Diószeghy Iván

Életrajz
Színházi szerepei
Foto
Szakirodalom

Diószeghy Iván színművész,

Született:
1929. február 15. Harasztos (Călăraş Turda), Románia

Elhunyt:
2006. január. 5. Szatmárnémeti, ma Satu Mare, Románia

Életrajza:

Adatok:
1935-1944 - a gyulafehérvári Püspöki Gimnáziumban (Majláth) kezdi tanulmányait
1944 - családjával Kolozsvárra költözik
1947 - Kolozsvárott, a Magyar Gimnáziumban tesz érettségit
1947 - 1949 műkedvelő színjátszó
1949-1953 - a kolozsvári Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetének hallgatója
1952 - házasságot köt
1953 - megalapítja osztálytársaival a nagybányai színház magyar tagozatát
1953-1956 - a Nagybányai Színház - magyartagozatának tagja
1956 -ősze: korábbi osztálytársakkal megalapítják a Szatmári Állami Magyar Színházat
1956 - 1989 - a Szatmári Állami Magyar Színház tagja
1989 - nyugdíjazzák, Szatmáron él visszavonultan


Gyermekei:

Ifjú Diószeghy Iván (1952. október 21. - ) színművész, a debreceni Csokonai Színház tagja
Diószeghy Olga - tisztviselő


Életrajza

Család

Színházi kollégái egyszerűen Diónak nevezik. 1929. február 15-én született Harasztoson (Călăraş Turda), Romániában.
Ivánt a római katolikus vallás szertartása szerint keresztelik meg. Édesapja Diószeghy József jegyző Harasztoson, édesanyja Gámpe Jolán háztartásbeli, mindketten római katolikus vallásúak. A hét gyermeket számláló népes családban Iván a legkisebb. Az egyik nővére már kétéves gyermeket ringat a bölcsőben, amikor Iván születik. A lánytestvérek közül hárman még iskolás koruk előtt meghalnak.
Diószeghy Iván 1952-ben megnősül. A felesége Olga, Erdély szerte híres színházi súgó lesz, akiről a szakma anekdotákat mesél. A házasság időtállónak bizonyul, ma is mint nyugdíjasok boldog öregségben élnek együtt.
Gyermekeik: Iván és Olga. Ifjú Diószeghy Iván (1952. október 21.) a debreceni Csokonai Színház tagja. Olga Szatmárnémetiben él. A gyermekek négy unokával örvendeztetik meg szüleiket.

Tanulmányok

Diószeghy Iván Gyulafehérváron a Püspöki Gimnáziumban (Majláth) kezdi el tanulmányait. Az apa nyugdíjazása után a család 1944-ben áttelepszik Kolozsvárra.
Kolozsvárott a híres Piarista Gimnáziumba íratják. Az egyházi iskolák megszüntetése után egyesítik a Református és Piarista Gimnáziumot, így jön létre 2. számú líceum (Magyar Gimnáziumban) és itt érettségizik. Mint diák tagja több kultúrcsoportnak. Játszik színdarabokban, szívesen tanult verseket és rengeteget szavalt különböző, rendezvényeken. Már korán feltűnt kivételes énekesi képességével. Ezt az adottságát édesanyjától örököli. Az első énektanára is az édesanyja, aki középiskolás fiát megtanította arra, hogy a szép énekléshez a nagy erejű hang nem elég, érzéssel annak kell annak felrezegnie a lélek mélyéből. Ilyen előzmények után szülei nem ellenezik, amikor a színészi pályát választja.

