Életrajza:

Cserey Erzsi Amerikában élő színésznő, aki ma már jórészt magyarul beszél a pódiumon és a színpadon, és 1989-óta a New York-i Magyar Színház igazgatónője is egyben. Ez a színház lett az élete. Tudni kell azonban, hogy a színház amerikai módon működik, vagyis mindenféle állami dotáció nélkül, önerőből, illetve Cserey Erzsi missziós tevékenységének köszönhetően az ő erejéből. A színház összes költségét ki kell gazdálkodnia, a terembérléstől fogva a díszletek és jelmezek, a darabok előadási joga, a színészek gázsija (akik nappal munkát vállalnak, hogy este próbálhassanak, és majd előadásokat adjanak!), a reklám, a nyomtatott jegyek, a plakátok, a közönségszervezés összes nyűge egy vállra nehezedik. Mindezt a Broadway, New York tengernyi klubja és szórakozóhelye, milliónyi premiermozi, lokál és bár árnyékában, ahová az ott élő amerikai magyarság eljárhat múlatni a szabadidejét. Cserey Erzsi szervezésében és rendezésével azonban évről évre 5-6 premiert is sikerül létrehoznia, immáron sokadik esztendeje.
Az amerikai közegben, az "ezernyi lehetőség" hazájában a jelentős mértékben magára hagyott magyarság minden öntevékeny megnyilvánulása egyfajta pionír-tevékenység is egyben, a megmaradásért, magyarságuk életben tartásáért. Egy önerőből, magyar nyelven működő színház sokkalta több, és nagyobb hangsúlyt kap, mint idehaza bármikor is kaphat egy színház. Az utolsó 100 év során Amerikába emigrált, összesen több mint 4,2 milliónyi magyarból az asszimilációs folyamatok következtében már csak a töredéke vallja magát magyar ajkúnak, és így Cserey Erzsi tevékenysége nemes mivoltán túl létfontosságú misszió is egyben New Yorkban.
Sajnos az anyaország lassan lakosságának 40 %-át kitevő magyarjait hagyta eltávozni, és nemcsak hogy hagyta, hanem azóta kezét is levéve róla magára hagyja őket, mind a mai napig. A New York-i Magyar Színház például soha egyetlen fillér támogatást sem kapott hazulról, még a jogdíjak elengedésének kedvezményét sem, sőt... A hiedelmekkel ellentétben sok emigráns honfitársunk nem gazdag amerikai, hanem egyszerű ember, egyszerű foglalkozással, megélhetésüket is éppen hogy csak fedező jövedelemmel, még ha ezt egy nálunknál sokszorta gazdagabb díszletű országban teszik is. Jobbára autószerelő, tetőfedő, asztalos, kőműves, hidegburkoló, lambériakészítő, fogtechnikus, orvos; és csak egy nagyon szűk sávban fordulnak elő szerencsés diplomások, akik hazai mércével mérve is "sokra vitték". Ezek az emberek 100 éve önerőből, a megmaradás szent célját tűzve zászlóikra adakoznak a magyar színházak, magyar rádiók és televíziók, magyar folyóiratok fenntartásáért, hogy legyen ott, távol a hazától is hallható, olvasható magyar szó.

Magyarországon már megfogalmazza: színésznő szeretnék lenni!

Cserey Erzsi azonban közülünk való, budapesti születésű. Ide jár iskolába fiú testvérével egyetemben. Rója a háború nyomait magán viselő főváros orosz katona-illatú, szűk belvárosi utcáit. Az iskolában már korán felfigyelnek a nyurga, szöszke kislány szavalataira. A szigorú szülői tekintet alól azonban egy helyen tud feloldozást nyerni, a Lakner Gyermekszínházban. Itt jól érzi magát, minden feszültsége és szorongása feloldódik egy-egy délutáni foglakozáson, amelyet Lakner Artúr lánya vezet már akkoriban, és ahova az iskola után be-betér, titokban. Néha még az órák helyett is. Az egyéniségét és a felgyülemlő önmegvalósító szándékát folyvást elnyomó szülői prést azonban hamar közömbösíti egy fiatalkori szerelem, amely egy pályakezdő ifjú festővel köti össze egyre erőteljesebben. Pályaválasztásánál azonban döntő szerep jut annak a fővárosi szavalóversenynek, amelyen részt vesz. A zsűri elnöke, Major Tamás meleg hangon bíztatja, jelentkezzék a Nemzeti Színház Stúdiójába. A jelentkezésre azonban már nem kerülhet sor, az októberi forradalom eseményei elsodornak minden egyéni szándékot. Az idő közben házassággá váló szerelmi kapcsolatban élő Cserey 1956 késő őszén férjével együtt távozik az országból, a körvonalazódó visszarendeződés elől. Ausztria, majd a várva várt Amerika szorongató évei következnek az idő közben önálló életet élő Cserey Erzsi számára.

