Életrajza:

Adatok:
1911 gyerekszínész, Nemzeti Színház
1920 Országos Színészegyesületi Színészképző Iskola
1921 - 1922 Győri, Pécsi Nemzeti Színház
1922 - 1930 Fővárosi Operettszínház -Vígszínházi vendégszereplésekkel
1930 - 1931 Király Színház
1931 - 1932 Városi Színház
1932 és 1935 Budai Színkör
1937 - 1944 Erzsébetvárosi Színház
1930- 1945 Víg-, Magyar, Pesti, és a Vidám Színházakban lép fel egyes darabokban
1945-1948 a Magyar, a Medgyaszay, a Modern, és a Fővárosi Vígszínházban lép fel
1949 - 1954 Fővárosi Operettszínház
1954 - 1966 Vidám Színpad tagja, majd elnyeri a Vidám Színpad Örökös tagja címet.

Életútja részletesebben

Gyerekkor

A Monarchia egy kis délvidéki településén született két leánytestvére mellé Teri. Szülei földműves emberek. A kis Teri alig ötéves, amikor szülei a válás mellett döntenek, 1907-ben. A gyermekek az édesanyjára bízatnak, aki a gyerekekkel Budapestre költözik, és a nehéz körülmények miatt cselédként keresi kenyerét. Ám a háztartási alkalmazotti munka mellé a gyerekek felügyelete nem megoldott. Így a gyermekek más-más családoknál tartózkodnak napközben. Az édesanya másodszor is férjhez megy 1915-ben, és akkor a gyermekek visszakerülhetnek a szülői házhoz.

Fejes Teri gyerekszínész lesz

"egy házban laktunk a Csepke bácsiékkal... Csepke bácsi volt akkortájt a Nemzeti Színház portása. Történt, hogy gyerekszereplőket kerestek az "Egyszer egy királyfi" című darabhoz. Tíz éves voltam. Esténként egy koronát kaptunk. Ez volt a szöveg: "Mit játszunk gyerekek?" Na akkor határoztam el színésznő leszek. Később egy másik darabban statisztáltam, ki is akartam tűnni a többi közül, hangosabban s elnyújtottan mondtam a szöveget. Akkora pofont kaptam Frenczy Frigyestől, a rendezőtől, hogy ... ma is respektálom a rendezőket, ha olyanok volnának, mint ő!"

Fejes Teri komika lesz

Iskolás, amikor egymás után két intőt kap németórán. A másodikat azért, mert az első beírásakor nevet. "Pedig akkor nem nevettem! De mit tegyek, ha ilyen az arcom? Nevet akkor is, ha nem kell. Egyébként nevetni jó! Imádok nevetni! Miért ne? Csak a közönségnek szabad? Mert a közönség nevet. Akkor is nevetett Győrött, amikor a kezdő színésznő először lépett színpadra -egy drámában. "- Majd megszakatt a szívem... A közönség gurult a nevetéstől. Hát nézze ezzel az arccal lehet drámát játszani? Egy szó volt arról, hogy kiegyenesítik az orromat. Bajor Gizi nem engedte: - Maradj te csak ilyen vicces - mondta."

Fejes Teri a népszerű szubrett

Fejes Teri Somogyi Nusi elképesztő tánctudását látva a Király Színházban határozza el, hogy ő is valami hasonlót szeretne csinálni majdan a színpadokon. Rövid drámai próbálkozásai sorra kudarcot vallanak, így némi vargabetűvel, hamarosan fővárosszerte ő lesz a vidám és legtáncosabb pesti színésznő. Sőt a legfranciásabb jelzőt is hozzáragasztják, hisz nem nagyon van francia vígjáték, vagy francia bohózat Fejes Teri nélkül. Sőt az operett világában is az egyik legnépszerűbb és legfoglalkoztatottabb szubrett. Állandó partnere Honthy Hannának. Mondják, ahol Honthy a primadonna, ott Fejes Teri a szubrett, mindez évtizedeken át. Honthy nem könnyű ember színésznőként. Bizonyos színpadi rangok betartatásában kérlelhetetlen, sokan vannak akik képtelenek ezekhez alkalmazkodni, még többen, akiket Honthy operettkirálynői alattvalóságukban sértett meg valamilyen alkalomból, de Fejes Teri a kevesek egyike, aki remekül kijön Honthyval és nem csak a színpadon.