A Színművészeti Intézet hallgatója

A színi pályára való irányultságban jelentős szerepet játszik a Diószeghy család szomszédságában lakó Perényi János és Czenk Erzsébet színészek közeli ismeretsége.
Első színházi élménye ahhoz a Hunyadi - téri Kolozsvári Magyar Színházhoz kötődik, amelyet a román hatóságok idővel elvesznek a magyar színháztól, és benne megszüntetik a magyar előadásokat.
Ám akkoriban első, mindent eldöntő színházi élményét még itt éli át a Magyar Színházban, gyermek fejjel. Mind az "Iglódi diákok" című magyar zenés darab, mind pedig az épület belső terének szépsége lenyűgözi ifjúi szívét, lelkét. Pályaválasztását is ez az élmény határozza meg.
A Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetbe jelentkezik, majd az intézet diákja lesz. A Színművészeti Intézet hallgatójaként, mint mezőségi fiatalnak a hosszúmagánhangzó kiejtése jelenti szinte az egyetlen nehézséget. A szép magyar beszéd tökéletesítésében először felesége Olga segíti. A főiskolán pedig elsősorban Tessitori Nóra beszédtechnika-tanára látja el hasznos tanácsokkal az ifjút. Nóra néni nagy hangsúlyt helyez a verstanulásra. Egyéni pedagógiai módszerként, különböző jelekkel látja el a szövegeket. Ahol például nagy érzelmi kitörést vár a hallgatótól piros lángokat rajzolt a szavak fölé.
Nagyon szerencsésnek vallja magát, mert olyan művészek készítik fel a pályára, mint Senkálszky Endre, Kovács György, Delly Ferenc, Halász Géza. Kovács György pedig különös szeretettel pátyolgatja a nagy érzelmi hőfokon izzó színészjelöltet.

Diószeghy a színházalapító

1953-ban, amikor elvégezi a Színművészeti Intézetet, az egész évfolyam együtt marad, és megalapítják a nagybányai színház magyar tagozatát. Itt 1956. őszéig játszanak, aztán áthelyezik székhelyüket Szatmárnémetibe, ahol létrehozzák a Szatmári Állami Magyar Színházat. Ezek után joggal nevezheti magát színházalapító tagnak.
A nagybányai első években csak kisebb szerepet kap. Bár műkedvelőként és az akadémián is bízott a tehetségébe, igazából csak az első két nagybányai év után nyugodott meg, amikor eljátszhatja Csehov Medvéjét és Arbuzov: "Kisunokám" című darabjának egyik főszerepét. Ekkor a közönség is meggyőzi őt arról, hogy helyesen döntött, amikor a színészetet választotta.

Partnerek

A szatmári társulat összeforrott egységes együttes. Mégis legkedvesebb partnere a mindenki által annyira szeretett Köllő Béla. Nyiredi Piroskára is nagy szeretettel emlékezik, aki ritka segítőkészséggel megáldott, nagyon emberséges partner. Török István, Elekes Emma is a legjobb partnerei.

Munkahely, szerepek

Közel negyven éves színészi pályafutása alatt, a nagybányai esztendőket leszámítva, nem cserél társulatot, hűséggel szolgálja szatmárnémeti közönséget. Pályafutása során összesen 145 szerepet játszik. Szívéhez leközelébb Móricz Zsigmond: "Nem élhetek muzsikaszó nélkül" című zenés játékának főszerepe áll, amelyet két különböző időszakban is eljátszhat. Először 1956-ban formálja meg Balázs alakját, és bizony nagyon meg kell küzdenie a szereppel, azonban a siker mindenért kárpótolja, hisz a darab 57 előadást ért meg. 17 évvel később, 1973-ban találkozik ismét Balázs szerepével újra. Az eltelt évek tapasztalatának minden eszköztárával sikerül sokkal gazdagabb, sokkal árnyaltabb alakot színre vinnie ekkor.
A már említett "Kisunokám" -ban Leonid Boriszovics szerepe áll közel leginkább az egyéniségéhez, de nagy sikerű alakításai közé tartozik: Don Pedro (Lope de Vega: Dacból terem a szerelem), Tímár Mihály (Jókai: Aranyember), Spiridon (Baranga: Kergebírka). Megjegyzendő, hogy "Az Aranyember" 178 előadást ér meg, ami az erdélyi magyar színjátszás esetén a legmagasabb előadásszámok közé tartozik, a hazai színjátszás terén sem gyakori. Emlékezetesek maradnak a karakterszerepekben nyújtott alakításai, mint például Napoleon, vagy Sztálin stb...
Azok közé a színészek közé tartozik, akik találó maszkokat készítenek maguknak. Nagyon fontos a szereplő belső világának a megmutatása, nem kevésbé a külső, különösen történelmi alakok megformálása esetén, vallja a művész. "Magamat én ismerem a legjobban, ezért a maszkjaimat is magam készítem."

