Életrajza:

Adatok:

1893-tól - a "Budapesti Hírlap" zenekritikusa
1912 - 1920 - a Nemzeti Zenede titkára
1915 - 1917 - az Operaház igazgatója
1920-tól - a "Magyarság" című lap alapító tagja, zenei rovatvezetője, zenekritikusa
1917 - 1922 - a Nemzeti Zenede ügyvezető igazgatója
1922 - 1928 - a Nemzeti Zenede elnök igazgatója
1923-ban - a Petőfi Társaság tagja
1925 - 1928 - a Magyar Rádió zenei tanácsadója
1925 - 1928 - haláláig a Magyar Rádió zeneigazgatója

Életrajza:

Összefoglaló

Az utókor jobbára mint az első magyar film zeneszerzőjét tartja nyilván, kevéssé ismert, hogy széles körű zenei munkásságot fejt ki, amelynek több elemét a szakemberek ma is vitatják, viszont minden kétséget kizáróan korának egyik meghatározó személyisége, és nem csak zeneművészet terén. Újságíró, kritikus, zeneszerző, színházigazgató, aki a Zeneakadémián Koessler János tanítványa. Majd 1890-től magyar és külföldi folyóiratokban tevékeny írói munkásságot fejt ki. A Zeneakadémiát egyébként egyetemi tanulmányai mellett végzi. 1890-től a "Politisches Volksblatt", 1893-tól a "Budapesti Hírlap", 1919-ben az "Új Nemzedék" munkatársa. 1912-től a Nemzeti Zenede titkára, 1917-től ügyvezető igazgatója, később vezérigazgatója. 1925-től a Magyar Rádió zenei tanácsadójaként dolgozik, ami technikailag zeneigazgatói posztnak minősül. Kísérőzenét ír Moliere "A szerelem mint orvos" című művéhez (1907), majd ebből írja a Moliere-szvitet. Lefordítja németre Erkel Ferenc "Hunyadi László" című operájának szövegkönyvét. Tevékenységének viszont érdekes állomása, amikor Pekár Gyulával összeállítja az első magyar, "A tánc" című film kultúrtörténeti és zenei anyagát, melynek jeleneteit az Uránia Tudományos Színház Rákóczi úti tetőteraszán rögzíti Zsitkovszky Béla operatőr 1901 tavaszán. Kern Aurél munkássága, széles körű zenei tevékenysége rövid, de szenvedélyes élettel párosul. 57 évet élt.

Részletesebb életútja:

Tanulóévek

Kern Aurél Budapesten született 1871. május 17-én. Családja a Felvidékről származik, és ősei közt több építészt, muzsikust és egyáltalán művészettel foglalkozó személyt találni. Édesatyja kitűnő muzsikus, neves zongorista hírében áll, és házuknál több kiválóság is megfordul, mint például Koessler, vagy verebi Végh János és mások. Zenei képzésének alapjait édesapjától kapja, majd kilencesztendős korától fogva Altdörfer tanítja, aki Sopronban székesegyházi karnagy. Gimnáziumi, majd egyetemi tanulmányaival párhuzamosan beiratkozik a Zeneakadémiára, ahol mint Koessler tanítványa végzi a zeneszerzési tanszakot. Erkel Ferenc, majd Mihalovics Ödön javaslatára három éven keresztül a Fővárosi Liszt Ferenc Alapítvány ösztöndíjával tüntetik ki. Zongorát Gobbi Henriktől tanul, míg hangszerelést és zeneelméletet Erkel Gyulától.

Pályakezdés

Mint növendék írja első számottevő szerzeményét, a "Tizenkét kánonszerű orgonavariáció és kettős fúga Bach "Máté passiójá"-nak egyik témájára" címmel. Ezzel díjat nyer, s 1890-ben kitűnő végbizonyítvánnyal hagyja el a Zeneakadémiát. Mikor a Rózsavölgyi-cég megkezdi Erkel műveinek sorozatos kiadását, Kern a nagy mester iránti tiszteletből minden honorárium nélkül vállalja a "Hunyadi László" zongorakivonatának és német szövegfordításának elkészítését, amely 1893-ban jelenik meg. Ekkoriban külső munkatársként zenekritikát publikál a "Neues Pester Journal"-ba. Ezekkel a munkáival magára vonja Tóth Béla, Rákosi Jenő és Csajthay Ferenc figyelmét, aminek következményeként, amikor 1893-ban Tóth Béla hirtelen megválik a "Budapesti Hírlap"-tól, ő kerül helyébe ifjú zenekritikusnak. De publikál képző- és iparművészeti, sőt, színházi témájú cikkeket is. 1902-ben a lap irodalmi és művészeti rovatának vezetőjévé nevezik ki, amely tevékenységét 1915-ig folytatja. Közben külső munkatársa évekig a "Hét" című folyóiratnak is, de publikál majd mindegyik folyóiratban, ír kritikai, esztétikai dolgozatokat, tárcákat. Cikkeinek száma több százra tehető. Ugyanakkor dolgozik német és francia folyóiratoknak is.