Fejes Teri színésznői karrierje

Színésznői karrierje indulásakor Győrben kezd, majd Pécsre szerződik, ahonnét a fővárosi Royal Orfeum hívja tagjai sorába. Később a Fővárosi Operettszínház szerződteti 1922 -ben. Ám ezen tagságot jelentő hovatartozás közben egy-egy darabra vendégszerepléseket vállal, más színházakban is fel-feltűnik. A Vígszínházban felfigyel rá a szakma, az "Antónia" darabban nyújtott Lia szerepére, később a Magyar Színházban a "Csattan a csók" -ban Camille szerepével, ami az igazi sikert hozza meg Fejes Teri számára. Innentől fogva pályája egyenesen ível felfelé. "A három grácia" - Mariettája, a "Nótás kapitány" Bébi grófnője, "Hármacskán"-ban Florise, "A csirkefogó"-ban Tassy Maca, "A színésznő"-ben Lucette az öltöztetőnő, "A párizsi lány"-ban Nane, a "Finom kis család" -ban Ginette, és aztán a "Te nem ismered Verát" darab női főszerepét játssza elbűvölő temperamentumával, és sugárzó jókedvvel.

Miss Amerika

Lassan felépülő színészi karrierjének egyik fontos állomása az 1929 januárjában bemutatásra kerülő Miss Amerika című Eisemann Mihály operett címszerepe. Péchy Erzsi a primadonna és a két, hol férfiruhába bújó, hol pedig elbűvölően gyönyörűen öltözködő dáma, máskor meg turistaruhában éneklő szubrett Szokolay Olly és Fejes Teri. Kertész Dezső Péchy Erzsi színpadi partnere, míg Fejes Teri és Kabos Gyula együtt éneklik az egyiptomi jelenetben az azóta is elhíresült, komoly mondanivalójú, bonyolult és összetett szimbólumrendszert alkalmazó dalt: "Teve van egy pupu, van két pupu, sőt több..." A színpadon pedig valódi kétpupu teve őgyeleg, egyenesen az állatkertből jöve, a dal valódiságát bizonyítandó. A festett díszlet-datolyapálma leffenő ágai közül pedig Kabos Gyula előhúz egy eredeti egyiptomi datolyás dobozt, amelynek celofánját eltávolítva körbekínálja a színpadi kollegákat a nyíltszíni taps kíséretében, Fejes Teri szakértelemmel tartott (fordítva) igazi puskája már csak ráadás a jelentben. Néha, amikor nem kap datolyát Kabos, naranccsal, banánnal, volt este, amikor almával helyettesíti az ominózus gyümölcsöt. Az alma kivétele a datolyapálma ágai közül önmagában már egy újabb olyan móka, amitől nem lehet azonnal elkezdeni a színpadi mondatot... Pláne, ha még Kabos belecsücsörít a festettvászon ágak közé, hogy "háló Éva ott van?" Aztán ne feledkezzünk meg a Fejes Teri és Kabos Gyula által életre keltett, hamar slágerré váló dalról:

"Hosszú az éjszaka
Ne menjen még haza
Maradjon egy kicsikét.

Van egy pamlagom
Ne hagyjuk parlagon
Üljön le egy picikét.
Adja most azt a pici kezét
Hajtsa most rám azt a buksi fejét.