Dean Martin és Frank Sinatra közös műsorában Las Vegasban

A nyelvi nehézségekkel küzdő gyönyörű, szőke, magas, egzotikus szépségű nőre azonban igen hamar felfigyel Frank Sinatra egy válogatáson, ahol a legújabb show-jának táncosait keresteti. A sok jelentkező közül épp erre a "blondie tomatoe"-ra, azaz a "szőke paradicsom"-ra van szüksége, ahogy megszólította akkor Csereyt, akit nyomban le is szerződtetnek Dean Martin és Frank Sinatra közös műsorára Las Vegasba. Éveket tölt Las Vegasban, ahol bérelt lakásban él, második választottjával. Táncol gyönyörű tollakkal és ragyogó flitteres ruhában, majd az öltözőből szalad haza, vacsorát, ebédet, reggelit készíteni hites urának. Évek telnek el, amikor végül is világosan és tisztán megfogalmazódik benne, hogy akadémián szeretne színészetet tanulni.

New Yorkban

Színészetet tanulni? Legjobb hely erre New Yorkban adódik, így Las Vegas nagyszerű fényeit, csillogását hátrahagyva New Yorkba költözik, és sikeres felvételt téve bekerül a neves Lee Strassberg Színiiskolájába. Ez az iskola már számos kitűnő színészt adott a világnak egyébként, Al Pacino, Dustin Hoffmann, Marlon Brando, Marilyn Monroe mind-mind ebből az "iskolapadból" kerülnek ki.

Az első szerepek a Broadway-n

Elisabeth de Charay, ahogy ekkoriban már Amerika-szerte ismerik Cserey Erzsit, az iskolát követően off-Broadway színházi előadásokhoz kerül, itt New Yorkban. Első szerepe, Brecht "Spicli" című zenés darabjában adódik, ahol nem csak színészi játékával, hanem énekével is kivívja a kritikusok elismerését. "... kiváló kritikát kaptam, emlékszem, olyan boldog voltam, hogy a Village-ből gyalog rohantam hazáig. Ez a kezdeti siker arra ösztökélt, hogy ne hagyjam abba. Az amerikai kollégákkal élvezet volt együtt dolgozni, nagyon megszerettük egymást. A színészek jók, profik, nem utasítgatják a másikat a színpadon. Az az igazság, hogy azért is esett olyan jól az elismerő kritika, mert erősen megdolgoztam érte, ugyanúgy, mint ahogy azóta is minden szerepemért. Körültekintő kutatást végzek, érdekel az író, az indíték, a kor, amelyben a színdarab íródott, no meg a körülmények. A színész olyan, mint a szűrő. Erősen hiszek az egyéniségben, a játékos tanulásban, nem szeretem az iskolák által betanított demagóg stílust. Talán ezért is szerettem annyira Latinovitsot, ahogy mondta a verset, mert önmaga lenni. Tulajdonképpen ezt a módszert is tanultam a Strassberg-iskolában, és ezt ma is vallom, sőt tanítom."

Elizabeth de Charay off-Broadway-sikerei

Aztán jönnek a szerepek sorra. Ekkor már folyékonyan, ugyan némi magyar akcentussal beszél, sőt játszik kitűnően angolul. Csehov "Sirály"-ában Madame Arcadina, Strinberg "Hitelezők"-jében, Shaw "Nagy Katalin"-jában, Camus "Caligulá"-jában, ahol például Ceasoniát alakítja, és az amerikai előadásban is nagy sikerű Molnár Ferenc-darabban, a "Játék a kastély"-ban; sőt egy igazi nagy sikerű Broadway-produkcióban, Tolson "Frankenstein"-jében, amely két átdolgozással egyetemben is hét esztendőn keresztül megy, és ezzel számos csúcsot dönt a darab a sok száz előadásával itt a off-Broadway-n. Victoria von Strassenberg-alakításával egy csapásra hírnevet szerez "... állandóan dolgoztam a szerepemen, hogy mindig új legyen. Azelőtt ügyeltem arra, hogy rendszeresen nyaraljak, nahát innentől fogva nem volt rá időm..."