Zenei - színházi tevékenysége

Zeneművészeti tevékenységének egyik jelentős állomása a "Reviczky-dalok" ciklusa, amely kompozíció-együttessel elnyeri 1898-ban a milleneumi zenei királydíjat. Kísérőzenét ír Moliere "A szerelem mint orvos" című vígjátékhoz 1907-ben, és "Karen" címen Somogyi Péterrel társulva operaszövegkönyvet, amelynek zenéjét Czobor Károly komponálja, s 1896-ban bemutatja az Operaház. Moliere "A szerelem mint orvos" című vígjátékhoz írt zenéjét később balettzeneként suite-formában az Országos Szimfóniai Zenekar mutatja be.
Irodalmi és zeneszerzői tevékenységén kívül dramaturgiai és színháztechnikai kérdések tanulmányozásával is foglalkozik. A Vallási- és Közoktatásügyi M. Kir. Minisztérium megbízásából részletesen kidolgozza a vidéki operák megszervezésének egységes tervezetét 1908-ban. 1910-ben egy évre tanulmányútra küldi őt a minisztérium, hogy Német- és Franciaország operaházainak művészi és adminisztratív szervezeteit analizálja, hogy nemzetközi színvonalú szervezetté tudjon a hazai Operaház is alakulni. Erről 1910 végén terjedelmes jelentésben számol be a minisztériumnak. A jelentés egy része később a "Budapesti Hírlap"-ban jelenik meg. Ügyvezető titkárként ő irányítja többek közt Ábrányi Kornél, Hubay Jenő és Goldmark Károly jubileumának munkálatait.

Az első magyar film zeneszerzőjeként

1901 áprilisában kezdik forgatni a sorrendben legelső magyar filmet. A film témáját illetően - a mozgófilm adottságait kihasználandó - a tánc történetét eleveníti meg, a legősibb táncoktól kezdve az akkor modernnek számító táncokig. A mai Uránia mozi egyik emeleti helyiségében rendezi be Zsitkovszky Béla a legelső magyar filmlaboratóriumot, "A tánc" felvételeit itt, az Uránia tetőterén kezdik forgatni. A forgatás jelen esetben a szó legszorosabban vett értelmében zajlik, hisz Zsitkovszky Béla maga forgatja a kurblit a felvevőgépen, de egyben ő is rendezi a filmet az író, Pekár Gyula elképzelése szerint. A film kultúrtörténeti anyagát Pekár Gyula és Kern Aurél állítja össze, és Kern komponálja a film zenéjét is. Bár ez az első magyar film némafilm, a zenével mégis szoros kapcsolatot tart témájánál fogva, amelyet Kern Aurél komponál, és értő interpretálásával ellát vetítésről vetítésre. Így őt tekinthetjük a hazai film első zeneszerzőjének - jelenti ki a hazai mozizás egyik legelső szaktekintélye, Lajta Andor, aki a mozizás első évtizedétől kezdve rendszerezi, értékeli, számon tartja a későbbi korok számra a magyar filmgyártás tényeit. Kern Aurél egyébként életműve szempontjából elhanyagolható jelentőséget tulajdonít ennek az elsőségnek, önéletrajzi megszólalásaiból például rendszeresen kifelejti, vagy csak mint érdekességet jegyzi meg. Az utókor viszont ma elsősorban mint az első hazai film zeneszerzőjéről emlékezik meg róla.
A film forgatását egyébként 1901. április 2-án kezdik meg Márkus Emília Salome-táncával. A művésznő nagyszerű produkcióját azonban meg kell ismételni, mert a film laborálása közben megsemmisül - elég. A jelenet újbóli felvételére 1901. április 25-én kerül sor, és Márkus Emília ezúttal is hibátlanul letáncolja a darabot. Ugyanezen a napon forgatják még Hegedűs Gyula, Vendrey Ferenc (a Tata), Nikó Lina, Szerémy Zoltán, Berzétey Ilona, a Vígszínház művészeinek közreműködésével készülő jeleneteket is. Blaha Lujza a tervekkel ellentétben nem szerepel az első változatban, mert a hirtelen hidegre fordult tavaszi időben nem vállalja a tetőn való szereplést. Még április 27-én is van felvételnap, ekkor veszik filmre Hegyi Aranka, Rózsa Miklós, Ráthonyi Ákos, Maróthy Margit színészekkel a szebbnél szebb táncokat. A részletes táncismertetés a következő fejezetben olvasható.
A sajtó akkoriban "Bál a háztetőn" címmel emlékezik meg a nagy eseményről, a filmforgatásról. A legelső magyar film közel 500 méter hosszú, ami akkor a világban még megszokott 200-300 méteres filmek között egyfajta rekordernek számít, addig ilyen hosszú filmet nem mert senki készíteni. A filmet 1901. április 30-án mutatják be az Urániában, óriási sikerrel. A film egyes kópiái bejárták az akkori világot, mindenütt dicsőséget szerezve alkotóiknak. Ám a magyar filmtörténet nagy szomorúságára a filmből egyetlen példány sem maradt az utókorra, csak az előadás nyomtatott szövege, néhány állófotó a forgatásról és a színlap maradt ránk.

