Dénes Oszkár

Életrajz
Filmszerepei
Színházi szerepei
Foto
Szakirodalom

Dénes Oszkár Színész

Született:
1894.* május 8. Magyarkeszi, Magyarország
* = Dr. Németh Antal-féle Színészeti Lexikon (1930) szerint: 1891.
Elhunyt:
1950. július 2. Trento, Olaszország

Életrajza:

Adatok:
1919 - filmszínész lesz
1921 - a Belvárosi Színházban lép színpadra, majd a Jardin de Paris és a Király Színház tagja
1922-1924 - az Unió Rt. színházaiban - a Blaha Lujza és a Király Színházban játszik
1924 - a Papagáj Kabaréban szerepel
1924 - a berlini Kabaré der Komiker tagja
1925-1928 - a Royal Orfeumban lép fel
1929-30 - a Király Színházban játszik
1930-ban - Lipcséből indul világkarrierje, és feleségével, Bársony Rózsival majd az egész világot beutazza
Ábrahám-operettekkel
1936-1937 - fellép Budapesten a Royal és a Városi Színházakban
1938 - Itáliában szerepel
1939 -1945 - nem léphet fel
1945-1948 - alkalmi fellépést vállal
1948 - kivándorol Olaszországba, és Trentóban telepedik le feleségével
1950 - halála

Életútja részletesebben:

Gyermekkor

A Tolna megyei Magyarkeszin, vagy ahogy Dénes Oszkár egy visszaemlékezésében mondja, Magyarkeddin látja meg a napvilágot a XIX. század utolján, egy jómódú mezőgazda gyermekeként. Édesapja jobb szeretne fiából földműves gazdálkodót nevelni, és hallani sem akar színészi ambícióiról. A mezőgazdálkodás biztos megélhetéséről beszél neki édesapja folyvást mindaddig, míg tönkre nem megy mezőgazdasági vállalkozásuk olyannyira, hogy még földjeiket is el kell hagyniuk. Így azután, némiképp elszegényedve, Pestre költöznek, és Dénes Oszi már ide, Budapestre jár iskolába. Kisportolt, jóvágású szőke, kék szemű legény, és miután erős csontozattal bír, a sport, és a sportsikerek hamar elragadják őt. Jobbára a kajak-kenu sportágban ér el rangos eredményeket, több ifjúsági országos versenyen is.

Iskolaévek

Kijárván az iskolákat gyógyszerésztanulónak, akkor úgy mondják: gyógyszerészgyakornoknak áll. Drogista lesz, ami nem azonos a mai értelemben vett drogfogyasztóval, hanem patikákban vagy drogériákban dolgozó, kiméréseket szakszerűen ellátó személyt jelent, ma inkább úgy mondanánk talán, hogy patikussegéd. Mint drogista - egyébként német eredetű szó - remekül megállja a helyét. Talán kevesen tudják, hogy mindez Berlinben történik 1912-ben, és az itteni Knopp & Joseph cégnél. Segédkorában sokat jár itt, Berlinben moziba, színházba, és egyik példaképe az a Pitroval nevű német színész, akit őt annyiszor megcsodál ekkor a Kinoköniginben, és akihez hasonlítja a kritika, 18 esztendővel később, 1930-ban, amikor a "Viktoria und ihr Husar" című Ábrahám-operett címszerepét alakítja Elly Wally, és Lizzi Waldmüller oldalán.