Cserey Erzsi és a kritika

A Broadway-n nyújtotta több 30 különböző színpadi szerepeiről vaskos paksamétát kitevő cikkhalmaz tanúskodik. A "New York Post" cikkei, chicagói, londoni szakmai lapok; a "Varieté", a "Show Business", a "Back Stage" hasábjain publikált róla szóló kritikák, sőt német, és spanyol nyelvű méltatások is íródtak az idők folyamán, vagy egy kedves színfoltként a "Daily News" karikatúrája is megemlíthető. A kritikák egybehangzóan a legjobbak között emlegetik, bár ahány lap, annyiféle megközelítéssel teszi mindezt. Megjegyzendő, hogy az amerikai professzionális kritikusi réteg megvásárolja többnyire a jegyeket, hisz másképp hogy várhatnánk el tőlük objektív kritikát, és csak olyan darabról ír, írhat, amit valóban megnéz, nincs konzerv, félig, vagy teljesen elkészített kritika. Ott egy ilyennel életre szólóan el lehet hasalni, egyszerűen nem kap többé lehetőséget lapoknál... (nem így idehaza...)

Hollywoodban

A színpadi sikerek nyomán hamarosan a film is megtalálja. Hollywood életének egy másik nagy állomása. Életének ebben a korszakában összesen 18 filmben játszik, hol kiemeltebb szerepekben, hol pedig karakterszerepeket alakítva. Főszerepet játszik a Kovács (Steve) István rendezte "68" című korszakos filmben, amelyben az énekes, Neil Young is feltűnik egy jelenetben. A film Szabó Zoltán egy esztendejét, azt a kritikus amerikai 1968-at tekinti át, januártól decemberig. Dolgozik Woody Allennel egy tévéfilm-produkcióban, a "Ne idd a vizet" című filmjében. Elisabeth De Charay mint Countess Bordoni szerepel. (Don't Drink the Water - 1994. USA- tv-film.) Gyakran, amikor valamilyen kudarc és méltánytalanság áldozatává lesz mint magyar színházigazgató, erőt adó emlékként villan fel szeme előtt, hogy játéka kapcsán - "...>>csak<< egy Woody Allen jött oda, és fogott velem kezet." Harmadik kiemelt filmje az orosz-amerikai koprodukcióban készült "Moszkvai melódiák" című film, ahol egy alkoholista nőt alakít, megrázó erővel. A "Gizi sanzonénekesnő" című filmben is jelentősebb szerepet játszik. Egyéb filmbeli partnerei többek között Robert de Niro, Michael J. Fox., Robert Stanton, vagy az énekes, Neil Young. Készít reklámfilmeket és szinkronizál, egyebek mellett az amerikai televíziókban játszott "Hungarian Rhapsody" című reklámfilmhez adja a hangját. Külseje és rendkívül fotogén lénye miatt az ügynökségek inkább a filmipar és a reklámfotózás irányába terelik, szíve azonban egyre erősebben a színpad világa felé húzza.

A New York-i Magyar Színházban

Egyik színpadi fellépése kapcsán találkozik az akkor már hosszú ideje Amerikában élő dr. Varga Lászlóval (1910-2003). Varga úr gratulálni jön Charaynak akkor az öltözőbe, amikor kiderül, hogy e név mögött magyar színésznőt tisztelhet. Rövid beszélgetést követően elhívja Varga úr New York-i Magyar Színházába vendégszerepelni, egy szerepre. Cserey Erzsi pedig szívesen vállalja az egyszeri fellépést, hisz magyarul még úgysem játszott, gondolja, "na miért is ne...?". Aztán idővel több szerepet vállal, miközben azért továbbra is játszik angolul különböző produkciókban. Később beleszeret a magyar szó színpadi tolmácsolásába, és lassanként megfordul az arány - többet játszik már magyarul a New York-i Magyar Színház színpadán, mint angolul a off-Broadway-n. Észrevétlen átmenettel egyszer csak végleges és állandó jelleggel Varga úr mellett dolgozik, egyre inkább szívügyének tekintve azt a nemes küldetést, amelyet misszionáriusként Varga úr képviselt ebben az emigráns magyar közegben.