Részletesebben "A tánc"-ról

"A tánc" az első magyar film, jellemzően nem szórakoztató, elkápráztató vagy bulvárjelleget demonstráló alkotás, mint akkor sokfelé a világban, hanem a filmet mint műfajt helyére téve illusztratív, elbeszélő, tárgyszerű, ugyanakkor művészi célokat szolgáló "eszközként" lép be a kulturális életbe. Kern, és elsősorban Pekár a kilenc múzsa egyikének, a táncnak a históriáját veszi sorra és tálalja a nézők elé az ősidőktől a legújabb kori táncdivatokig, amihez autentikus zeneirodalomból válogat és készít zenei összeállítást Kern. Ahhoz, hogy egészében, az azóta elpusztult több részből álló filmről fogalmat alkothassunk, az elkészült előadás szövegének nyomtatott változatából nyert leírás közlését látjuk helyénvalónak.
"A táncz - történeti tanulmány három szakaszban" - Először adatott az "Uránia" Magyar Tud. Színházban 1901. április 30-án. A kötet 1901-ben adatott ki, "Az Uránia Magy. Tud. Színház Részv.-társaság kiadásában"
A következő illusztratív filmbetétek vannak felsorolva a kötetben, amik nagy valószínűséggel elkészültek, és adott pillanatban láthatóak voltak:

- A görög tánc mozgófényképei - I. szakasz
A görög táncot a mozgófényképben járja: Balogh Szidi k. a., a M. Kir. Opera primabalerinája és Nirsch irén k. a. Zene: Seikos dala; az ógörög hangjegyekkel (ioni betűkkel) írt dallam az 1893-ki trallesi Kis-Ázsiai ásatásokból került elő.

- Salome táncának mozgófényképei - I. szakasz
A Salome-táncot a mozgófényképekben járja: Márkus Emma úrhölgy, a Nemzeti Színház tagja. Zene: Régi héber motívumokból szerkesztett dallam. A motívumok részben Schir Zion gyűjteményéből valók.

- A pávatánc mozgóképfényképei - II. szakasz
A pávatáncot a mozgófényképeken járják: Kranner Ilka, Kranner Rózsi, Koós Margit, Szommer Ilka, a M. Kir. Operaház balettjének tagjai. Zene: "Belle qui tiens ma vie". Tabourot "Orchésographie"-jából (1588.)

- A Gaillarde mozgófényképei - II. szakasz
A Gaillarde-táncot a mozgófényképen járják: Ditz Teréz, Friedbauer Gizella, Kovács Bella, Kranner Rózsi, Pollák Anna, Plenczner Lujza, Schuster Irma, Tragizer Gizella, a M. Kir. Opera balettjének tagjai. Zene: XVI. Századbeli olasz Gagliarda, szerzője ismeretlen.