Hosszú az éjszaka
Ne menjen még haza
Maradjon egy kicsikét"

Fejes Teri, Kabos egyik állandó színpadi partnere

16 éven keresztül Fejes Teri egyik leválaszthatatlan színpadi partnere Kabos Gyulának. Ha egyik nem, akkor a másik kéri a darabhoz partnernek, de jobbára már kérniük sem kell, mert kéretlenül is mindeki tudja, Fejes-Kabos páros a siker biztos záloga. Felsorolhatatlan és megszámlálhatatlannak tűnő előadássorozatokat játszanak végig egymás mellett. Magánemberként már sokszor egymás hátának a látása is útbaigazításul számít a másik kedélyének felmérésére. Az ezerszer begyakorolt jelenetek sorába mindig beiktatnak valami szokatlant és meghökkentőt, hogy érdekessé tegyék a végtelennek tűnő estéket, egymásnak is. Van, amikor ez túl jól sikerül, és olyan nyíltszíni röhögésbe kezdenek, hogy a függönyt le kell engedni idő előtt. Egyik ilyen alkalommal jön le Faludi Sándor direktor úr a színpadra, szemét törölve a könnyes kacagástól: "Gyerekek, ezt ne csináljátok! Telt ház van!" És a teltház is kacagott, mindenki kacagott - vagy húsz perc is belételt, mire egyáltalán folytatni lehetett az előadást. Fejes Terit hallatlanul megviseli Kabos elvesztése. Soha egyetlen interjúban sem hajlandó erről beszélni, ha mégis szóba kerül, akkor is kitér a válasz elől. Utalásaiból afféle mély emberi és kollegiális kapcsolódás alakul ki a közel két évtized alatt közöttük, a magánéletében igen tartozkodó és távolságtartó Kabos igen kevésszámú közeli szakmai baráti köréhez tartozik Fejes Teri.

Fejes Teri mint Inez

Kabos Gyula és Fejes Teri ismét együtt játszanak az 1930 őszi évadjának egyik kimagasló produkciójában, a Csodabárban, amelyet a Fővárosi Operettszínház tűz műsorára. Bécsi magyar zenészek műve az operett, hisz a bécsi kabaré megalapítója, Karl Farkas (Farkas Károly) szövegírónak, és az akkor Bécsben élő Herczeg Gézának jutott eszébe a történet maga, és Brodszky Miklós írt varázslatos zenét hozzá. A nézőteret asztalokkal váltják föl, és azok között - át-átvonuló színészekkel, az egész Operettszínházat játéktérként használva - zajlik az előadás. Maga a darab egy bárban játszódik, és Wunder úr (Kabos Gyula) a tulajdonos, elsőrendű programokkal üzemelteti szórakozóhelyet. Az egyes betétszámok táncaiba maga közönség is bekapcsolódhat, amit a rendkívül dallomos zene eleve diktál. Fejes Teri a bár egyik sztárjának a kedvesét alakítja, Inezt, a táncosnőt, Delly Ferenc partnereként. "... az előadás fegyelme és ugyanakkor könnyedsége példamutató. Az operettszínház végre megint megtalálta önmagát és közönségét" - írja a korabeli kritika az előadásról.