Az I. világháború évei

Magyarországra a háború hozza vissza, és a katonai besorozás, 1914-ben. Az első világháború kitörését követően behívóparancsának eleget téve szinte teljesen végigharcolja a háborút, kisebb karcolásokkal megúszva azt. "... bevonultam, 44-es roseb-baka lettem és végigcsináltam az egészet, hála Istennek, épségben jöttem meg." Azért megjegyzendő, hogy a menet közben szerzett háborús karsérülése később is visszatérő betegségként gyötri, időről időre kiújulva, és gyakorta keseríti meg még a további élete során, egyfajta periodikussággal. A háborút követő időszakban, a kommün alatt, ha lehet, még jobban elszegényedik. Sokévi katonáskodás miatt pénzkeresete elmarad, családja már nemigen segítheti, és egyébként is, a pénz rohamosan értékét veszti, főképp a kommün bankállamosításai miatt. A gondos megtakarítások, a bankokban elhelyezett pénzek így semmissé válnak napok alatt. Családok ezrei kerülnek lehetetlen szegénységbe, a nyomor határára. "... jött a forradalom, a bolsevizmus, nem volt kaja, csak az kapott, aki melózott. A kommün alatt csináltak egy filmet: "Hétszáz éves szerelem" volt a címe. Odasodródtam, megfőztem a palikat és eljátszhattam benne egy jó szerepet..."

Felfedezik, Oszi színésszé lesz

A filmszerepet követően válik fokozatosan színésszé. A Corvin Filmgyár is felfigyel rá, és a "Ben Columbus" című moziszkeccsben lépteti fel először (élő előadás keretein belül vetített film). A moziszkeccs egyik műsorára eljön a nagy hírű direktor, Beöthy László, akit ismerői, barátai és ellenségei egyaránt "vezér"-nek szólítanak, és leszerződteti színházához, a Király Színházhoz. Első jelentősebb fellépése a "vezér"-nél (Király Színház), a "Hollandi menyecské"-ben, meghatározó sikereihez tartozik. Dr. Sterzel szerepét majd 150-szer játssza. Viszont első színpadi szerepét 1921-ben, a Belvárosi Színházban játssza Incze Sándor "Amerikai koncert" című darabjában, igaz rövid ideig, a darab nem igazán sikeres. Incze a nagy hírű "Színházi Élet" című szakmai magazin főszerkesztője is egyben, és Dénes Muki sohasem feledi el, hogy karrierje mennyire is kötődik a nagy hírű szerkesztőhöz, annak színpadi művéhez. Igazi sikert azonban a kabarékban, Harmath Imre szövegeivel készült kuplék éneklésével ér el, és az operettszerepekkel a Király Színházban. Hét esztendőn keresztül játszik itt, a Király Színházban, amikor Tarján Vilmos jóvalta magasabb gázsiért áthívja a Royal Orfeumhoz. Innen a Blaha Lujza Színházhoz szerződik, majd ismét vissza a Király Színházhoz, ahol az egyik legnagyobb sikerét a "Viktória" című operettben aratja.

Dénes Oszkár és a világ

Gyakran jár külföldön. Figyeli a nagyobb európai trendeket. Londonban megnézi például a Savoy produkcióit, elemzi, tanulságokat von le belőle... Foglalkozik a filmmel, amely műfaj fennállásának egyik legnagyobb forradalmát éli meg azokban az időkben. A hangosfilm 1928-29-es európai megjelenését egyébként is sokan figyelik, nagy izgalommal. Egyik jellemző álláspontként például Emil Jannings, az ismert, későbbi Oscar-díjas filmszínész 1928 karácsonyán úgy nyilatkozik, hogy: "... a beszélő filmnek nincs jövője, hiszen a film lényege a képszerűség és nem a beszéd... Az a véleményem, hogy a némafilm marad." Dénes Oszkár igazgatójával, Lázár Ödönnel 1929 nyarán jár Párizsban, Londonban, és a hangosfilm megjelenéséről így beszél: "Láttam egy pár beszélő filmet Londonban. Hát nem konkurenciája a színháznak, de biztosan megöli a némafilmet..." - mondja. Körutazásait kedvenc szavajárásával "sodródásnak" nevezi. "Párizsban elsodródtam aztán Lázártól. Münchenbe gravitáltam...- Vigyázz! (másik kedvenc szójárása...) Nagyon féltem a vonat-összeütközésektől, és éppen ezért elhatároztam, hogyha csak lehet, folyton alszom, így legalább váratlanul érnek a katasztrófák. Sikerült is az egész utat átaludnom, így tehát erről az útról nincs mit beszámolnom." A vasúti katasztrófa pedig - sokak bosszúságára, és tegyük hozzá még többek örömére - ezúttal is elmaradt.