- A "Cachucha" mozgófényképei - II. szakasz
A Cachuchat a mozgófényképen járja: Schmidek Gizella kisasszony, M. Kir. Opera primabalerinája. Zene: Cachucha ismert dallama

- Az "Allemande" mozgófényképei - II. szakasz
Az Allemande-ot a mozgófényképeken járják: Csapó Paula, Krammer Rózsi, Koós Margit, Ludmányi Margit, Muray Margit, Tragizer Gizella, a M. Kir. Opera balettjének tagjai. Zene: Philippine Welser zenélő órájából való tánc (1550)

- A "Tarantella" mozgófényképei - II. szakasz
A Tarantellát a mozgófényképeken járják: Kranner Rózsi, a M. Kir. Opera balettjének tagja, és Várady Jenő úr. Zene: Ricci: "Tarantellá"-ja

- A "Courante" mozgófényképei - II. szakasz
A Courante-ot a mozgófényképeken járják: Kranner Rózsi, Kranner Ilka, Koós Margit, Tragitzer Gizella, a M. Kir. Opera balettjének tagjai. Zene: Praetorius: "Terpischore" című gyűjteményéből (1640)

- A "Passepied" mozgófényképei - II. szakasz
A Passepied-t a mozgófényképeken járják: Tragizer Gizella, Kranner Ilka, Koós Margit, Dietz Teréz, a M. Kir. Opera balettjének tagjai. Zene: Mersenne: "Harmonie universelle"-jéből (1636)

- A "Gavotte" mozgófényképei - II. szakasz
A Gavotte-ot a mozgófényképeken járják: Dietz Teréz, Fischel Janka, Friedbauer Gizella, Kovács Bella, Schuster Irma, Szommer Ilona, Tragizer Gizella, Pollák Anna, a M. Kir. Opera balettjének tagjai. Zene: "Gavotte du Ballett du Roy" - Lulli-tól (1659)

- A "Menuet" mozgófényképei - II. szakasz
A Menuet-et a mozgófényképeken járják: Csapó Paula, Horváth Margit, Ludmányi Margit, Plenczner Lujza, Altmann Kornélia, Keszler Ilona, Murai Margit, a M. Kir. Opera balettjének tagjai. Zene: Grétry: "Céphale et Procris" című operájából (1773)

- A "Landler" mozgófényképei - III. szakasz
A Landler mozgófényképei - nincs részletezés. Zene: Lanner egyik Landlerje

- A "nagy mazur" mozgófényképei - III. szakasz
A nagy mazurt a mozgófényképeken járják: Csapó Paula, Keszler Ilona, Ludmányi Margit, Friedbauer Gizella, Szommer Ilka, Pollák Anna, Tragizer Gizella, a M. Kir. Opera balettjének tagjai. Zene: Jareczki, Goria és Kryzanowski mazurjai

- A "Cancan" mozgófényképei - III. szakasz
A kánkán mozgófényképei - nincs részletezés. Zene: Offenbach Orfeus-a, Operabál

- A "Jégkeringő" mozgófényképei - III. szakasz
A jégkeringő mozgófényképei - nincs részletezés. Zene: Keringő Waldteufel

- A "Japáni" tánc mozgófényképei - III. szakasz
A japáni tánc mozgófényképei - nincs részletezés. Zene: "Yama-Diza" - japán népdal a "Nippon Gakufu" című gyűjteményéből

- A "Jávai" tánc mozgófényképei - III. szakasz
A jávai tánc mozgófényképei - nincs részletezés. Zene: Jávai dal

- A "Néger" mozgófényképei - III. szakasz
A négertánc mozgófényképei - nincs részletezés. Zene: Neszmélyi (Neuer). Amerikai négertánc

- A "Torero y Malaguena" mozgófényképei - III. szakasz
A Torero y Malaguena mozgófényképei - nincs részletezés. Zene: Spanyol népdal

- A "Palotás" mozgófényképei - III. szakasz
A Palotás táncot a mozgófényképeken járják: Dietz Teréz, Csapó Paula, Koós Margit, Kranner Ilka, Kranner Rózsi, Ludmányi Margit, Reisz Róza, Tragizer Gizella, a M. Kir. Opera balettjének tagjai. Zene: Neszményi (Neuer). XVIII. Századbeli Palotás