Az 1931-es évad

1931. január 28. Ismét egy operettszínházbeli címszerep. Szilágyi László és Szántó Mihály Gróf Rómeója azonban, bár egy szellemes középkori paródia, kevés előadást ér meg, vagyis inkább a bukás kategóriájába sorolható, annak ellenére, hogy remek szereplőgárdát állított ki a színház. Az örök élet elixírje körüli meseszövés gyengeségeit, még a Rómeót alakító Delly Ferenc, és a szépasszony szerepében tündöklő Péchy Erzsi sem tudta sikerre vinni. Fejes Teri Mona Lisát alakítja, míg Kolombusz Kristóf nevű tojáskereskedő szerepében a kor népszerű komikusa, Sziklai József szerepel.
Később Latabár Kálmánnal együtt vendégszerepelnek a Vígszínház operett premierjén, Jávor Pál és Gaál Franciska oldalán. Clifford Grey és G. Newmann Jim és Jill-jét nagy sikerrel adja a Víg sokáig. Az 1931-es őszi évad egyik legnagyobb sikerét, Békeffy István és Lajtai Lajos operettje, az "Őfelsége frakkja" éri el. (1931. szept. 19.) Afféle igazi operett történet elkergetett uralkodóval, számára elrendelt feleségjelölttel, aki helyett természetesen őfelsége beleszeret az egyszerű táncosnőbe, akiből a végén természetesen királyné lesz, és így boldogságban uralkodhatnak az idők végezetéig. A zene, a szereplők, az egész rendezés, a darab hangulata azonban mindent feledtet. Fejes Teri Rátkai Mártonnal biztosítja a kifogyhatatlan derűt a darab során. Ugyanígy, ezen az őszön kerül bemutatásra, a "Fehér ló" című operett, ezúttal a Király Színházban. A békeidők Monarchiájában játszódó történet két egymással vetélkedő gyáros igazgatója kerül véletlenül egy fogadóba, amely fogadóba még őfelsége I Ferenc József is elkeveredik. Persze a színpadon a bécsiek kedvelt színésze, Jarnó József alakítja a császárt, aki erről a szerepköréről híresült el odahaza is. A két konkurens gyárost Giesecket Rátkai Márton, míg Sigismundot Kabos Gyula alakítja, aki beleszeret Fejes Teribe, egy egyetemi tanár pöszén beszélő unokájába. A fogadósné révén a párok egybekelnek, amely házasságokra, még a fináléban előkerülő Császár is áldását adja. A régi jó hangulatot árasztó darab meghozza a Király Színház várva várt sikerszériáját és teltházaival a közben bezárt Operettszínház helyett biztosítja a felhőtlen szórakozást a fővárosiaknak.

Az 1932-es évad

1932-es évad eleji nagy sikerdarab, a Hawaii rózsája - melynek címszerepét adja Fejes Teri, Lábass Juci és Kertész Dezső főszerepei mellett. A Nyári szezonban Bónyi Adorján és Lajtai Lajos "Tánc a boldogságért" című darabjában láthatjuk ismét Fejes Terit címszerepben Gózon Gyula, Berky Lili, Csortos Gyula partnereként. Aztán ezen a nyáron egy másik operettben látjuk viszont majdnem ugyanezt a szereposztást, Szántó Armand, Szécsén Mihály "Sok szerencsét" című zenés darabjában. Egy igazi félreértéses komédia az alaptörténet, álhercegekkel és álgrófnőkkel, és természetesen mindenki másé lesz, mint ahogy azt eredetileg várnánk. Fejes Teri mellett Csortos Gyula, Rátkai Márton, Dénes György adják a darab vonzerejét, amely több mint három hétig teltházat varázsol a nézőtérre. Ősszel már a Pesti Színház színpadán láthatjuk Fejes Terit, a két Latyi társaságában. A magyar szerzőnégyes "Áprilisi vőlegény" című operettjének örülhet a főváros közönsége, amelyben nem kisebb szereposztás található, mint a címszerepet játszó Honthy Hanna, és partnere Páger Antal, ám a darab igazi sikerét Fejes Teri és a két Latabár, Árpád és Kálmán aratják.

