Életrajza:

Adatok:
1892. november 2. Apatin -megszületik
1910 - beiratkozik a Kereskedelmi Akadémiára
1914 - a Zeneakadémián
1919- Záróvizsga: vonósnégyes kompozíciója, előadja: Ormándy Jenő (többek közt)
1920-27 - Banktisztviselő, a jazz zenével ismerkedik, karmester.
1928 március - első operettje: "Zenebona"
1928 - nyara - Harmath Imre felfedezi
1928. október 13. "Az első Verebély lány" - teljes siker.
1930-31- "Hawaii rózsája" - európai siker, 67 színházban fut egyszerre!!
1931-32- "Bál a Savoyban" - újabb európai sikerszéria.
1932-ben Berlinbe költözik.
1933- elmenekül Németországból, Párizsban, majd Bécsben él.
1934-35 Bécs - operettbemutatók sora,
1936-37 Budapesten filmez, premierek
1938 - Párizs, New York, depresszió gyötri.
1940-44 kezelés alatt áll.
1946 - Utolsó munkája: "Holiday in Mexico" amerikai film kísérőzenéje.
1952-től Hamburgban él visszavonultan, egy idegszanatóriumban
1960 - halála Hamburgban

Életútja részletesebben

Gyerekkor

A ma Kis-Jugoszlávia néven emlegetett, hajdani Monarchia időkben Nyugat-Bácskához tartozó, akkoriban főképp németek lakta, dunaparti városkában, Apatinban született 1892. november 2-án. A jómódú család gondot fordít a gyermek taníttatására.
"...négyéves koromban kezdtem zongorázni... Állítólag csodagyereknek tartottak, de én ebből semmit sem vettem észre. Lenn laktunk a bácsországi Apatinban, ahol csodájára jártak az én klimperozásomnak. Nyolcéves koromban misét kísértem az apatini katolikus templomban... Aztán felkerültünk Pestre, tizenhétéves koromban, s miniszteri engedéllyel felvettek a Zeneakadémia zeneszerzési osztályára. Ide jártam két évig. Reiner Frigyes, most már híres amerikai karnagy volt a tanárom, aki nagy jövőt jósolt nekem. De hiábavaló volt minden jóslás, az apám egyszer kiadta a jelszót, hogy elég volt a bolondságból, tessék valami rendes munkához hozzáfogni. Így kerültem a kereskedelmibe. Titokban zsebpénzemből folytattam zeneakadémiai tanulmányaimat s így legboldogabb voltam akkor, amikor a kereskedelmi elvégzése után a Waldbauer-Kerepely vonósnégyes elfogadta első, de nem utolsó kvartettemet."

Az indulás gyötrelmei

Kora gyermekkorban tehát már vonzódik a zene iránt, de szülei - amolyan csodagyerek sors-, főképp édesapja ráhatására a kereskedelmi pályát választja, és kívánságára elvégzi a budapesti Kereskedelmi Akadémiát. A Zeneművészeti Főiskolán folytat tanulmányokat , elsősorban Reiner Frigyes, aztán Herzfeld Viktor, Siklós Albert, és Molnár Géza tanároktól. Kamaramuzsikálásra készül, s diplomamunkául egy vonósnégyes darabot ír, amelynek előadásakor Ormándy Jenő az elsőhegedűs, aki később világhírű karnagy a Philadelphiai Szimfonikusoknál. Ám a gátlásos fiatalember kellő bátorítás hijján nem érez magában elég tehetséget, s szülei is a "rendes megélhetés" irányába terelik figyelmét, így felhagy a zenei pályával.