- A "Körmagyar" mozgófényképei - III. szakasz
A körmagyart a mozgófényképeken járják: Tragizer Gizella, Kranner Ilka, Friedbauer Gizella, Kováts Bella, Pollák Anna, Csapó Paula, Dietz Teréz, a M. Kir. Opera balettjének tagjai. Zene: Rózsavölgyi Márk körmagyarja (1846)

- A "Modern csárdás" mozgófényképei - III. szakasz
A modern csárdást a mozgófényképeken járják: Nikó Lina úrnő, Vendrey úr, Berzétey Ilon, Hegedűs Gyula és Rózsa Miklós urak (Vígszínház - szerk. megjegyzése)

- Az "Igazi csárdás" mozgófényképei - III. szakasz
Az igazi csárdást mozgófényképeken járják: Hegyi Aranka úrnő, Rózsa Miklós úr,
Ráthonyi Ákosné úrnő, Ráthonyi Ákos úr, Vidor Pálné úrnő, és Kenedich Ákos úr.

Az Operaház igazgatója a legnehezebb években

Két évtizeden (!) keresztül tagja az Operaház operabíráló bizottságának, és jelentékeny része van az Országos Dalszövetség működésében. 1912-ben a Nemzeti Zenede titkárává választják, majd 1915. február 5-én az Operaház igazgatójává nevezik ki, amely állásában két éven keresztül tevékenykedik. A háború első idejében, a legsúlyosabb helyzetben veszi át a szezonkezdés óta zárva maradt színházat. Alig ötheti előkészület után március 1-jén megnyitja, s mintaszerű - mind a közönség, mind pedig a szakmai kritika és a sajtó által is elismert - előadásokkal eléri, hogy az 1915. május végéig tartó - igencsak csonka évad során - az Opera állandóan zsúfolt házak előtt játsszon. Igazgatói koncepciójaként azt tűzi ki célul, hogy a színház a háborús viszonyok ellenére is teljes üzemben működjön magas színvonalon, és minimálisra szorítsa a háború okozta nehézségeket a költségvetés terén is. Operaházi igazgatósága alatt közel negyven művet állítanak színpadra, új betanulással, szcenikai újításokkal, a legkevesebb költséggel, s a játékrendbe következetesen bevitt kettős szereposztással eléri, hogy az igazgatásra rendelkezésére álló két szezonban mindössze három műsorváltozás történik, ráadásul az előadások számát is a normális heti hat előadásra emeli fokozatosan. (A háborús viszonyok miatt eleinte a heti három előadásszám realizálódik.) Két magyar vonatkozású premier fűződik igazgatásához: Erkel "Névtelen hősök" című operájának - saját, teljesen új - színpadi átdolgozása, és az idehaza még ismeretlen zeneköltő, Schmidt Ferenc "Notre Dame" című értékes dalműve.
1917. június 30-án megválik az Operaháztól.