Az 1934-es évad

Az 1934-es évad elejének egyik kimagasló zenés sikerét, a prózai színdarabból lett "Sárga liliom" című operett adja a Magyar Színházban. A január 5-i premiert követően a darab hosszú ideig műsoron marad még. Főszerepben ismét Honthy Hanna, partnere Kertész Dezső és a szubrett szerepében Fejes Terit találjuk. Egyik kritikusa szerint "a szubrett szerepek, egyre nélkülönözhetetlenebb alakja Fejes Teri..." Aztán a nagy nyári Vígszínház - produkcióban, a Cirkusz csillagában is címszereplőként találjuk, mint cukorkaáruslány. A Bús Fekete László és Eisemann Mihály operettje a Fővárosi Nagycirkuszban a kor igazi attrakciója. Rökk Marika és Jávor Pál, a két kötéltáncos szerelme, artistákat zavarba hozó könnyedséggel zajlik a manézsban, a nézők feje felett. Kellér Dezső első operettjének a címszerepében is ott találni ezen a nyáron, az "Aki mer az nyer"-ben. Honthy-Rátkai azóta már elhíresült Kellér Dezső szövegére írott dalát már szinte másnap játszották a kerthelyiségekben országszerte: "Elmondani jaj de nehéz, mit érzek én..." Fejes Teri ezúttal Pártos Gusztáv, Gárdonyi Lajos partnere.

Fejes kirobbanó sikerei

Az 1935-36-os évad jól kezdődik Fejes Terinek, hisz egyik legnagyobb sikerét adó darabban debütál rögtön a Kamara Színházban, a Budapest-Wien című zenés vígjáték egyik főszerepét játszva. Szántó Armand és Szécsén Mihály szövegkönyvéhez Carlo de Fries írt elévülhetetlen, azóta örökzöld dallammá váló slágert, és betétdalokat. A Budapest - Wien 1936. január 31-én érte el a századik előadást és még azután is ment sokáig... Fejes Teri Piri szerepében játszik Dayka Margit és Latabár Kálmán partnereként. Piri és Tamás, vagyis Fejes Teri és Latabár Kálmán évődését követhetjük nyomon a darab során, ahol Fejes Teri egy rámenős színésznőt alakít, hatalmas dinamizmussal elbűvölő bájjal, és a szükséges sex apell-el. Ha kell, kihívóan erotikus, ha kell, érzékeny és kiismerhetetlen, titokzatos nő, ha kell, vagány és elragadóan modern. Friss illatot varázsol a színpadra mosolyával, megejtő kedvességével. Latabárral énekelt közös daluk azóta már szállóigévé vált:

"...Peches ember ne menjen a jégre,
Peches ember ne legyen egy hős,
Peches ember nem jut fel az égbe,
Dacára, hogy szegény feje nős,
Peches ember ne menjen a bálba,
Peches ember örüljön, hogy él.
Addig takaródzzék, míg a lába
S ameddig a takarója ér..."

1936 -ban, a Városi Színházban bemutatják Brodszky Miklós "A szerelmes királynő" című operettjét. A dallamvilág, a szövegkönyv lenyűgözi a nézőket, de leginkább a szereposztás. A női főszerepben, az akkor már világhírű Alpár Gitta, méltó partnereiként említhetjük, a szintén nemzetközi ismertséggel bíró Hajmássy Miklóst, és a hazai sztár Verebes Ernőt. Rátkai Márton és Sugár Lajos mellett pedig feltűnik Fejes Teri. Charles Blake Cochran brit színházi vállalkozó és menedzser, az akkori London egyik legbefolyásosabb személye, a premier idején Budapesten tartózkodik, és a Színházi Élet megbízásából kritikát ír a látottakról. A kritikája első mondatai így kezdődnek: "... Micsoda fergeteges taps fogadta a táncoló görlök élén megjelenő Miss Fejest, aki kedvességével és temperamentumával a legelső londoni színpadon is megállná a helyét. (C.B. Cohcran: Nem hazabeszélek! - Színházi Élet, 1936. 43. sz.)