Ábrahám Pált felfedezi magának az operett

Hosszú évekig banktisztviselőként, tőzsdebizományosként dolgozik. "... jött pár év, amikor mindennel foglalkoztam, csak zenével nem. Beláttam, hogy komolyzenéből nem lehet megélni, a könnyű muzsikához meg nem volt szívem. 1924-ben kezdtünk operát írni Mohácsi Jenővel, Bródy Sándor: Lion Leáját. Ebből az operából már két felvonás teljesen kész, de beletelik még egy esztendő, míg végre befejezzük."
Színházba jár esténként, s elbűvöli az új zenei irányzat, amely friss szélként megérinti lelkét, a jazz. Akkoriban Pesten számtalan tánczenekar alakul, amely zenekarok előszeretettel játszanak melodikus, vidám jazzt. Egy ilyen zenekar élén vezényel gyakorta Ábrahám Pál fehér frakkban és fehér kesztyűvel, jellegzetes karmesteri mozdulatokkal kísérve, este munka után. Amikor Harmath Imre megtudja, hogy a közbeszédtéma karmester a saját szerzeményeit vezényli, új jazzoperett megírására bírja rá az ifjú szerzőt. Csak később értesül arról, hogy 1928 márciusában már bemutatták első operettjét "Zenebona" címmel, kellő sikerrel. Drégely Gábor: "Kisasszony a férjem" darabjának zenés, és némiképp Harmath Imre által átfésült szövegkönyvével 1928 október 13-án debütált "Az utolsó Verebély lány"c. operett, s átütő sikeréhez a szereplőgárda is hozzájárult. Az ifjú sztár, Gaál Franciska mellett, Kabos Gyula, Fejes Teri, s a csodálatos hangú gyerekszereplő, a későbbi világsztár, Eggerth Márta, bár akkor még inkább Márti. Ábrahám Pál alig egy esztendő múlva már ennek az Operett Színháznak a karmestere.

A Zenebona

A Zenebonából most folynak próbák (1928) Bécsben, de még ebben az évben színre kerül Berlinben, Koppenhágában, Helsinkiben és New Yorkban. Ezek után ugyancsak ezekben a színházakban kerül színre az első valójában első operettem, a "Kisasszony férje" ("Az utolsó Verebély lány".címmel kerül végül is forgalomba) is, amely már nem jazz-operett, hanem valahogyan muzsika Strauss és Paul Withemann között..."

A csúcson

Elszerződik a Magyar Színházhoz. Rövid idő leforgása alatt számtalan operett zeneszerzőjeként, az 1930-as évek egyik legünnepeltebb szerzője, népszerűsége vetekszik Lehár, Zerkovitz, Carlo de Fries, s Kacsóh népszerűségével. Színházak, s a lassan meginduló hangosfilmipar verseng munkáiért. Népszerűsége szárnyra kap, s Európa-szerte mutatják be darabjait. A német, francia, osztrák, angol, filmgyártás is egymással vetélkedve tesz ajánlatokat zenés darabjai megfilmesítéséért. Operettjei "Az utolsó Verebély-lány", majd a Bécsben írt "Der Gatte des Fräuleins", és a "Hawaii rózsája" (csak Bécsben 144-szer játsszák), a "Bál a Savoyban" (hatalmas siker Berlinben), a "Viktória", és a "Mese a Grand Hotelban" pedig igazi telitalálat, s az operettek halála felett elkongatott vészharangok jeles cáfolatai.
Hatalmas ráérzéssel találja el a kor német ízlésvilágát, s pillanatok alatt ünnepelt sztárszerzője a német színpadoknak, a hazai és az osztrák közönség számára egyaránt. Filmzenéi, a gramofonlemez slágerek legkeresettebb darabjai. Melodie des Herzens (1929), Die Singende Stadt (1930), Die Privatsekretärin (1931), Viktoria und ihr Husar (1931), filmek zenéi, örökzöld dallamokká válnak igen gyorsan, s ezt a népszerűséget azóta is töretlenül tartják.

