Goll Bea

Életrajz
Színházi szerepek
Foto
Szakirodalom

Goll Bea Táncosnő, filmszínésznő

Született:
1927. június 10. Budapest, Magyarország,
Elhunyt:
?. ? ?. ?,

Mozaikok egy filmszínésznő életéből:

Adatok:

1941 - fiatalon revükben táncol
1942 - filmezni kezd
1942 - férjhez megy Takács Antal filmproducerhez
1942- első színpadi fellépése - siker
1942-1944 - filmez
1948-ig Budapesten él, nem filmez, nem lép színpadra
1948-ban férjével Svájcba települ, további sorsa ismeretlen

Összefoglaló:

A filmkonjuktúra idején fedezik fel a kedves szőke ifjú táncosnőt a mozi számára. Mozgástere a számára kijelölt, elsősorban dekoratív szerepekben van, pedig elhibázott dolog az, ahová őt beskatulyázzák. "Ez a kislány - tud!" - kiállt fel Egyed Zoltán, amikor első színpadi szerepében meglátja Dayka Margit mellett. "Tisztelt színházak, színigazgatók, tessék megnézni, lehet ővele számolni, és lehet rá gondolni, ha egy-egy neki való szerep terítékre kerül. Goll Bea még kincs lehet a magyar színészet szereposztó területén." Ám a háborús időben nem hallgat senki Egyedre, még néhány filmszerep, és 1944-ben befejeződik egy ígéretes karrier. A második filmjénél már feleségként szerepel, leánykori nevén. A háború után azonban már nem lép fel, film se készül vele. 1948-ban látni modellként a Színházi újságban, azután férjével Svájcba települnek. Azóta nincs hír felőle. Lehet hogy él még boldog nagymamaként lehet, hogy másképp alakult az élete nem tudjuk. Mindenestre emléke még elevenen benne él sokunkban.

A kezdetek

Egészen kis korától kezdve táncolni tanul, sokan igazi tánctehetségnek tartják akkoriban. Gyerekkorában már színpadra kerül, sőt külföldön is szerepel. Rendkívül ügyes mozgására, dekoratív megjelenésére figyel fel a hazai filmes világ.
"Én nem voltam soha színésznő. Táncosnőnek készültem. Egyszer meglátott néhány filmes és próbafelvételt készített rólam. Ez sikerült, mire megkaptam első filmszerepemet a "Beszélő köntös"-ben. Ha emlékeznek rá, ebben még csak táncoltam. (mint - háremhölgy) Ezután következett két szerepem a "Haláltánc" és a "Fráter Lóránt". Azóta boldog feleség vagyok, és közben rengeteget tanulok..." 1942-ben férjhez megy Takács Antal filmproducerhez.
Még táncosnő korából való az a tudósítás, amely 1941 elején beszámol a MAC-klubház szigeti garden-partyjáról, amelynek elnöki köszöntőbeszédet követően egyre erősödő Chopin keringőjének hangjait..."Goll Beatrix, a tizenéves, kalász-szőke kis táncosnő lenge, és csodás mozdulatokkal varázsolt még álomszerűbbé és felejthetetlenebbé."