Rendezőkről

Azokat a rendezőket szereti, akik hagyják a színészt játszani, akik alkotópartnernek tekintetik a színészt. Szatmárnémetiben ilyenek: Harag György, Gyöngyösi Gábor, Kovács Ádám.
Példaképek:
Diószeghy Iván a szakmát és a hivatást sohasem tudja elválasztani egymástól. Az biztos, hogy a fizetési besorolásánál, mindig jobban érdekli a színpadi feladat. Nem is tud elképzelni más pályát maga számára csak a színészetet. Ezt a szakmai erkölcsi üzenetet tanulja meg tanáraitól, akiket színpadi pályafutása során végig példaképeinek tart. Amikor megjelenik a televízió alkalma adódik megismerkedni a magyarországi színművészet legjobbjaival is. Az ötvenes-hatvanas években sokat vendégszerepel a Szatmári Magyar Színház Bukarestben, ott is lát nagyszerű előadásokat, amelyekből igyekszik szakmailag gazdagodni. Örök példaképei azonban tanárai maradnak.

Kalandok a színházon kívül

A kolozsvári rádió magyar adásának szerkesztője Muzsnay Magda számos felvételt készít azokról a darabokról is, melyekben Diószeghy Iván játszik. Hangszalag őrzi például a "Nem élhetek muzsikaszó nélkül" című zenés darabot, akárcsak egyéb nóta és operett műsorait.
Televíziós felvétel készül a "IV. Henrik", az "Angyal és boríték", a "Sári bíró" előadásokról. Remélhetőleg ezek valahol megtalálhatók és megőrzik Diószeghy Iván játékát. Egyebek mellett az egyik önálló magyar-nótaműsoráról is készül televíziós felvétel.

Kedvtelések

Amikor alig játszik a társulat zenés darabokat, az éneklési vágya kielégítésére állandóan képezi magát, énekleckéket vesz. Már Nagybányán is rendszeresen járt énektanárhoz, Szatmárnémetiben pedig oklevelet szerez a Népművészeti iskola ének szakán. Diószeghy Iván tenorja országszerte ismert és elismert.
A nyugalmazott Diószeghy Ivánnak ma is egyik legfontosabb kedvtelése az úszás és a horgászás, akárcsak korábban. Régen a kollégáival Czintos Józseffel, Fülöp Zoltánnal jár horgászni, az utóbbi időben legkedvesebb horgász-partnere fia és felesége.

Kedves közjáték

Egy ízben "Az Aranyember"-t játsszák a Székelyföldön. Ebben a darabban Tímár Mihályt alakítja. Tímár éppen öngyilkosságra készül, amikor egy nagyobbacska kislány hatalmas csokor virággal felrohan a színpadra, hogy még halála előtt átadja a köszönet és szeretet virágait.
"Ez az eset éppen olyan jól esett, mint a nyíltszíni tapsok, amiket kaptam, mert azt jelenti, hogy a közönség velem van és jutalmazza a játékomat. Ez minden színész jól esik."

Barátok

"Jó barátom volt, és ma is az, Korcsmáros Jenő. Sokat heccelődtünk sokat segítettük, vigasztaltuk egymást és örültünk egymás sikereinek. Országos túrnék alkalmával vagonokban laktunk, ha csak lehetett Jenővel egy fülkébe voltam."
" A színpadon túl, az élet nem színház" - vallja Diószeghy Iván. Különösen a mai időkben 2004 - 2005-ben nem, amikor minden nap robbantanak, amikor természeti katasztrófáktól szenved az ember, amikor annyi vér folyik. Az biztos, hogy az életben nagyon sok ember színészkedik.

A 76 esztendős Diószeghy Iván - üzeni a mindenkori nézőnek

"Sok jó darabot, sok jó előadást kívánok. De kérek is, kérem a nézőket soha ne hagyják üresen a színház nézőterét, ez számukra és számunkra egyaránt létfontosságú."

Írta, riportot készítette: Csirák Csaba - Szatmárnémeti, 2005. április.
Technikai lektor: Dévényi Ildikó

Kitüntetései: -


© 2003 www.szineszkonyvtar.hu