Európa nagy vándoraként

Amikor Alfred Grünewald és Fritz Löhner Beda szövegét, Földes Imre átdolgozásában bemutatják "Hawaii rózsája" címmel a Király Színházban, 1931. január 28-án, Ábrahám Pál már túl van rég az európai premierek során. "Eddig 67 színpadon játszották, szinte minden kultúrnyelvre lefordították és 108 színházban folynak előkészületek, hogy bemutassák. Ezeknek a premiereknek a kedvéért állandóan utazom a világban, nincs állandó lakásom, a hotelszobák az otthonaim." - Az interjút stílusosan a budapesti Royal Szálló 205. szobájában adja a mester az újságírónak, aki ecseteli a továbbiakban, hogy milyen művészi rendetlenség közepette találja a mestert.

Hawaii Németországban

"Új világsiker indult el Lipcséből, de ez a világsiker elsősorban a magyar művészet nagy diadala. Amikor lipcsei sikerről beszélünk, elsősorban Ábrahám Pálra gondolunk. Ábrahám Pál, most már nyugodtan megállapíthatjuk, beérkezett a világ legünnepeltebb zeneszerzői közé. Már a Viktóriával is világsikert aratott, de ez a hangos országhatárokat áttörő siker, még egy fiatal, új utakat kereső tehetség bemutatkozása volt. Siker, amelyet mindenki kívánt, amelyet senki nem irigyelt. A második világsiker megszerzése kétségtelenül sokkal nehezebb feladat. Ehhez a sikerhez már különbözőbb akadályok, lelki ellenvetések leküzdése is szükséges. A második siker előtt már jelentkezik a szkepticizmus, már odatűzik mellé a nagy kérdőjelet, amelyet röviden talán így fogalmazhatunk meg: Lássuk azt a medvét!
A premier estéjén, amikor felzengett a Hawaii nyitánya, egy perc alatt megváltozott minden. Ki törődött most azzal, hogy odakint forró nyári este kellemetlenkedik, ki törődött a kedélyeket őrlő gazdasági depresszióval? A Hawaii nyitánya zengett és utána olyan viharos tapsorkán következett, amelyre a legöregebb színházi emberek sem emlékezhetnek. Talán elegendő, ha idézzük az egyik legnevesebb berlini kritikus extatikus felkiáltását: - Erre Strauss Richard is büszke lehetne! ...Mikor a magyarok diadaláról beszélünk, külön meg kell említeni Prégert, a külföldre szakadt zseniális magyar színiigazgatót, aki nemcsak előadatta, hanem rendezte is a Hawaii-t. A lipcsei Städtischer Theater magyar bemutatójának főszereplői: Rita Georg, Fritz Steiner, Harold Paulsen, Lily Welly és legfőbb sztárként Bársony Rózsi. A jelmezeket a magyar Váradi Tihamér tervezi. (Színházi Élet 1931. 33.sz.)

Bál a Savoyban

1932 karácsonyán mutatják be, a "Bál a Savoyban" operettjét a Magyar Színházban. Ezt a művét is egy európai premierhullám előzi meg. A szerzők: a bevált bécsi szerzőpáros, Grünewald és Beda, akiknek szövegét Heltai Jenő ülteti át művészi varázspálcáját igénybevéve, nagyszerű magyar szöveggel. Lázár Mária, Harmath Hilda mellett ott énekli az elhíresült slágert Törzs Jenő: "Tous jours, l'amour, egy hölgy és egy úr, az élet kettesben de szép..." Musztafa bej felejthetetlen figuráját maga Kabos Gyula játssza, míg a félszeg ügyvédet Ráday Imre, a női jazzkarmestert Rökk Marika alakítja.

Berlinben

1932-ban, amikor a "Die Blume von Hawaii"(Hawaii rózsája), és a "Ball im Savoy" (Bál a Savoyban) berlini próbái zajlanak a Fasenen Strasse egyik villájába költözik Berlinben. Egy év elteltével a beálló politikai változások egy incidens kapcsán elbizonytalanítják. Félelem uralkodik el rajta. Fokozódó érzései még jobban eluralkodnak rajta, amikor közeli barátját Alfred Rottert, az ismert német színházi vállalkozót, aki előzőleg Lichteinsteinbe menekült, ottani lakásában meggyilkolják, egyértelműen politikai okokból (Európa-szerte felháborodást kelt az ügy), félelmében, s kezdődő idegbetegsége folytán elhagyja Németországot.