Egyik kimagasló szerepe: Flórián

Dénes Oszkár egyik kimagasló szerepe a bajcsináló Flórián vidám alakja, melyet Eisemann Mihály és Szilágyi László "Alvinczi huszárok" című operettjében alakít 1930 tavaszán, az évad egyik kimagasló operettprodukciójaként. A darab meseszövése tulajdonképpen sodró és magával ragadó. Az események kezdetén egy lakodalomban találjuk magunkat. Az épp zajló lagzit keresztezi a hadgyakorlat ördöge, és odahozza az Alvinczi huszárokat kapitányostul, huszárostul, amiből rengeteg bonyodalom származik három felvonáson keresztül, szárnyaló dalokkal, tánckari mutatványokkal. Egy derűs, felhőtlen zenés mese felnőttebbeknek a tiszta szerelemről, miközben a gonoszkodók pórul járnak, míg a számítók némiképp jellemfejlődnek. A parádés szereposztás viszont hosszú hetekre, hónapokra biztosítja a táblás házat. Kenessey-Kelen úr, a zabszállítás valóságos Napoleonja (Sarkadi Aladár), aki épp lakodalmát tartja a szépségesen szép Keresztessy Judittal (Lábass Juci), amikor találkozik az ifjú huszárkapitánnyal (Kertész Dezső), aki csapja a szelet az elbűvölő Suzynak (Bársony Rózsi), aki Schwartzenberg gróf és generális (Latabár Árpád) leánya. A bajkeverő, a mindent elrontó, majd jóra fordító Flórián szerepében tűnik fel Dénes Oszkár, aki, mikor már minden rendeződni látszik, akkor lép közbe segítő szándékkal és egy orfeumi énekesnővel (Síró Anna), akinek "segítségével" aztán végképp összekuszálja a békésnek ható szálakat. Aztán amikor a baj eléri kastélyt, és a felültetett huszárok vágtában készülnek a kastélyt megrohamozni, akkor a civil, Dénes Oszkár elsimítja az ügyeket a darab végére, sőt a szerelmesek is egymásra találnak. Nos, a történet ezreket bűvöl el, és a darab számtalan repríze igazolja és biztosítja ennek a darabnak sikerét évtizedekig. Miközben Lábass Juci karrierjének egyik legszebb és talán legnagyobb sikerét hozza a főszereppel, és későbbi nejét, Bársony Rózsit egekbe emeli a kritika, addig a darab szép sikereket hoz neki is: "... kiemelkedik Dénes Oszkár masszív figurája és boszorkányos tánctudása..."

Dénes, a rádiósztár

Egyébként gyakori vendég a rádió élő adásaiban is, sőt egy-egy alkalommal, amikor a rádiósztárok - mint ismeretlen ismerősök - kilépnek a közönség elé, egy-egy színházban tartott Rádiómatiné-előadás keretén belül, akkor is velük tart, szórakoztatja a nagyérdemű közönséget, egyebek közt Scherz Ede, a neves rádióbemondó, Weigand Tibor és Verbőczy Ila rádióénekesek, Mocsányi és Lakos rádiókomikusok társaságában. 1929 januárjában például a Városi Színházban, ahol Ódry Árpád szaval, Nagy Izabella magyar nótákat énekel, Forró Pál konferál, Dénes Oszkár egy humoros jelenetet ad elő.

