromban misét kísértem az apatini katolikus templomban...
Aztán felkerültünk Pestre, tizenhétéves koromban,
s miniszteri engedéllyel felvettek a Zeneakadémia
zeneszerzési osztályára. Ide jártam két évig. Reiner
Frigyes, most már híres amerikai karnagy volt a tanárom,
aki nagy jövőt jósolt nekem. De hiábavaló volt minden
jóslás, az apám egyszer kiadta a jelszót, hogy elég
volt a bolondságból, tessék valami rendes munkához
hozzáfogni. Így kerültem a kereskedelmibe. Titokban
zsebpénzemből folytattam zeneakadémiai tanulmányaimat
s így legboldogabb voltam akkor, amikor a kereskedelmi
elvégzése után a Waldbauer-Kerepely vonósnégyes elfogadta
első, de nem utolsó kvartettemet."
Az indulás gyötrelmei
Kora gyermekkorban
tehát már vonzódik a zene iránt, de szülei - amolyan
csodagyerek sors-, főképp édesapja ráhatására a kereskedelmi
pályát választja, és kívánságára elvégzi a budapesti
Kereskedelmi Akadémiát. A Zeneművészeti Főiskolán
folytat tanulmányokat , elsősorban Reiner Frigyes,
aztán Herzfeld Viktor, Siklós Albert, és Molnár Géza
tanároktól. Kamaramuzsikálásra készül, s diplomamunkául
egy vonósnégyes darabot ír, amelynek előadásakor Ormándy
Jenő az elsőhegedűs, aki később világhírű karnagy
a Philadelphiai Szimfonikusoknál. Ám a gátlásos fiatalember
kellő bátorítás hijján nem érez magában elég tehetséget,
s szülei is a "rendes megélhetés" irányába
terelik figyelmét, így felhagy a zenei pályával.
Ábrahám Pált felfedezi
magának az operett
Hosszú évekig banktisztviselőként,
tőzsdebizományosként dolgozik. "... jött pár
év, amikor mindennel foglalkoztam, csak zenével nem.
Beláttam, hogy komolyzenéből nem lehet megélni, a
könnyű muzsikához meg nem volt szívem. 1924-ben kezdtünk
operát írni Mohácsi Jenővel, Bródy Sándor: Lion Leáját.
Ebből az operából már két felvonás teljesen kész,
de beletelik még egy esztendő, míg végre befejezzük."
Színházba jár esténként, s elbűvöli az új zenei irányzat,
amely friss szélként megérinti lelkét, a jazz. Akkoriban
Pesten számtalan tánczenekar alakul, amely zenekarok
előszeretettel játszanak melodikus, vidám jazzt. Egy
ilyen zenekar élén vezényel gyakorta Ábrahám Pál fehér
frakkban és fehér kesztyűvel, jellegzetes karmesteri
mozdulatokkal kísérve, este munka után. Amikor Harmath
Imre megtudja, hogy a közbeszédtéma karmester a saját
szerzeményeit vezényli, új jazzoperett megírására bírja
rá az ifjú szerzőt. Csak később értesül arról, hogy
1928 márciusában már bemutatták első operettjét "Zenebona"
címmel, kellő sikerrel. Drégely Gábor: "Kisasszony
a férjem" darabjának zenés, és némiképp Harmath
Imre által átfésült szövegkönyvével 1928 október 13-án
debütált "Az utolsó Verebély lány"c. operett,
s átütő sikeréhez a szereplőgárda is hozzájárult. Az
ifjú sztár, Gaál Franciska mellett, Kabos Gyula, Fejes
Teri, s a csodálatos hangú gyerekszereplő, a későbbi
világsztár, Eggerth Márta, bár akkor még inkább Márti.
Ábrahám Pál alig egy esztendő múlva már ennek az Operett
Színháznak a karmestere.
A Zenebona
A Zenebonából most folynak
próbák (1928) Bécsben, de még ebben az évben színre
kerül Berlinben, Koppenhágában, Helsinkiben és New
Yorkban. Ezek után ugyancsak ezekben a színházakban
kerül színre az első valójában első operettem, a "Kisasszony
férje" ("Az utolsó Verebély lány".címmel
kerül végül is forgalomba) is, amely már nem jazz-operett,
hanem valahogyan muzsika Strauss és Paul Withemann
között..."
A csúcson
Elszerződik a Magyar Színházhoz.