A filmes konjuktúra sztárjai

Goll Bea, alapvetően az akkori magyar filmipar egyik neves felfedezettje az 1941-1942-es évadban. Erre az időszakra tehető a hazai filmgyártás egyik számbeli csúcspontja, már ami az előállított filmek mennyiségét illeti. Az életbe lépő faji törvényeknek köszönhetően színészek és színésznők tucatjai szorulnak ki mesterségesen erről a piacról, ugyanakkor hiányuk nehezen pótolható. Ezzel párhuzamosan is felmerülő igény új filmsztárok kinevelésére, a nagyobb számban előállított filmekhez, így a legkülönbözőbb formában kerülnek új arcok a filmekhez, és tucatszámra "fedeznek" fel a film számára sztárjelölteket. Ennek a filmes konjuktúra időszaknak köszönheti pályafutását egyebek közt Goll Beán kívül, a néhány Karády filmben fel-feltűnő Ilosvay Katalin, akit nem sokkal ez után Pünkösdi Andor a Madách Színházhoz szerződteti, vagy az erdélyi Koós Zsófi, aki a fővárosban tartott kalotaszegi előadás során bűvöli el a filmeseket, (később az erdélyi színjátszás kimagasló alakja lesz), vagy a statisztából filmszínésznővé avanzsált Raffay Blanka. Érdekes eset például a színpadi produkcióból a filmgyárba hívott Szondy Biri története, vagy Zimonyi Márta felfedezésének története, akit a szakemberek, miután már féltucatnyi személlyel készítenek próbafelvételt véletlenszerűen "kiszúrnak" a színházba jövők között. Karakterére felfigyelnek, az egyébként más színésznőre váró filmesek, és előadás alatt, a férje mellől, a vígszínházi nézőtérről citálják a próbafelvételekre. A szerepet ekkor megkapja, de később nem túl sokszor tűnik fel más filmben, hisz egy adott szerepre kerestek személyében megoldást. Hasonló karrier történet a gyári munkásból filmcsillaggá avanzsált Tóth Júlia esete is ("dr. Kovács István" című filmben lesz női főszereplő, Páger partnereként). Bakay Lajos viszont tudatosan készül a filmiparnak megfelelni ekkoriban, amikor hírét veszi, hogy egy hozzá nagyban hasonlító karaktert keresnek az új Zilahy filmhez, nyomban jelentkezik. "A szűz és a gödölye" egyik karakterfigurájának férfiszerepére kitűnőnek találják, hát eljátssza. Rövidesen három másik filmben is szerepel. Naszódy Sándort pedig egyenesen a színiakadémiáról importálja a filmgyár, még hallgató korából, igaz statisztának, de később már karakterszerepeket is rábíznak. Egyébiránt a Nemzeti Színház művészeként Olty Magdának mint reménybeli férj is előkerül, de csupán a vőlegénységig viszi.

"Ez a kislány - tud!" - mondja Egyed Zoltán

1942 őszén forgatják a Duna felső szakaszának talán legromantikusabb vidékein a "Fekete hajnal" című filmet, amelyet Kalmár László, és Pacséry László írnak. A három főszerepet Lukács Margit, Goll Bea, valamint Nagy István adják. A film rendezője egyébként a forgatókönyv egyik szerzője Kalmár László, míg a zenéjét, a Karády filmek nevezetes zeneszerzője, De Fries Károly írja. A csinos, és karcsú termetű szőke lány elbűvölő személyisége kezd már-már nélkülözhetetlenné válni a filmvásznon.
Goll Bea, akkor már Takács Antalné (1942), a filmeken kívül számos alkalommal lép színpadra is. Működik egyebek közt a Vidám Színházban, és itt eljátssza 1942-ben - szezonnyitó előadásként - Aszlányi Károly és Mártonffy Emil: "Nemes rózsa" című színdarabjában Mona grófkisasszony szerepét. E szerepében egyébként Pécsett is bemutatkozik 1943-ban.
"Őszintén meglepődtünk azon az egyenesen ámulatos nevezhető készségen, mellyel a kis Goll Bea első színpadi szerepében jelentkezett. - írja szókimondó kritikájában Egyed Zoltán - Ebből az alkalomból megállapíthatjuk egész filmszínésznői karrierjéről, hogy filmszerepei bizony eddig nagyon is elhibázottak voltak. A "Haláltánc" maró és átható drámaisága túlnőtték adottságait, a "Fráter Lóránt" szecska-szalma szerepe pedig nem érte el ennek a nagyon is rátermettnek bizonyult kis színésznőnek képességeit. Íme, ebben az első színpadi szerepében, melyben emberi mondatokat mondhatott, emberi szituációkban, emberien kellett viselkednie, már az első pillanatokban meg tudta hódítani a nézőteret - és ezúttal nemcsak megjelenésének és külsőségeinek harmatos ifjúságával, kislányos bájával és szőke szépségével, hanem - színészi eszközeivel is. Ez a kislány - tud! Tisztelt színházak, színigazgatók, tessék megnézni, lehet ővele számolni, és lehet rá gondolni, ha egy-egy neki való szerep terítékre kerül. Goll Bea még kincs lehet a magyar színészet szereposztó területén. És hogyan öltözködik! Úgy tudja a ruháit viselni - mint egy párizsi maneken: valóságos divatrevüt vitt a színpadra!"
Az előadás azonban egy másik fiatalt, egy férfiszínészt is revelált a színpadra: Bándhidy László személyében. Az abszolút női főszerep Dayka Margité, míg Kertész Dezső, és ifj. Latabár Árpád, és amerikai filmszínészi karrierből megtért magyar színművész, Petrovich Szvetiszláv, a darab férfiszerepeiben tűnnek ki.