Nehéz években a zeneművészet szolgálatában

1917. október 13-án zeneművészeti szakmegbízotti minőségben a Vallás és Közoktatásügyi M. Kir. Miniszter 17.500/917. eln. számú rendeletével megbízást nyer elsősorban a városi zenekarok megszervezésének előkészítésére. A minisztériumhoz beadott hivatalos jelentések bizonysága szerint a vidéki zenekarok szervezésének ügyét egy év alatt annyira előkészíti, hogy 1918 őszén Kolozsvárott, Temesváron, és Aradon a szimfonikus városi zenekarok már meg is kezdenék a működésüket, ha a történelem közbe nem szól. Kommün, Tiranon... és a magyar városi zenekarok intézményrendszere már az új hatalmat nem érdekli.
A városi zenekarok megszervezésével párhuzamosan egyébként 1917. július 1-jén kinevezik a Nemzeti Zenede ügyvezető igazgatójává is.
1918 októberében a Képzőművészeti Társulat titkárává választják, amely állását 1920. márciusáig látja el. 1919-től, tisztségénél fogva egyik fő feladata a háború utáni megváltozott helyzetben lévő intézmény, a Nemzeti Zenede újjászervezése.
1920. február 20-án kinevezik a Magyar Országos Zeneművészeti Tanács előadójává. 1920. március 20-án a 16.654-1920/B.XVII. szám alatt kinevezi a Vallási és Közoktatásügyi M. Kir. Miniszter az állami kezelésbe vett Nemzeti Zenede ügyvezető igazgatójává, amely intézménynek korábban, még az állami igazgatási korszak előtt is igazgatója volt. Ugyanezen szám alatt kelt leiratában a miniszter egyszersmind kifejezi különös megelégedését a tanácskormányzás uralma alatt tanúsított azon magatartásáért, amellyel a Nemzeti Zenede érdekeit a népbiztosság kommunista rendelkezéseivel szemben megvédte. Még ebben az évben - ugyancsak a Közoktatási Miniszter - megerősíti őt a Nemzeti Zenedében, az egyetemes zenetörténet és magyar zenetörténet rendes tanári állásában, az 136.470/1920. III. számú rendeletével.
A Nemzeti Zenede 1920-tól hét évig állami kezelésben működik. Az iskolát Kern Aurél, Szendy Árpád és Haraszti Emil vezeti ez időben, majd ezt követően visszakapja az újjáalakított egyesület. A főigazgató Szabados Béla, később 1942-től Kresz Géza lesz.
Kern Aurél kezdeményezésére az iskolában gimnáziumi tanfolyam is indul azok számára, akik zenei tanulmányaik eredményesebb folytatása érdekében csökkentett óraszámban akarják elsajátítani a közismereti tárgyakat.

Népművelő tevékenysége

Részt vesz a "Magyarság" című folyóirat megalapításában, s ennek a lapnak a zenei rovatvezetője lesz. 1921 májusában egyhangúlag megválasztják a "Falu Országos Szövetsége" zenei szakosztályának elnökévé. A magyar falu lakosságának zenei kultúráját kívánja a mozgalom felerősíteni és fejleszteni. Ebbéli minőségében figyelmen kívül hagyja Bartók és Kodály folklórmentő tevékenységét, amelyet szemére vet az utókor, de a korabeli "Nyugat" hasábjain keresztül is hangot adnak hiányérzetüknek többen. Hiányolják, hogy rangjánál és betöltött tisztségénél fogva nem kardoskodik Bartók és Kodály népzenei gyűjteményének hivatalos adatmentéséért, hogy nem keres anyagi forrásokat a viaszlemezek, lemezek megőrzése érdekében, egyáltalán a népi kultúra megőrzését nem érzi fontosnak, inkább a népet kívánja a műzenei formákkal művelni, alapvető zenei műveltséggel felvértezni.
1921. május havában megválasztják az Országos Dalosszövetség művészi bizottságának alelnökévé.
1923-ban a zenei téren szerzett érdemei elismeréséül kormányfőtanácsosi kitüntetést kap. Még ugyanebben az évben megválasztják a nagy hírű Petőfi Társaság tagjává.

A Magyar Rádió zeneigazgatója

A Magyar Rádió igazgatósága 1925-ben felkéri zenei tanácsadó posztra Kern Aurélt, amely állást ma zeneigazgatónak mondanánk. Ebben az időben Gyarmathy Sándor a Rádió rendezője, Polgár Tibor mint állandó zongorakísérő, Scherz Ede és Radó Árpád mint bemondók, Tomcsányi István és Magyari Endre pedig mérnökként szolgálják a hazai rádiózás hajnalán a hallgatóságot. 1928-tól bővül a stáb: Ódry Árpád lesz a Magyar Rádió főrendezője, míg Somogyváry Gyula a rádiódramaturg tisztét tölti be. 1928-tól, Kern Aurél halála után zenei tanács alakul, melyben Szabados Béla, Papp Viktor, Stefániai Imre foglalnak helyet. A zenei tanács munkáját 1931-től ismét zenei vezető tölti be, amikor Dohnányi Ernőt kinevezik fő-zeneigazgatónak. 1931-ben lép egyébként a rádió kötelékébe Filótás Lili, az első női bemondó.
Kern Aurél 1928. január 20-án hunyt el, 57 esztendős korában.

Kitüntetései:

Kiváló Művész (1962)
Kossuth-díj (1957)
Érdemes Művész (1956)

Link

Az összeállítást készítette: Takács István
Korrektor: Dévényi Ildikó
www.szineszkonyvtar.hu - 2007.