Rövid idő leforgása alatt számtalan operett zeneszerzőjeként,
az 1930-as évek egyik legünnepeltebb szerzője, népszerűsége
vetekszik Lehár, Zerkovitz, Carlo de Fries, s Kacsóh
népszerűségével. Színházak, s a lassan meginduló hangosfilmipar
verseng munkáiért. Népszerűsége szárnyra kap, s Európa-szerte
mutatják be darabjait. A német, francia, osztrák,
angol, filmgyártás is egymással vetélkedve tesz ajánlatokat
zenés darabjai megfilmesítéséért. Operettjei "Az
utolsó Verebély-lány", majd a Bécsben írt "Der
Gatte des Fräuleins", és a "Hawaii rózsája"
(csak Bécsben 144-szer játsszák), a "Bál a Savoyban"
(hatalmas siker Berlinben), a "Viktória",
és a "Mese a Grand Hotelban" pedig igazi
telitalálat, s az operettek halála felett elkongatott
vészharangok jeles cáfolatai.
Hatalmas ráérzéssel találja el a kor német ízlésvilágát,
s pillanatok alatt ünnepelt sztárszerzője a német
színpadoknak, a hazai és az osztrák közönség számára
egyaránt. Filmzenéi, a gramofonlemez slágerek legkeresettebb
darabjai. Melodie des Herzens (1929), Die Singende
Stadt (1930), Die Privatsekretärin (1931), Viktoria
und ihr Husar (1931), filmek zenéi, örökzöld dallamokká
válnak igen gyorsan, s ezt a népszerűséget azóta is
töretlenül tartják.
Európa nagy vándoraként
Amikor Alfred Grünewald és
Fritz Löhner Beda szövegét, Földes Imre átdolgozásában
bemutatják "Hawaii rózsája" címmel a Király
Színházban, 1931. január 28-án, Ábrahám Pál már túl
van rég az európai premierek során. "Eddig 67
színpadon játszották, szinte minden kultúrnyelvre
lefordították és 108 színházban folynak előkészületek,
hogy bemutassák. Ezeknek a premiereknek a kedvéért
állandóan utazom a világban, nincs állandó lakásom,
a hotelszobák az otthonaim." - Az interjút stílusosan
a budapesti Royal Szálló 205. szobájában adja a mester
az újságírónak, aki ecseteli a továbbiakban, hogy
milyen művészi rendetlenség közepette találja a mestert.
Hawaii Németországban
"Új világsiker indult
el Lipcséből, de ez a világsiker elsősorban a magyar
művészet nagy diadala. Amikor lipcsei sikerről beszélünk,
elsősorban Ábrahám Pálra gondolunk. Ábrahám Pál, most
már nyugodtan megállapíthatjuk, beérkezett a világ
legünnepeltebb zeneszerzői közé. Már a Viktóriával
is világsikert aratott, de ez a hangos országhatárokat
áttörő siker, még egy fiatal, új utakat kereső tehetség
bemutatkozása volt. Siker, amelyet mindenki kívánt,
amelyet senki nem irigyelt. A második világsiker megszerzése
kétségtelenül sokkal nehezebb feladat. Ehhez a sikerhez
már különbözőbb akadályok, lelki ellenvetések leküzdése
is szükséges. A második siker előtt már jelentkezik
a szkepticizmus, már odatűzik mellé a nagy kérdőjelet,
amelyet röviden talán így fogalmazhatunk meg: Lássuk
azt a medvét!
A premier estéjén, amikor felzengett a Hawaii nyitánya,
egy perc alatt megváltozott minden. Ki törődött most
azzal, hogy odakint forró nyári este kellemetlenkedik,
ki törődött a kedélyeket őrlő gazdasági depresszióval?
A Hawaii nyitánya zengett és utána olyan viharos tapsorkán
következett, amelyre a legöregebb színházi emberek
sem emlékezhetnek. Talán elegendő, ha idézzük az egyik
legnevesebb berlini kritikus extatikus felkiáltását:
- Erre Strauss Richard is büszke lehetne! ...Mikor
a magyarok diadaláról beszélünk, külön meg kell említeni
Prégert, a külföldre szakadt zseniális magyar színiigazgatót,
aki nemcsak előadatta, hanem rendezte is a Hawaii-t.
A lipcsei Städtischer Theater magyar bemutatójának
főszereplői: Rita Georg, Fritz Steiner, Harold Paulsen,
Lily Welly és legfőbb sztárként Bársony Rózsi. A jelmezeket
a magyar Váradi Tihamér tervezi. (Színházi Élet 1931.
33.sz.)