A Király Színházból a nagyvilágba

"... a Viktóriát adták, és Lázár direktor nem nagyon bízott benne, de én megmondtam neki: "Apuskám, ebből lesz nagy siker!" Lett is, több mint hatvanszor ment, volt sok meló, de megvolt az értelme. A dohányt esténként vasalva tettem el. Azután jött Preager, elvitt Bécsbe, és amikor Lipcsében irtózatos sikerrel szaladt a "Viktoria", egész egyszerűen meg voltam csinálva" - mondja Dénes Oszkárra oly jellemző szlengekkel. A "Viktóriá"-val először Lipcsében hódít, majd 135 előadás Berlinben, és Bécsbe is 100 előadásra szerződik 1931 februárjában. A "Viktória", Ábrahám Pál és Harmath Imre operettje egyébként Németország-szerte "Viktoria und ihr Husar" címen fut, és például a nagy sikerű berlini előadás a Metropol Theaterben megy, itt is természetesen Dénes Oszkár címszereplésével. Franz Felix a huszárkapitány, Louis Treumann a diplomata, Fritz Steiner a tisztiszolga. Anny Ahlers színésznőt, a "Viktória" berlini címszereplőjét színházi baleset éri, közvetlen a bemutató előtt, de végigjátssza a szerepet. Ugyanis egy díszletből kiálló szeg felsérti súlyosan a szája szélét, de sminkkel és nagy önfegyelemének köszönhetően mindebből még a kollégák is keveset érzékelnek. Dénes Oszkár partnernőjével, Lizzi Waldmüllerrel hatszor ismétli meg a "Mama aus Yokohama", majd a "Mausi, süss warst du heute Nacht" kezdetű kettőst. Aztán így emlékezik vissza később ezekre a sikereire: "... végigmentünk szinte egész Németországon, azután Angliát főztem meg." Dénes Oszkár közben leszerződik Londonba, a Palace Theaterbe a "Viktória" előadásaira, ahol természetesen angolul szórakoztatja a nagyérdeműt. Egy napon azonban Ábrahám Pál közbenjárására Londonból mégis visszakerül Lipcsébe, hogy a Hawaii-operett direkte rá, az ő személyére írt szerepét eljátszhassa a német közönségnek. Ábrahám az angol színházdirektort, a "Hawaii" angliai bemutatóját kínálja fel cserébe. A sikereiről "mukisan", lévén, hogy ezen a becenéven ismeri a szakma, szóval Muki-féle szókimondással beszél: "... tutira mentem mindenütt, a freierek és márik imádtak. Lukács Pali volt nálam vizitben három év előtt, megígértem, hogy visszaadom a látogatást. Kimentem Hollywoodba, de ott végül is nem kaptam kedvemre való szerepet. Annyi baj - gondoltam, és elszerződtem Ausztráliába egy társulathoz... a feltételeket én diktáltam, és aki Oszit ismeri, tudja, hogy fényeseket..."

Ausztráliában

A "Viktória" című operett sikere eléri az ausztrál partokat. Az ötödik kontinens akkor egyik legismertebb színházi producere, Mr. Taite megszerzi Ausztrália számára az operettet, és megszervez egy angol társulatot, leköti egy turné keretében. Az egyik szerepre az akkor épp Hollywoodban tartózkodó Dénes Oszkárt szerződteti, aki a Monterey nevű óceánjáró hajón érkezik az Újvilágból első állomáshelyükre, Brisbane-ba. A produkciót J. C. Williamson, az akkor egyik legnagyobbnak számító ausztrál színházi vállalkozó manageli. Sydneyi előadás-sorozatot követően Melbourne legnagyobb színházban, a "His Majesty's"-ben kerül színre a darab. A "Herald" című melbourne-i napilap így erről: "... Melbourne egy újfajta komédiást tanult meg megismerni, akinek elragadó kacagása megbolondította az egész várost. Pedig a szerepe nem nagy, nem is jelenik meg a színen az első felvonás végéig. De ettől kezdve az övé a színpad és a nézőtér, és mindaddig, amíg a színpadon van, úgy uralkodik rajta, mint egy király. A nevettetés királya...!" A "The Argus", egy másik nagy melbourne-i lap egyebek mellett így ír: "... a magyar Dénes Oszkár elragadó egyéniségével elhomályosította még a színpadi lámpásokat is. Nincs mindig a színen, de amikor jön, szinte az egyetlen felelős személlyé lép elő, valósággal táplálja vég nélkülinek látszó csodálatos energiájával az egész játékot. Alakítása, éneke, tánca spontán produkciónak tetszik, valójában a leggondosabb tanulmányok eredménye. "Mausie" című dala például tökélye a mesterségbeli tudásnak és eredetiségnek." Nem említettük, hogy német nyelvterületen természetesen németül, az angol nyelvterületen meg jó kiejtéssel angolul játssza szerepeit.