Bécsben

Párizsból Bécsbe költözik, ahonnét hazajár. Több operettet komponál itt Bécsben, legnevezetesebb a "Dschainah, das Mädchen aus dem Tanzhaus", valamint a "Roxy und ihr Wunderteam" (Roxy és a csodacsapat). Filmez Olaszországban, és készít néhány francia, s angol zenésfilmet, majd rövid időszakra hazatér, a harmincas évek közepén. Zenéje a szorongatások ellenére is felszabadult. "Történnek még csodák", a "Mese a Grand Hotelben", egy-egy újabb állomás a sikersorozatban. Az 1934. április 20-án bemutatásra kerülő, "Történnek még csodák"-ban tündököl varázslatos tánctudását csillogtatva a Turay Ida - Latabár Kálmán páros. Jódliznak, akrobatikus táncot lejtve bejárják az egész teret pillanatok alatt, egyszóval elragadóak. Koreográfusuk az európai qvalitást képviselő Bobby Gray. Delly Ferenc elegáns és hűvös, ahogy azt a szerepe megkívánja. Zenekar helyett két virtuóz zongorista szolgáltatja a nagyzenekari hatású kíséretet. Adler Tibor és Fejér György ekkor, a Magyar Színházban, kerülnek először a szakmai érdeklődés középpontjába igazán.

Az utolsó Ábrahám operettek

A körúti Royal Színház mutatja be "3:1 a szerelem javára" című operettjét a 1937-es év karácsonya előtt, Szilágyi László, Harmath Imre és Kellér Dezső szövegével. Harmath egyébként kedvelt szövegírója Ábrahám Pálnak, akivel a magánéletben is jóbarátok. Legszorosabb barátság azonban Kemény Egonhoz, zenakadémista társához, állandó hangszerelőjéhez fűzi, aki a kezdés éveitől fogva tölti be a "személyi titkár" funkciókat is Ábrahám Pál körül. Főbb szerepekben Bársony Rózsi, Rökk Marika, Dénes Oszkár, Feleki Kamill, az ifjú Kazal László énekel, a növendék Sulyok Mária első színpadralépéseinek egyikét élve át. Honthy Hanna főszereplésével egy igazi nagyoperettel, a "Júlia" -val mutakozik be a Városi Színház színpadán, 1938 januárjában. A Solthy György énekelte "Ma este a Burgban, egy valcert tanultam" kezdetű keringő egycsapásra népszerűvé teszi az egész produkciót. Delly Ferenc (Honthy Hanna egyetlen nagy szerelme) és Kertész Dezső pedig hódít a színpadon.

3:1 a szerelem javára

Az 1937-es év egyik szenzációja. Témája aktuális, a magyar vízilabdacsapat első fénykorának népszerűségét használja fel. A sztárdarab főszerepében Bársony Rózsi és Dénes Oszkár.
"...(Ábrahám Pál) egész tehetségét az idegizgatás szolgálatába állítja. Kitűnően megtanulta mesterségét, a dzsessz-zenekar bravúrosan sistergő fékevesztettséggel szól. Hangszerelési ötletei és trükkjei hatáskeltésének fő erősségei. Felkap egy-egy zenei gondolatot... kiforgatja, megpenderíti, felcicomázza a hangszerelési bűvészet cselfogásaival és máris megszületett egy-egy sláger, egy-egy zenei bomba - mondja a korabeli kritikus Haits Géza, majd így folytatja - de van ezekben a sikerekben valami tragikus is; a féltehetség megsanyargatása, mákonnyal telítődése, valamilyen haláltáncszerű őrült hajsza, hogy elaltassa lelkiismeretét, és elfelejtse, hogy nem tud igazi nagyot, eredetit, maradandót alkotni". Kemény és jövőbe mutató szavak ezek, ám a darab sikeres, a maga 73 előadásával egy igazi kasszabomba.