1936 nyara

Buday Dénes 1916-ban írt "Fogadjunk" címmel egy háromfelvonásos operettet, ám ennek kudarca húsz esztendőre eltántorítja őt a zenés műfajtól. Legközelebb 1936 nyarán jelenik meg újabb operettel, ami ezúttal kirobbanó siker lesz. A betétdalok hamar slágerré érnek, amiben nem kis része van Fejes Terinek és az akkor először a fővárosban debütáló Rajz Jánosnak. "Merci bien... Szeretném a boldogságot egyszer megtalálni... Nem tudok hinni magának, mert megcsalt a nyár...", de talán az egyik legkedveltebb slágert épp Fejes Teri és Rajz Jancsi adják, a Kiskacsa fürdik, a római parti strandon.... refrénnel. Fejes Teri egy lavorban "úszkál" és öntözőkannával hűsíti Rajz János a dal során...ami a forró nyári estéken nem egy hálátlan dramaturgiai fogás, főképpen egy fergeteges tánc után. Honthy Hanna a primadonna, és mellette Rózsahegyi Kálmánt, Csortos Gyulát, Páger Antalt, Gárdonyi Lajost, Pethes Ferencet találjuk még ebben a könnyű nyári komédiázásban, a Budai Színkör színpadán.

1937-1941

Az 1937-es év egy Zerkovitz Béla operetsikerrel indul Fejes Terinek, és legfőképpen a Városi Színháznak legnagyobb örömére. Bár a "Hulló falevél" címadó slágerét esténként több mint 2500 ember énekli a nézőtéren a szereplőkkel, a kritika mégis karcos mondataival bosszantja a szerzőt. Honthy Hanna és Fejes Teri életük nagy sikerét könyvelhetik el, Zerkovitz fülbemászó dallamaiból építkező operett kapcsán, amely hosszú ideig repertoár darabja marad a Városi Színháznak.
1938 elején az "operett-nagyiparossá" előlépett Szilágyi László: " Nem leszek hálátlan" című operettjében találjuk címszerepben, mint bártáncosnő Fejes Terit Kabos Gyula és Latabár Árpád partnereként. Kabos mint egy államtitkár tikáraként elképesztő karikatúráját adja a felkapaszkodni akaró kisembernek.
Az operett-nagyiparos szövegíró (Szilágyi László) egy következő emlékezetes darabjában, az "Erzsébet" című operettjében, ifj Latabár Árpád és Fejes Teri kettősében előadott "Délibábos Hortobágyon" dala ma is az örökzöld dallamok sorát gyarapítja Huszka zenéjével. Később, nyáron a Márkus Színpadon, Honthy Hannával éneklik a "Zimberi, Zombori Szépasszonyt".
1940-ben egy újabb Eisemann Mihály siker részese Fejes Teri, az Operettszínházban, az "Angóramacska" címszerepében, olyan partnerek oldalán, mint Ajtay Andor, Lázár Mária, Gombaszögi Ella, és a két vendégművész, Feleki Kamill és Rátkai Márton. 1940 nyarán az Erzsébetvárosi Színház "Sárgarigófészek" című operettjében találjuk Csortos Gyula és a két Latabár, Árpád és Kálmán partnereként.

Magánéleti változás Fejes Teri életében

1940-1942 között magánéletét kívánja rendezni. 38 éves és családra vágyik, az otthon melegségére, érzi a kora szabta határokat, megnyugvásra, más szerepkörre áhítozik. Férjhez megy és idővel gyermeket szül, akiről később derül csak ki, hogy fogyatékos, fejlődésének korai szakaszában még kevéssé. Ez a változás egy életre megváltoztatja helyzetét, világhoz való viszonyulását, amihez a háború szabdalta időszak nem ideális környezet. Az örökké vidám és mosolygó Fejes Teri belül igen nagy katarzisokon megy keresztül, amelyben született optimizmusa az egyetlen szalmaszál néha, és lassan kibontakozó mély vallásos hite.