Bál a Savoyban
1932 karácsonyán mutatják be,
a "Bál a Savoyban" operettjét a Magyar Színházban.
Ezt a művét is egy európai premierhullám előzi meg.
A szerzők: a bevált bécsi szerzőpáros, Grünewald és
Beda, akiknek szövegét Heltai Jenő ülteti át művészi
varázspálcáját igénybevéve, nagyszerű magyar szöveggel.
Lázár Mária, Harmath Hilda mellett ott énekli az elhíresült
slágert Törzs Jenő: "Tous jours, l'amour, egy hölgy
és egy úr, az élet kettesben de szép..." Musztafa
bej felejthetetlen figuráját maga Kabos Gyula játssza,
míg a félszeg ügyvédet Ráday Imre, a női jazzkarmestert
Rökk Marika alakítja.
Berlinben
1932-ban, amikor a "Die
Blume von Hawaii"(Hawaii rózsája), és a "Ball
im Savoy" (Bál a Savoyban) berlini próbái zajlanak
a Fasenen Strasse egyik villájába költözik Berlinben.
Egy év elteltével a beálló politikai változások egy
incidens kapcsán elbizonytalanítják. Félelem uralkodik
el rajta. Fokozódó érzései még jobban eluralkodnak
rajta, amikor közeli barátját Alfred Rottert, az ismert
német színházi vállalkozót, aki előzőleg Lichteinsteinbe
menekült, ottani lakásában meggyilkolják, egyértelműen
politikai okokból (Európa-szerte felháborodást kelt
az ügy), félelmében, s kezdődő idegbetegsége folytán
elhagyja Németországot.
Bécsben
Párizsból Bécsbe költözik,
ahonnét hazajár. Több operettet komponál itt Bécsben,
legnevezetesebb a "Dschainah, das Mädchen aus
dem Tanzhaus", valamint a "Roxy und ihr
Wunderteam" (Roxy és a csodacsapat). Filmez Olaszországban,
és készít néhány francia, s angol zenésfilmet, majd
rövid időszakra hazatér, a harmincas évek közepén.
Zenéje a szorongatások ellenére is felszabadult. "Történnek
még csodák", a "Mese a Grand Hotelben",
egy-egy újabb állomás a sikersorozatban. Az 1934.
április 20-án bemutatásra kerülő, "Történnek
még csodák"-ban tündököl varázslatos tánctudását
csillogtatva a Turay Ida - Latabár Kálmán páros. Jódliznak,
akrobatikus táncot lejtve bejárják az egész teret
pillanatok alatt, egyszóval elragadóak. Koreográfusuk
az európai qvalitást képviselő Bobby Gray. Delly Ferenc
elegáns és hűvös, ahogy azt a szerepe megkívánja.
Zenekar helyett két virtuóz zongorista szolgáltatja
a nagyzenekari hatású kíséretet. Adler Tibor és Fejér
György ekkor, a Magyar Színházban, kerülnek először
a szakmai érdeklődés középpontjába igazán.
Az utolsó Ábrahám operettek
A körúti Royal Színház mutatja
be "3:1 a szerelem javára" című operettjét
a 1937-es év karácsonya előtt, Szilágyi László, Harmath
Imre és Kellér Dezső szövegével. Harmath egyébként
kedvelt szövegírója Ábrahám Pálnak, akivel a magánéletben
is jóbarátok. Legszorosabb barátság azonban Kemény
Egonhoz, zenakadémista társához, állandó hangszerelőjéhez
fűzi, aki a kezdés éveitől fogva tölti be a "személyi
titkár" funkciókat is Ábrahám Pál körül. Főbb
szerepekben Bársony Rózsi, Rökk Marika, Dénes Oszkár,
Feleki Kamill, az ifjú Kazal László énekel, a növendék
Sulyok Mária első színpadralépéseinek egyikét élve
át. Honthy Hanna főszereplésével egy igazi nagyoperettel,
a "Júlia" -val mutakozik be a Városi Színház
színpadán, 1938 januárjában. A Solthy György énekelte
"Ma este a Burgban, egy valcert tanultam"
kezdetű keringő egycsapásra népszerűvé teszi az egész
produkciót. Delly Ferenc (Honthy Hanna egyetlen nagy
szerelme) és Kertész Dezső pedig hódít a színpadon.
3:1 a szerelem javára
Az 1937-es év egyik szenzációja.
Témája aktuális, a magyar vízilabdacsapat első fénykorának
népszerűségét használja fel. A sztárdarab főszerepében
Bársony Rózsi és Dénes Oszkár.