Ne add fel!

Aktív bekapcsolódása a színház életébe sok mindent átalakít, eldönt Cserey Erzsi életében is. Magyarul ír, átír, fordít, dramatizál, előadásokat szervez, közönséget szervez, anyagi javak előállításán fáradozik, és Varga László méltó kísérőtársaként egyre inkább átlátja a kinti színházi szervezet kezdetben egyszerűnek tűnő, de később már láthatóan bonyolult rendszerét. Hiszen egy színház igazgatása csak kívülről látszik csillogó aranygömbnek, a dolgos hétköznapok létbizonytalansága azonban már egyfajta szervezési profizmust kíván, amely gyakorlati tapasztalat nélkül annyit ér, mint a friss autóvezetői jogosítvány egy forgalmas hatsávos autóút-kereszteződésben, ahol épp a lámpa nem működik. Cserey Erzsi azonban végigjárja a gyakorlat kínkeserves és rögös útját Varga László oldalán. Egy nap, 1989-ben, amikor dr. Varga László úgy dönt, hogy hazatér, mert haza lehet térnie már, akkor Cserey Erzsire hagyja az elnöki, az igazgatói és rendezői posztot. A New Yorkból eltávozó elnök úr még utolsó szavainak egyikével biztatást ad Csereynek: "Ne add fel!"

A New York-i Magyar Színház igazgatónőjeként

És Cserey Erzsi 1989 óta nem adja fel. Több mint 60 premiert rendezett és szervezett le azóta, miközben az ő működése előtt a színház öt különböző rendező munkája nyomán 19 bemutatót tartott korábban. Titkárnő, rendező, dramaturg, marketing manager, PR-szakember, igazgató, és közönségszervező egy személyben, nemritkán egyszerre, egy időben. A sokféle ízlésű magyar közönség számára egyfajta hagyományt teremtve várja el őket estéről estére, és színészeivel, előadásaival egyre erőteljesebben közvetíti a magyar kultúrát, a magyar szó összetartó erejét az egyre csökkenő számú közönség számára. "...Tudják, nekem egyedül kell összeszednem a pénzt, és az a tapasztalatom, hogy az emberek ott jobban kedvelik a zenés darabokat." (Na, ezért kellene a magyar hivatalos kultúratámogatói szervezetnek ilyenkor pénzével beavatkozni, és támogatni nem gazdaságos kulturális előadásokat is ott, adott helyszínen!!) Egyébként is nehézkes New York körzetében, a belvárosban színházi előadásokra becsábítani a nézőket, hisz autóval a belváros még este is nehezen járható, a parkolási gondok sem ismeretlenek errefelé sem, és egy New York közelében élő magyar család többször is átgondolja, miképp jut el a színházi előadásra, és nemritkán győz náluk a kényelem..."

A New York-i Magyar Színház magyarországi vendégművészei

Cserey Erzsi számos hazai nagyságot léptetett fel már New York-i színházában. "...például Sziki Károlyt, az egri Gárdonyi Színház egykori igazgatóját, vagy Vass Zoltán Ivánt, vagy a Kossuth-díjas Cserhalmi Györgyöt, Pápai Erikát, a Vígszínház tagját, vagy Csongrády Katát, Dóczi Jánost, Huzella Pétert. De felléptek nálam - a teljesség igénye nélkül - Gregor József operaénekes egy gyönyörű karácsonyi műsor kapcsán, Eggerth Márta, a New Yorkban élő legnagyobb magyar primadonna, Lendvay Gabriella, Domján Mária egykori primadonna, Megyeri Izabella, Bíró Eszter, Jákó Vera, Kiss Krisztina, Bánffy Edit, Mautner Mimi, Kátay Mihály és még sokan mások."