A magyar humor "hivatalos" diplomatájaként

Dénes Oszkár egyébként itt, Ausztráliában beszél újságírók előtt, egyebek mellett ars poeticájáról, amely végül is az egyik helyi lap hasábjain a következőképpen jelenik meg: "... vegyész, filmszínész, úszóbajnok, nyelvzseni, táncos, zenész és közgazdász, ez Dénes Oszkár, a magyar színész, aki hisz a nevetéssel való gyógyítás erejében", beszél a humor világmegváltó erejéről, és hogy a nevetés az egyetlen legfőbb kommunikáció ember és ember között. Egyébként kedves közjátékképpen az egyik melbourne-i előadást az épp ott horgonyzó japán flottaegység tisztikara is megtekinti, majd két felvonás között egy japán admirális lép Dénes öltözőjébe, és meghívja a másnapi ünnepségükre. Dénes Oszkár, akitől a militarizmus eszméje igen távol áll, így kerül fel az egyik legnagyobb japán csatahajó fedélzetére, ahol is a legelőkelőbb diplomaták között jelölik ki a helyet számára. Talán így lesz ő a magyar humor első "hivatalos" diplomatája, komoly generálisok között egy olyan japán csatahajón, amely később a második világháború során számos harcot követően elsüllyed az Atlanti-óceán nyugati felén.

Újból itthon

Hazatérése után nem sokkal főszerepet játszik - egy, a számára igazán "testre szabott" szerepet alakít - a Royal Revüszínház-beli új produkcióban, egy sportoperettben, a "3:1 a szerelem javára" címűben, amelynek zenéjét Ábrahám Pál írja, librettóját pedig a Szilágyi-Harmath-Kellér-hármas adja. Az akkor már feleségének számító, és nemzetközi sikereket is jócskán maga mögött tudó Bársony Rózsival adják a darab sztárszerepeit. Dénes Oszi sportdresszt ölt, ami úgy áll rajta, mintha frakkot viselne. Mondják egyébként, hogy személyiségének szerves és elválaszthatatlan része mindig a frakk. Ezúttal azonban halandzsajellegű dalait nem frakkban, hanem sportöltözékben énekli, és sajátságos "röhögő áriái" lehengerlőek és magukkal ragadóak. Szem nem marad szárazon, olyan jókedvet tud pillanatok alatt a nézőtéren varázsolni, mint előtte senki más. Ha valaki napközben találkozik vele, őszintén megdöbben, hogy ezen a már korántsem sportos, mondjuk így, korpulens alkaton hogyan tud esténként oly tökéletesen állni a frakk, adott esetben pedig a sportdressz. Tipikusnak mondhatnók, hogy a sportot, a rendszeres edzést abbahagyó emberek egyik nagy csapdaként hamar megpocakosodnak, és elveszítik korábbi megcsodált alakjukat - így jár Dénes Oszkár is, amelyet azonban a közönség nemigen vesz észre a színpadon nála. Szerepét később filmen is eljátszhatja, amely sikereihez csupán egy újabb lépcsőfok csupán. Lehengerlően kedves és üde, friss talán ma is. (A film bizonyos részei hiányoznak.)