Kimarad a film az életéből

1942-ben a Hidegkúti úton levő házában él férjével, Balogh Lajossal, és Péter nevű kicsi fiával. Színpadtól némiképp távol, filmezéssel kapcsolatosan pedig állandó és visszatérő problémája az orra, ami megakadályozza minduntalan, hogy filmszerepeket vállaljon. 1943 tavaszán, az akkor forgatás alatt levő, és később nagysikerűvé váló "Egy bolond százat csinál" című film női főszerepét játszaná el. "Aztán az első forgatási napon kaptam az orrom hegyére egy csúnya lázkiütést. Az orvos azt mondta, nem szabad rásminkelni, de öt-hat nap alatt elmúlik. A produkció azonban már műteremben volt, nem tudott várni rám. Más játssza hát a szerepem. Szóval megint az orrom miatt. Nem furcsa? Tudja, én még soha sem filmeztem. Az orrom miatt. Azt mondják, nem lehet fotografálni." Aztán hosszú-hosszú idő után kap egy lehetőséget és az is kútba esik. Később, csak a háború után nyílik lehetősége filmszerepre, "A tettes ismeretlen" (1957) című fimben egy címszerepet játszik.

A Vidám Színpadon

1954-ben az Operett Színháztól a Vidám Színpadhoz szerződik. Korábbi szubrett szerepei már nem illenek rá, túllép ezen a koron. Újabb szerepeiben inkább karakter színésznő. Számtalan apróbb-nagyobb szerepet követően, 1966-ban ereje teljében nyugdíjazzák. Magyarország elsőrangú szubrettkirálynője lassan végleg kiszorul a színpad világából. Szuhay Balázs emlékirataiban tesz rá utalást, hogy ez a nyugdíjaztatás nem teljesen önkéntes alapon működött egykor. "... hadd említsem elsőként Fejes Terit, aki ma is itt él köztünk (1987-ben mondja) pontosabban nem köztünk: egy emberöltővel ezelőtt elment (elküldték?) nyugdíjba, s azóta sivár magányban él - inkább tengődik - távol tartva magát minden színházi kapcsolattól. Pedig valaha a legelsők közé tartozott, sokak szerint ő minden idők legnagyobb magyar szubrettje. Bár találkozásunk idején már túllépett a szubrett koron, remek humorú karakterszínésznőként is az élvonalban maradt." - írja Szuhay Balázs: Kiadom magam kötetében.

Magányban egyedül

Idővel aztán Terike lassan eltávolodik a színpadi emberek társaságától is. Talán sértődöttség okán, talán más okból kifolyólag, nem keresi volt színházával a kapcsolatot, az aktív színháziakat meg leköti a mindennapok ritmusa, és így idővel Fejes Terit teljes mértékben elfelejtik. Csekélyke nyugdíjából él, abból tartja el sérült értelmű kisfiát. Lassan a mindennapi megélhetése kerül veszélybe, de soha sem kér semmilyen segítséget, mert Fejes Teri nehéz sorsában sem vesztette el büszke emberi tartását. Húszévnyi elfeledett magány után, szegényen, szinte ismeretlenül távozott 1994-ben körünkből.

Forrás:
Csiffáry Gabriella szerk.: Születtem, Magyar színészek önéletrajza - Palatinus Kiadó, Bp., 2001.
Magyar Színházművészeti Lexikon - Akadémiai Kiadó, Bp., 1994.
Szuhay Balázs: Kiadom magam - Szerzői magánkiadás, Bp., 1987.
Rátonyi Róbert: Operett I.-II. - Zeneműkiadó, Bp., 1984.
Hont-Staud: Színházi Kislexikon - Gondolat Kiadó, Bp., 1969.
Dalos László: Egy kis nevetgélés Fejes Terivel - Film, Színház, Muzsika, 1961. dec. 15.
Németh Antal: Színészeti Lexikon - Győző Andor kiadása, Bp., 1930.
Miss Amerika katalógus - Fővárosi Operettszínház kiadása, Bp., 1929. január.

Kitüntetései: Nívódíj - 1947, Munka Érdemrend 1972, Vidám Színpad Örökös tagja.