"...(Ábrahám Pál) egész tehetségét az idegizgatás
szolgálatába állítja. Kitűnően megtanulta mesterségét,
a dzsessz-zenekar bravúrosan sistergő fékevesztettséggel
szól. Hangszerelési ötletei és trükkjei hatáskeltésének
fő erősségei. Felkap egy-egy zenei gondolatot... kiforgatja,
megpenderíti, felcicomázza a hangszerelési bűvészet
cselfogásaival és máris megszületett egy-egy sláger,
egy-egy zenei bomba - mondja a korabeli kritikus Haits
Géza, majd így folytatja - de van ezekben a sikerekben
valami tragikus is; a féltehetség megsanyargatása,
mákonnyal telítődése, valamilyen haláltáncszerű őrült
hajsza, hogy elaltassa lelkiismeretét, és elfelejtse,
hogy nem tud igazi nagyot, eredetit, maradandót alkotni".
Kemény és jövőbe mutató szavak ezek, ám a darab sikeres,
a maga 73 előadásával egy igazi kasszabomba.
Ábrahám Pál pénzügyi csapdában
vergődik
Pontosan nem tudni, milyen
háttérokból kifolyólag, de Ábrahám folyamatosan és
egyre erőteljesebb mértékben adósodik el. Világsiker
ide, kasszasiker oda, Ábrahám szinte napról napra
él, barátja és egyik állandó szövegírója Szilágyi
Lászlóval egyetemben, egyik előlegből a másikba tengetve
életüket, miközben a kiadók és az eladott jogok új
tulajdonosai sohasem látott hasznot kasszíroznak be
az elszegényedett és kiszolgáltatott zenészek tehetségén
fényesen lovagolva. Jószerivel előre kell nekik világsikert
csinálniuk, hogy némiképp a megélhetésükre szolgáló
jövedelmeiket előkerítsék. Ennek bizonyságul álljon
itt egy a Vígszínház számára íródott adóslevél részlete:
"... Saját magunknak is fennáll Ábrahám Pál úr
jövedelmeire egy 100 000 (!) pengős bírói letiltásunk,
mely természetesen még nem nyert kielégítést"
írja kiadója a hitelezőjének. A kiadó 400 pengőért
kívánja elárvereztetni a komponistát - meséli Magyar
Bálint a Vígszínház történetében. - "Az adósságok
törlesztése érdekében tehát két kiadó még jóval a
bemutató előtt megosztozik a tiszteletdíjon. A szövegíróén
is, a zeneszerzőén is. Az osztozás tárgya nemcsak
a színházi bevétel, de a zene bárminő felhasználásából
származó jövedelem (más színházaknak kölcsönzött zeneanyag,
kotta, hanglemez, filmzene...stb.). A kiadók egymás
között leszögezik: "örömünkre szolgál az ezen
ügyben közöttünk létrejött megállapodás, és azon reményünknek
adunk kifejezést, hogy e kellemes összeköttetést sikerülni
fog a jövőben is mindkettőnk (!) hasznára és megelégedésére
fenntartani" A világhírű zeneszerző saját ügynökségeinek
örök foglya.
A pénzéhes kiadó és az
őrületig kizsigerelt szerző esete
Miközben zajlanak a próbák
a színpadon, Ábrahám kérvények tucatjaival ostromolja
a színházi vezérkart, egy kis jövedelem fejében...
feldúlt levelek tömkelegét írja, házbérem, karácsony,
adóm, ruhaátlakításom, édesanyám, stb. számára némi
előleg juttatását kérve. Ábrahám a teljes eladósodás
őrületében él nagyon hosszú időn keresztül, és a kiadók
kellő hasznot is húznak mindebből. Egy pillanatnyi
anyagi fellélegzés fejében, a darab összes zenemű,
gramofon és rádiójövedelmeinek a felét, és a most
kezdődő előadásoknak "az általad megállapítható"
százalékát. "Ölel és örökké hálásan szerez neked
isteni zenét: Pali" fejeződik be egy megélhetési
levél. A kiadó semmit sem kockáztat, és fillérekért
veszi meg az aranytojást tojó tyúkot szőröstül bőrőstül.
A kiadók alapvetően elképesztő hasznot húznak Ábrahám
tehetségéből, cserébe csekély módon hagyják élni,
amíg a végső idegösszeomlás be nem következik, akkor
új alany után tekintenek, hisz a régi szerző kellő
módon "megalapozta" már szakmai előbbrejutásukat,
mindezt a jogi csűrés csavarás és jogértelmezés tengernyi
módon legalizált fedezetével, bár erkölcstelenül,
de jogilag tiszta módon. Persze a milliók árnyékában
már ki törődik az erkölccsel.