Ábrahám Pál pénzügyi csapdában vergődik

Pontosan nem tudni, milyen háttérokból kifolyólag, de Ábrahám folyamatosan és egyre erőteljesebb mértékben adósodik el. Világsiker ide, kasszasiker oda, Ábrahám szinte napról napra él, barátja és egyik állandó szövegírója Szilágyi Lászlóval egyetemben, egyik előlegből a másikba tengetve életüket, miközben a kiadók és az eladott jogok új tulajdonosai sohasem látott hasznot kasszíroznak be az elszegényedett és kiszolgáltatott zenészek tehetségén fényesen lovagolva. Jószerivel előre kell nekik világsikert csinálniuk, hogy némiképp a megélhetésükre szolgáló jövedelmeiket előkerítsék. Ennek bizonyságul álljon itt egy a Vígszínház számára íródott adóslevél részlete: "... Saját magunknak is fennáll Ábrahám Pál úr jövedelmeire egy 100 000 (!) pengős bírói letiltásunk, mely természetesen még nem nyert kielégítést" írja kiadója a hitelezőjének. A kiadó 400 pengőért kívánja elárvereztetni a komponistát - meséli Magyar Bálint a Vígszínház történetében. - "Az adósságok törlesztése érdekében tehát két kiadó még jóval a bemutató előtt megosztozik a tiszteletdíjon. A szövegíróén is, a zeneszerzőén is. Az osztozás tárgya nemcsak a színházi bevétel, de a zene bárminő felhasználásából származó jövedelem (más színházaknak kölcsönzött zeneanyag, kotta, hanglemez, filmzene...stb.). A kiadók egymás között leszögezik: "örömünkre szolgál az ezen ügyben közöttünk létrejött megállapodás, és azon reményünknek adunk kifejezést, hogy e kellemes összeköttetést sikerülni fog a jövőben is mindkettőnk (!) hasznára és megelégedésére fenntartani" A világhírű zeneszerző saját ügynökségeinek örök foglya.

A pénzéhes kiadó és az őrületig kizsigerelt szerző esete

Miközben zajlanak a próbák a színpadon, Ábrahám kérvények tucatjaival ostromolja a színházi vezérkart, egy kis jövedelem fejében... feldúlt levelek tömkelegét írja, házbérem, karácsony, adóm, ruhaátlakításom, édesanyám, stb. számára némi előleg juttatását kérve. Ábrahám a teljes eladósodás őrületében él nagyon hosszú időn keresztül, és a kiadók kellő hasznot is húznak mindebből. Egy pillanatnyi anyagi fellélegzés fejében, a darab összes zenemű, gramofon és rádiójövedelmeinek a felét, és a most kezdődő előadásoknak "az általad megállapítható" százalékát. "Ölel és örökké hálásan szerez neked isteni zenét: Pali" fejeződik be egy megélhetési levél. A kiadó semmit sem kockáztat, és fillérekért veszi meg az aranytojást tojó tyúkot szőröstül bőrőstül. A kiadók alapvetően elképesztő hasznot húznak Ábrahám tehetségéből, cserébe csekély módon hagyják élni, amíg a végső idegösszeomlás be nem következik, akkor új alany után tekintenek, hisz a régi szerző kellő módon "megalapozta" már szakmai előbbrejutásukat, mindezt a jogi csűrés csavarás és jogértelmezés tengernyi módon legalizált fedezetével, bár erkölcstelenül, de jogilag tiszta módon. Persze a milliók árnyékában már ki törődik az erkölccsel.

