Hidvéghy Valéria

Életrajz
Színházi szerepek
Filmszerepei
Foto

Hidvéghy Valéria, Hoecker Valéria
Színművésznő

Született:
1919. jún. 12. Budapest, Magyarország

Életrajza:

Adatok:
1935-1939 - A Színiakadémia hallgatója
1939-1941 - a Vígszínház tagja
1941-1943 - az Új Magyar Színház tagja
1945 június - férjhez megy Jakabffy Tibor földbirtokoshoz
1946 - párizsi próbaszerződés, letartóztatják kémkedés vádjával
1947 - végleg emigrál és férjhez megy a magyar származású filmproducerhez, Gabriel Pascalhoz, G. Bernard Shaw barátjához
1955 - meghal Gabriel Pascal, azután George Delacorte könyvkiadó felesége lesz
1991 - Delacorte-től is megözvegyül

Család, iskola

Apai ágon holland eredetű családban születik 1919. június 12-én Budapesten, szülei: Hoecker Henrik gépészmérnök és Kovács Julianna. Nagynénje Törökné Kovács Hermin írónő. "Szüleim eleinte csodagyereknek tartottak, de később szegények rájöttek, hogy én is olyan komisz kölyök vagyok, mint a többi." - írta később magáról. Egyetlen testvére van, György bátyja, akiből később orvos lesz. A szigorúságáról ismert budai Orsolya-rendi gimnáziumban tanul váltakozó eredménnyel. Ennek elvégzése után tanítónői oklevelet szerez, mert ez volt édesanyja feltétele, hogy színésznő lehessen ("legyen valami rendes polgári foglalkozása").

Színiakadémia

1935-ben iratkozik be a Színiakadémiára, ahol osztálytársa lesz többek között Bánki Zsuzsa és vitéz Benkő Gyula, rövid ideig a később politikusként ismert Aczél György is. Színiakadémiai évfolyamtársai közül Feleky Sári és Gajzágó Denise a barátnői, akikkel egy gimnáziumba járt és együtt felvételiztek az akadémiára. Kiss Ferenc igazgató javaslatára veszi fel a "Hidvéghy" művésznevet a nem eléggé magyarosan hangzó Hoecker helyett.

Színházi sikerek

Még akadémiai növendék korában egy napon behívják a Vígszínházba, hogy ugorjon be a megbetegedett Tolnay Klári helyett Coward "Márkiné" c. darabjában. A vígszínházi beugrás jól sikerült, így nem csoda, hogy a színiakadémiai diploma megszerzése után 1939 nyarán szerződteti a pesti Vígszínház. 1939-1941 között a Vígszínház és a Pesti Színház, majd 1941-től 1943-ig az Új Magyar Színház tagja lett, főként társalgási darabokban, vígjátékokban szerepelt. Legnagyobb sikerét Vaszary János "Szép az élet" c. darabjában (amely egyébként egy öngyilkosságra készülő fiatalemberről szól) Bilicsi Tivadar partnereként aratta. Hidvéghy Vali alakítja azt a bájos fiatal lányt, aki miatt végülis az öngyilkosságra készülő ember visszatér az életbe és megtalálja a boldogságot.

A filmsztár

Már 1936-tól kap filmszerepeket mint színiakadémista: ekkor még jelentéktelen mellékszerepeket (szobalány, cseléd, virágárus, stb.) alakít kb. 30 produkcióban. 1939-től kap másodfőszerepeket, majd 1940-1944 között több film főszereplője: fiatal lányszerepeket formált meg, ismertebb szerepei az Afrikai vőlegény Szalkay Mancija és az Egy bolond százat csinál Lilije Latabár Kálmán partnereként, ezeket a vígjátékokat a televízió ma is gyakran műsorára tűzi. Kedvenc filmszerepe a Bókay János vígjátékból készült, francia stílusú Ragaszkodom a szerelemhez, amely kulturáltságával emelkedett ki a korabeli átlagvígjátékok közül. Nagy drámai szerep a későn (1944 őszén) bemutatott Futóhomok tanítónő szerepe.

... aki ismert külföldön is

Az 1940-es Biennáléra kiküldött Lángok c. érzelgős filmdráma nagyot bukott (pedig Mezey Mária és Jávor Pál voltak a főszereplői!), egyedül a filmben érdekes és a váratlan fordulatot hozó lányszerep alakítója, Hidvéghy Vali kap nagy tapsot a velencei bemutatón. 1942 augusztusában a Német Birodalmi Filmkamara meghívására tizenegy magyar színművész tett látogatást Berlinben (Eszenyi Olga, Hidvéghy Valéria, Könyves-Tóth Erzsi, Lukács Margit, Szeleczky Zita, Szilágyi Szabó Eszter, Szörényi Éva, Hosszu Zoltán, Pataky Jenő, Szilassy László és Ungváry László). Szintén 1942 augusztusából fennmaradt egy levél is, amelyben egy norvég kislány (egy bizonyos Unni Prydz Gesvik városkából) kér egy autogramot a magyar színésznőtől, Hidvéghy Valériától. Mivel nem tudta a címet, csak annyit írt a borítékra, hogy Hidvéghy Valéria, Budapest, Ungarn. A postás így is megtalálta...