A gyereklány megházasodik

Goll Bea a befutott színésznő "kezit csókolom"-mal köszönti kollégáit, az újságírókat. Mindenütt mérgesek érte. Csak hosszas vallatás után derül, ki valóban nem több 15 évesnél a gyereklány. Készséggel megmutatja az újságírónak, születési anyakönyvi kivonatát, ami épp a korengedményes házasságkötés miatt van nála. Igen 15 éves elmúlt, amikor 1942. márciusában házasságkötésére készül. (lásd fotok) A vőlegény Takács Antal, az ismert producer. Az ifjú pár, a Völgy u. 37-ben lévő villába költözik, a házasságkötés után, nászútra pedig Radványba mennek. A riporter kérdésére válaszolva, nem érzi elhamarkodottnak a döntését, és túl korainak sem. Hogy valójában az élet hogyan alakult, nem tudjuk meg, nem ismerjük...

Goll Bea, talán ma is külföldön él?

Az elbűvölő kritika úgy tűnik, mégsem talál célba. Goll Bea nem válik a hazai színpadok nélkülönözhetetlen tagjává, bár minden külső és belső adottsága megvolna ehhez. Még néhány filmszerep, és karrierje leáldozóban. 1944-ben eljátssza a "Szerelmes szívek" című Chopin filmben Chopin elbűvölő kedvesét, amely utolsó filmszerepe is egyben. 1945 után már nem tűnik fel színpadon. 1948 tavaszán a színházi újság divat rovat modelljeként látni csupán, amint a Karády Katalin vonalán megismert Frank Irma kalapjai közül egyet reklámoz, valamint ahogy a Sourire-Szalon, Párizsi utca 2. szám alatti divatszalon modelljeit mutatja be. Ez a sors kicsit Karády mellőzött állapotához hasonló, ugyanebben az időben, aki ugyancsak, mint kalapmodell tűnik fel ugyanennek a Színházi újságnak a Divat részlegénél. Lehet, hogy a filmekben ráerőltetett szerepkör idegenszerűsége miatt, nem számoltak vele, s a színházi sikere pedig addigra, már rég elfelejtődhetett. Elkönyvelték a külsőségek alapján, így kiforrni már végképp nem tudta magát.
Dr. Enyedi Sándor színháztörténész hosszantartó kutatásai szerint 1948-ban elhagyja az országot, és férjével Svájcban telepedik le. További sorsa ismeretlen.
Reménykedünk abban, hogy e sorokat olvasva, nem marad sokáig már ez rejtély, családja ismerői, barátai jeleznek szerkesztőségünknek, hogy kerekké tehessük életútjának ismertetését. Az a nemcsak filmszínésznőnk, aki ugyan rövid ideig, de fényes csillaga volt színjátszásunknak. S még fénye igazán fel sem gyúlhatott, amikor kialudt hirtelen. De ez a ragyogás máig hatóan elevenen benne él százak és százak emlékezetében. Ezt bizonyítja, hogy legnagyobb színházi lapunk fórum rovatában, a mennyei páholyban önálló topic-ot nyitottak rajongói, amelyben rendre beírások születnek ma is.>>>

Az összeállítást készítette:
Takács István - 2006. www.szineszkonyvtar.hu
Korrektor: Dévényi Ildikó

Forrás:
Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm Lexikon 1931-1944 - Attraktor Kiadó, Gödöllő, 2006.
Dr. Enyedi Sándor: Rivalda nélkül - Teleki László Alapítvány kiadása, 1999. Bp.,
Periodikák: Film, Színház, Irodalom - 1941-1944 számai, valamint a Színház című folyóirat 1946-1948 számai...



© 2003 www.szineszkonyvtar.hu