Ábrahám-filmek sokasága

1937-38-ban itthon forgat, s elkészíti a Hotel Kikelet (1937) Viki (1937), Pesti mese (1937), Mai lányok (1937), Családi pótlék (1937), s végezetül az "Úri világ" (1938) című magyar filmek zenéit. Megfilmesítik népszerű operettjét, a 3:1 a szerelem javára (1937) címűt is. Bár mindezek jövedelmére a kiadók az első perctől fogva ráteszik kezüket, szerzőjük jószerivel egy fillér nem sok, annyit se nagyon lát belőle. Egyes korabeli szakértő megjegyzések szerint, csak a Hotel Kikelet, és a Viki forgalmazásából többszöröse folyt be a kiadónak haszonként, mint amennyit Ábrahám Pál összes adóssága kitett. Ám "az üzlet az üzlet".

Ábrahám Pál emigrál

1938 elején Franciaországba vándorol ki. Majd másfél éven át Párizsban keres megélhetést. Egy alkalommal Básti Lajos meglátogatja párizsi otthonában, de az eredmény lehangoló. "...Ábrahám Pali pár száz frankért bölcsődalokat komponál..."
Részt vesz a zenéjéből készülő "Sérénade" (1940) című film forgatásán, amely anyagilag felszabadítja, sőt függetleníteni tudja magát az otthoni kalmár siserehadtól, és keresménye segítségével a közelgő háború kapcsán Amerikába tud jegyet váltani.

Amerikában, majd újra Európában

A pesti zavaros pénzügyek, az állandósuló szorongások, izraelita hitvallása révén, családjának féltése nem szűnik meg amerikai tartózkodása idején sem. Kiadója módot talál, hogy adósságaival Amerikában is megtalálja, egy New York-i részlege révén (amely irodát egyebek mellett Ábrahámból nyert extrajövedelméből tud fenntartani). A félelem Ábrahámnál depresszióvá válik, állandósul, s lassan víziók gyötrik, majd pánikbetegség jelei mutatkoznak rajta. Kezelés alá kerül egy amerikai intézetben. Átmeneti javulások során filmzenéket szerez, utoljára a "Holiday in Mexico" (1946) című, amerikai film kísérőzenéjét komponálja meg.
New Yorkban él, de időről-időre pszichiátriai kezelésre szorul. Amikor jobban van, visszavágyik Európába, s Németországba. A vágy olyan erősen él benne, hogy családi összefogással Hamburgban telepedik le az 1950-es évek elején. Állapotának rosszabbodása miatt állandósul a szanatóriumi kezelése.

Hamburgban

Az ötvenes években operettjeit megfilmesítik a Német Szövetségi Köztársaságban, míg ő maga a világtól elzártan éli életét egy szanatóriumban. A halál is ezen a helyen éri, 68 évesen. A német, francia, angol, amerikai szakma megemlékezik róla. "Ábrahám Pál, a jeles magyar zeneszerző, sok nagysikerű operett és film komponistája - mint jelentettük - Hamburgban, 68 éves korában meghalt." - áll az 1960. május 20-i Film, Színház, Muzsika belső borítóján, hazai nekrológként, egy utolsó, róla készült fénykép aláírásául. Itthon szinte alig tesznek róla említést az újságok, sem az 1969-ben elkészült Színházi Kislexikonban, sem az 1972-es Új Filmlexikonban nem szerepel 17 operettjével (ebből 2 világsikerű), s több mint 30 film zenéjével Azóta is ritkán találkozhatunk nevével, s munkásságával.

Forrásjegyzék:
Rátonyi Róbert: Operett I.-II. Zeneműkiadó, 1984.
Magyar Bálint: A Vígszínház története - Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1979.
Rátonyi Róbert: Az operett csillagai I.-II. - Színháztudományi Intézet, Bp., 1967.
Gál György Sándor - Somogyi Vilmos: Operettek könyve - Bp., 1960.
Földes Imre: A lipcsei premier - Színházi Élet, 1931. 33. sz.
L.L.: Aki négyéves kora óta zeneszerző - Délibáb, 1928. szept. 8.