Magánélet

Édeanyja erős akaratú asszonyság, aki szigorú ellenőrzés alatt tartja lányát. Nem vesz részt mulatozásokban, sikeres bemutatók utáni banketteken, nem is tart kapcsolatot színésztársaival, talán az egykori osztálytárs, Benkő Gyula kivétel, illetve később Csikós Rózsi és Turay Ida. A háború kellős közepén ismerkedik meg a nála húsz évvel idősebb nagystílű, nagyvilági bohém földbirtokossal, Jakabffy Tiborral, aki isteníti, tejben-vajban füröszti. A front közeledtével, amikor már fogytán az élelem a fővárosban, a birtokról naponta hozzák fel a fácánt és a kappant. 1943-44-től már kevésbé vállal film- és színházi szerepeket, inkább írással foglalkozik, rendszeresen jelennek meg novellái a Független Magyarország c. napilapban és a Magyar Játékszín c. színházi újságban.

Egy szerelmes kálváriája Párizstól az Andrássy út 60-ig

1945 júniusában férjhez megy Jakabffyhoz, de a házasság nem bizonyult meghittnek, főként anyósa, az arisztokratikus özvegy, Jakabffyné miatt, aki ki nem állhatja polgári származású menyét. 1946-ban régi mentora, atyai barátja, Stella Adorján forgatókönyvíró bemutatja a Pesten tartózkodó amerikai színházgurunak, Ben Blumenthalnak. Blumenthal révén több nyugat-európai filmstúdióba eljut sztárfotója és a neves magyar származású angol producer, Gabriel Pascal meghívja egy próbafelvételre Párizsba. Párizsba menni, 1946-ban! Ez akkoriban szinte lehetetlen, Hidvéghy Valériának azonban mégis sikerül és négy hetet Párizsban tölt, miközben Pascallal egymásba szeretnek. Visszatérve az AVO letartóztatja kémkedés vádjával, néhány napra az Andrássy út 60. "vendégszeretetét" élvezi. Találkozik még Rákosi Mátyással is: "Olyan volt a mosolya, mint a hidegrázás." - írta később erről. Ekkor határozza el, hogy végleg itthagyja az országot, így nem tud élni, a Vasfüggöny mögött. "Ezt ne nagyon hangoztassa!" - szól az ügyvéd óvó szava.

Búcsú Magyarországtól

Sikerül kimenni, 1947 őszén végleg búcsút mond Magyarországnak. A szovjet zónát Svájc irányában hagyja el. Az ütemesen zakatoló vonaton elbóbiskol, ismerős kiabálásra riad fel: "Davaj! Davaj!" A közelmúlt eseményei mély nyomot hagytak agyában erről: "Ezek a rettegett orosz szavak, ez egy parancs, adni és odaadni bármit és mindent, legyen szó akár egy karóráról vagy akár egy nőről."

Gabriel Pascal és George Bernard Shaw múzsája

A külföldön nehezen érvényesülő, kalandos életű filmrendező-producer Gabriel Pascal akkor szerzett igazán hírnevet magának, amikor George Bernard Shaw a bizalmába fogadta és rábízta műveinek megfilmesítését. Ugyanis Pascal anyagi szorultságai ellenére sem hagyta kioperálni a filmekből a Shaw-i szellemet, vagy felhigítani némi hollywood-i happy end-del. Erre eddig egyetlen producer sem volt hajlandó. Shaw gyorsan és teljesen bizalmába fogadja a furcsa magyar producert és annak bájos feleségét, aki valósággal múzsája lett mindkettejüknek. Ez a furcsa véd- és dacszövetség 1950-ig, Shaw haláláig tart. Az idős író halálos ágyán is csak egyetlen embert, az egykori magyar színésznő Hidvéghy Valit, a most már Valerie Pascalt hajlandó fogadni.

Az író Valerie Pascal-Delacorte

Pascal 1955-ben váratlanul meghal és feleségére csak adósságokat és hosszú örökösödési pert hagy. Azonban a sors váratlanul ismét közbeszól: kiderül, hogy a Pygmalon és annak musicel-változatának, a My fair Lady-nek szerzői jogát Shaw ráhagyta kedvelt magyarjára, illetve annak özvegyére, így a szegénység réme köddé válik. Mrs. Pascal ismét férjhez megy, a Hyde Parkban kutyasétáltatás közben megismerkedik egy gazdag kiadó tulajdonossal, George Delacorte-val, akivel hamarosan összeházasodnak. Megírja életrajzi könyvét volt férjéről, Pascalról és Shaw-ról The Disciple and his Devil (Az ördög és az ő tanítványa) címmel, ami 1970-ben New Yorkban, 1971-ben pedig Londonban is megjelenik és a BBC egy dokumentumfilmet készít róla.

Még mindig aktívan

A egykori Hidvéghy Valéria ma New Yorkban, illetve Floridában él, alapítványait vezeti, festményeket készít (több önálló kiállítása volt már). Színésznői karrierje a negyvenes évekkel véget ért, Pascal mellett csak feleség lehetett. Mostanában jelenik meg könyvének újabb amerikai kiadása és nagyon szeretné, hogy a magáról, Pascalról és Shawról írott munkája magyarul is olvasható lenne. Reméljük, ez a vágya is teljesül.

Írta: Mudrák József

Forrás: Castiglione 248.p., Ábel I. 464.p., MSzL. 303.p., MEIL. 189. és 776.pp., MSzSzSz. Igazoltatások 2521/1945. 1945. jún. 5., Hidvéghy Valéria közlése.


Könyve:

The Disciple and His Devil. MacGraw-Hill Publication, New York, 1970.

© 2003 www.szineszkonyvtar.hu