Cserey Erzsi-féle nevezetes műsorok

Cserey néhány esztendeje - nemes közművelődési céloktól vezetve - elsősorban az amerikai magyarság körének szánt dramatizált életpályaismertető bemutató-sorozattal rukkolt elő színházában, bár meg kell jegyezni, hogy Fedák Sári, Blaha Lujza, Kabos Gyula, Horváth Jenő, Kálmán Imre, Honthy Hanna, Dankó Pista, Mezey Mária, Karády Katalin, Latinovits Zoltán, Tolnay Klári életének fontosabb állomásait felidéző színházi estjeire itthon is égetően nagy szükség lenne. "... ezeket én írtam, rendeztem, illetve állítottam össze" - teszi hozzá Cserey Erzsi. Dalok, versek, levéltöredékek narrátori szövegkísérettel adják ki az egyes életutak színpadi megjelenítéseit. A "Magyar Végzet Asszonyai" címmel megrendezett színházi estsorozata pedig Amerikában több helyen is, és Európában is számos helyen, egyebek mellett a Svájcban élő magyarság előtt is előadásra került, sőt volt magyarországi bemutatója is ennek az estnek. Aktuális nemzeti eseményekhez kapcsolható emlékműsorokat is életre hív rendszeresen, "...a magyar történelem kiemelkedő eseményeit emlékünnepélyek keretein belül próbáljuk megőrizni. Ezeken verseket is mondok, és meg kell jegyeznem, az emlékműsorok között számos angol nyelvű előadás is szerepelt már. Tartottunk jótékony célú előadásokat például annak idején a tiszai árvízkárosultak javára. A pódium, azaz kamaraszínház keretein belül interjúkat készítettem pódiumbeszélgetés formájában ma élő magyar, vagy magyar származású művészekkel, énekesekkel, zenészekkel, írókkal költőkkel, közéleti emberekkel. Járt itt a pódiumunkon többek között Menyhárt Jenő zeneszerző és szövegíró, Gerty Ágoston drámaíró, akinek egyébként egyik darabját játsszuk is; Joe Murányi klarinétművész, Hertz Péter operaénekes, Mózsi Ferenc költő, Szakcsi-Lakatos Béla Liszt-díjas zeneszerző és zongoraművész, jazzmuzsikus." Talán épp ezen kamaraestéknek köszönhetően néhány esztendeje riporterként is viszontláthatjuk önálló és rendszeresen jelentkező televíziós műsorában az amerikai "56" televíziós csatornán.

Cserey Erzsi kitüntetései

Kulturális missziót betöltő szerepét a Magyar Állam egyik legjelesebb kulturális kitüntetésével igyekezett meghálálni, amikor 1999-ben odaítélte a "Pro Cultura Hungarica"-díjat, amelyet Mádl Ferenc köztársasági elnök úrtól vett át a Magyar Parlament kupolacsarnokában megrendezett ünnepség keretei között. De kapott kitüntetést Kaliforniában, sőt kezdetben még a New York-i Magyar Színháztól is. Egerben elnyeri a "Legjobb Alakítás Díját" Gerty Ágoston "Gyermekem, gyilkosom" című monodrámában nyújtott alakításáért. Koltay Tamás, a neves esztéta és Kerényi Imre, a Madách színház akkori igazgatója is elismerését fejezi ki Cserey előadása kapcsán. Cserey Erzsi szerepel Vitray Tamás "Tele-Fere" című talkshow-jában, és a riportműsor kapcsán válik idehaza igazán népszerűvé és közismertté, a tévéműsor magas nézettsége révén. Fellép a budapesti Arany János Színházban, játszik az egri Gárdonyi Színház közönsége előtt, elmegy játékával a Kisvárdai Fesztiválra éppúgy, mint az Egri Ünnepi Fesztiválra. Folyvást új tervekkel áll elő, és már a 21. évad beindításának feladataival van elfoglalva, hogy a szeretett közönséget - a hazától távol élő magyarokat - újabb változatos műsorterv révén szórakoztathassa magyar nyelven New Yorkban és vonzáskörzetében.

Cserey Erzsiről

"...négy amerikai színházi szakszervezetnek vagyok a tagja - a szakmabeliek tudják, ez mit jelent. Joe Murányival megjelentettünk kazettát, ahol énekelek. Azután kiadtak rólam egy könyvet - A Szőke Paradicsom címmel. Így egyébként Frank Sinatra nevezett el. Kátay Mihály szobrászművész megfaragta portrémat, készült jó néhány festmény is rólam, sőt írtak hozzám verseket is. Megismertem egy csomó híres, érdekes, és értékes embert... Hát kell ennél több?"

Forrás:
Loren Craft Prewiew / The Pasion of Frankenstein
Buda Magda: 25 év a színpadon - Amerikai Magyar Népszava-Szabadság, 2002. aug. 9.
Csereyvel Erzsi személyes közlése alapján

Kitüntetései:
Pro Cultura Hungarica - 1999.
Legjobb Alakítás díja - Egri Fesztivál