1938 őszén Milánóban

1938 novemberében tartják a legkorszerűbb berendezésekkel, pazar fényűzéssel felépített milánói Theatro Nuovo nyitó előadását. Körültekintően, egy igazi sikerdarab műsorra tűzésével kívánják ezt a startot nevezetessé tenni. A választás a magyar Szilágyi László "Zizi" című operettjére esik. Ha már magyar operett, akkor Budapestről szereplőket is "importálnak" a siker érdekében, mégpedig a műfaj legjobbjait. Miután Bársony Rózsi és akkor már férje, Dénes Oszkár európai hírnévre teszek szert addigra, így őket kérik fel a címszerepek interpretálására. Nyelvi nehézséget egyikőjüknek sem okoz a produkció, hisz már korábban, 1935 óta, számos alkalommal vendégszerepelnek is itáliai színpadokon, és elmondható, népszerűek itt. Harmadiknak Kondor Annit szerződtetik a produkcióhoz. A bemutatkozó és egyben színházavató előadás elé kedvezőtlen várakozások vegyülnek, sokan fiaskóról beszélnek, mert hát valljuk be, az olasz emberek körében nem annyira népszerű ez a könnyűzenei műfaj. Ám a rosszkedvű várakozásokat megcáfolva Bársony Rózsit, Dénes Oszkárt a közönség felvonásról-felvonásra egyre erőteljesebben ünnepli. "Vidámsága átragad a nézőkre" - írja Dénes Oszkárról a másnapi "Corriere della Sera", címoldalon számolva be a színház nyitásáról és a premierről. A három magyar színészen kívül természetesen a hazai, itáliai színészek győzelme is ez a premier, nevezetesen Armando Fineschi, Maria Donati és a fantasztikus tánckar éppúgy osztozik a sikeren. A darab magyar vonatkozási végett a premieren jelen van báró Abele Egon is, az itáliai magyar főkonzul úr.

Halála

1939 és 1945 között nem léphet színpadra, amely eltiltás technikailag pályájának végét jelenti. Olaszországban fellépnek még, de itthon már nem. Ugyan számos kollégájával szemben Ő túléli a háborút, az üldöztetést, de színpadra 1945-1948-ban csak néhányszor lép. Az örökké vidám, nevetésre álló arcú Mukit megtöri a háború nyomorúsága, az éhezés, az üldöztetés, a bujkálás. Fokozatosan érezhetők a szovjetnyomásra átalakuló, átstrukturálódó hazai viszonyok. A közelmúlt rossz emlékei aggodalommal töltik el a jövőt illetően. A változások előtt még Olaszországba emigrálnak feleségével, Bársony Rózsival. 1927-től fogva szinte az egyik állandó színpadi partnere Bársony Rózsi (aki legalább 15 esztendővel fiatalabb nála), és ez a munkaviszony egy nap szerelemmé, később élettársi viszonnyá érik, majd házasság lesz belőle. Olaszországi letelepedésük és ott élésük idején hal meg. "Trentóban nyugszik - mondja Bársony Rózsi -, egyedül temettem el. Nehezen szoktam meg az egyedüllétet, és azt is, hogy külföldön az élet nagy fordulataiban nem a sok barát, hanem csupán sok jó ismerős vesz körül. Egyedül a munka segített át a lelki zökkenőn" - vallja sok-sok esztendő elmúltával társa.

Írta: Takács István
Nyelvi lektor: Dévényi Ildikó

Forrás:
Magyar Színházművészeti Lexikon - Akadémiai Kiadó, Bp., 1994.
Rátonyi Róbert: Operett I-II. Zeneműkiadó Bp., 1984.
Színészmúzeum - Magyar Színházi Intézet kiadása, Bp., 1981.
Hont-Staud: Színházi kislexikon - Gondolat, Bp., 1969.
Rátonyi Róbert: Az operett csillagai I-II. - Színháztudományi Intézet, Bp., 1967.
Lóránt Mihály: Dénes Oszi és a japán admirális - Színházi Élet, 1935. 24. sz.
Dénes Oszkár mint Al Jolson - Délibáb, 1931. 7. sz.
Dr. Németh Antal: Színészeti Lexikon - Győző Andor kiadása, Bp., 1930.
Dénes Oszkár sodródásai három országon keresztül - Délibáb, 1929. 36. sz.
Porzsolt Kálmán: Blaha Lujza-emlékalbum - Bp., 1926.



© 2003 www.szineszkonyvtar.hu