Ábrahám-filmek sokasága
1937-38-ban itthon forgat,
s elkészíti a Hotel Kikelet (1937) Viki (1937), Pesti
mese (1937), Mai lányok (1937), Családi pótlék (1937),
s végezetül az "Úri világ" (1938) című magyar
filmek zenéit. Megfilmesítik népszerű operettjét,
a 3:1 a szerelem javára (1937) címűt is. Bár mindezek
jövedelmére a kiadók az első perctől fogva ráteszik
kezüket, szerzőjük jószerivel egy fillér nem sok,
annyit se nagyon lát belőle. Egyes korabeli szakértő
megjegyzések szerint, csak a Hotel Kikelet, és a Viki
forgalmazásából többszöröse folyt be a kiadónak haszonként,
mint amennyit Ábrahám Pál összes adóssága kitett.
Ám "az üzlet az üzlet".
Ábrahám Pál emigrál
1938 elején Franciaországba
vándorol ki. Majd másfél éven át Párizsban keres megélhetést.
Egy alkalommal Básti Lajos meglátogatja párizsi otthonában,
de az eredmény lehangoló. "...Ábrahám Pali pár
száz frankért bölcsődalokat komponál..."
Részt vesz a zenéjéből készülő "Sérénade"
(1940) című film forgatásán, amely anyagilag felszabadítja,
sőt függetleníteni tudja magát az otthoni kalmár siserehadtól,
és keresménye segítségével a közelgő háború kapcsán
Amerikába tud jegyet váltani.
Amerikában, majd újra
Európában
A pesti zavaros pénzügyek,
az állandósuló szorongások, izraelita hitvallása révén,
családjának féltése nem szűnik meg amerikai tartózkodása
idején sem. Kiadója módot talál, hogy adósságaival
Amerikában is megtalálja, egy New York-i részlege
révén (amely irodát egyebek mellett Ábrahámból nyert
extrajövedelméből tud fenntartani). A félelem Ábrahámnál
depresszióvá válik, állandósul, s lassan víziók gyötrik,
majd pánikbetegség jelei mutatkoznak rajta. Kezelés
alá kerül egy amerikai intézetben. Átmeneti javulások
során filmzenéket szerez, utoljára a "Holiday
in Mexico" (1946) című, amerikai film kísérőzenéjét
komponálja meg.
New Yorkban él, de időről-időre pszichiátriai kezelésre
szorul. Amikor jobban van, visszavágyik Európába,
s Németországba. A vágy olyan erősen él benne, hogy
családi összefogással Hamburgban telepedik le az 1950-es
évek elején. Állapotának rosszabbodása miatt állandósul
a szanatóriumi kezelése.
Hamburgban
Az ötvenes években operettjeit
megfilmesítik a Német Szövetségi Köztársaságban, míg
ő maga a világtól elzártan éli életét egy szanatóriumban.
A halál is ezen a helyen éri, 68 évesen. A német,
francia, angol, amerikai szakma megemlékezik róla.
"Ábrahám Pál, a jeles magyar zeneszerző, sok
nagysikerű operett és film komponistája - mint jelentettük
- Hamburgban, 68 éves korában meghalt." - áll
az 1960. május 20-i Film, Színház, Muzsika belső borítóján,
hazai nekrológként, egy utolsó, róla készült fénykép
aláírásául. Itthon szinte alig tesznek róla említést
az újságok, sem az 1969-ben elkészült Színházi Kislexikonban,
sem az 1972-es Új Filmlexikonban nem szerepel 17 operettjével
(ebből 2 világsikerű), s több mint 30 film zenéjével
Azóta is ritkán találkozhatunk nevével, s munkásságával.
Forrásjegyzék:
Rátonyi Róbert: Operett I.-II. Zeneműkiadó, 1984.
Magyar Bálint: A Vígszínház története - Szépirodalmi
Könyvkiadó, Bp., 1979.
Rátonyi Róbert: Az operett csillagai I.-II. - Színháztudományi
Intézet, Bp., 1967.
Gál György Sándor - Somogyi Vilmos: Operettek könyve
- Bp., 1960.
Földes Imre: A lipcsei premier - Színházi Élet, 1931.
33. sz.
L.L.: Aki négyéves kora óta zeneszerző - Délibáb,
1928. szept. 8.
|