|
Kern Aurél
Újságíró, kritikus, zeneszerző színházigazgató
Született:
1871. május 17. Budapest, Magyarország
Elhunyt:
1928. január 20. Budapest, Magyarország
|
Életrajza:
Adatok:
1893-tól - a "Budapesti
Hírlap" zenekritikusa
1912 - 1920 - a Nemzeti Zenede titkára
1915 - 1917 - az Operaház igazgatója
1920-tól - a "Magyarság" című lap alapító tagja, zenei
rovatvezetője, zenekritikusa
1917 - 1922 - a Nemzeti Zenede ügyvezető igazgatója
1922 - 1928 - a Nemzeti Zenede elnök igazgatója
1923-ban - a Petőfi Társaság tagja
1925 - 1928 - a Magyar Rádió zenei tanácsadója
1925 - 1928 - haláláig a Magyar Rádió zeneigazgatója
Életrajza:
Összefoglaló
Az utókor jobbára mint az első
magyar film zeneszerzőjét tartja nyilván, kevéssé ismert,
hogy széles körű zenei munkásságot fejt ki, amelynek
több elemét a szakemberek ma is vitatják, viszont minden
kétséget kizáróan korának egyik meghatározó személyisége,
és nem csak zeneművészet terén. Újságíró, kritikus,
zeneszerző, színházigazgató, aki a Zeneakadémián Koessler
János tanítványa. Majd 1890-től magyar és külföldi folyóiratokban
tevékeny írói munkásságot fejt ki. A Zeneakadémiát egyébként
egyetemi tanulmányai mellett végzi. 1890-től a "Politisches
Volksblatt", 1893-tól a "Budapesti Hírlap", 1919-ben
az "Új Nemzedék" munkatársa. 1912-től a Nemzeti Zenede
titkára, 1917-től ügyvezető igazgatója, később vezérigazgatója.
1925-től a Magyar Rádió zenei tanácsadójaként dolgozik,
ami technikailag zeneigazgatói posztnak minősül. Kísérőzenét
ír Moliere "A szerelem mint orvos" című művéhez (1907),
majd ebből írja a Moliere-szvitet. Lefordítja németre
Erkel Ferenc "Hunyadi László" című operájának szövegkönyvét.
Tevékenységének viszont érdekes állomása, amikor Pekár
Gyulával összeállítja az első magyar, "A tánc" című
film kultúrtörténeti és zenei anyagát, melynek jeleneteit
az Uránia Tudományos Színház Rákóczi úti tetőteraszán
rögzíti Zsitkovszky Béla operatőr 1901 tavaszán. Kern
Aurél munkássága, széles körű zenei tevékenysége rövid,
de szenvedélyes élettel párosul. 57 évet élt.
Részletesebb életútja:
Tanulóévek
Kern Aurél Budapesten született
1871. május 17-én. Családja a Felvidékről származik,
és ősei közt több építészt, muzsikust és egyáltalán
művészettel foglalkozó személyt találni. Édesatyja kitűnő
muzsikus, neves zongorista hírében áll, és házuknál
több kiválóság is megfordul, mint például Koessler,
vagy verebi Végh János és mások. Zenei képzésének alapjait
édesapjától kapja, majd kilencesztendős korától fogva
Altdörfer tanítja, aki Sopronban székesegyházi karnagy.
Gimnáziumi, majd egyetemi tanulmányaival párhuzamosan
beiratkozik a Zeneakadémiára, ahol mint Koessler tanítványa
végzi a zeneszerzési tanszakot. Erkel Ferenc, majd Mihalovics
Ödön javaslatára három éven keresztül a Fővárosi Liszt
Ferenc Alapítvány ösztöndíjával tüntetik ki. Zongorát
Gobbi Henriktől tanul, míg hangszerelést és zeneelméletet
Erkel Gyulától.
Pályakezdés
Mint növendék írja első számottevő
szerzeményét, a "Tizenkét kánonszerű orgonavariáció
és kettős fúga Bach "Máté passiójá"-nak egyik témájára"
címmel. Ezzel díjat nyer, s 1890-ben kitűnő végbizonyítvánnyal
hagyja el a Zeneakadémiát. Mikor a Rózsavölgyi-cég megkezdi
Erkel műveinek sorozatos kiadását, Kern a nagy mester
iránti tiszteletből minden honorárium nélkül vállalja
a "Hunyadi László" zongorakivonatának és német szövegfordításának
elkészítését, amely 1893-ban jelenik meg. Ekkoriban
külső munkatársként zenekritikát publikál a "Neues Pester
Journal"-ba. Ezekkel a munkáival magára vonja Tóth Béla,
Rákosi Jenő és Csajthay Ferenc figyelmét, aminek következményeként,
amikor 1893-ban Tóth Béla hirtelen megválik a "Budapesti
Hírlap"-tól, ő kerül helyébe ifjú zenekritikusnak. De
publikál képző- és iparművészeti, sőt, színházi témájú
cikkeket is. 1902-ben a lap irodalmi és művészeti rovatának
vezetőjévé nevezik ki, amely tevékenységét 1915-ig folytatja.
Közben külső munkatársa évekig a "Hét" című folyóiratnak
is, de publikál majd mindegyik folyóiratban, ír kritikai,
esztétikai dolgozatokat, tárcákat. Cikkeinek száma több
százra tehető. Ugyanakkor dolgozik német és francia
folyóiratoknak is.
Zenei - színházi tevékenysége
Zeneművészeti tevékenységének
egyik jelentős állomása a "Reviczky-dalok" ciklusa,
amely kompozíció-együttessel elnyeri 1898-ban a milleneumi
zenei királydíjat. Kísérőzenét ír Moliere "A szerelem
mint orvos" című vígjátékhoz 1907-ben, és "Karen" címen
Somogyi Péterrel társulva operaszövegkönyvet, amelynek
zenéjét Czobor Károly komponálja, s 1896-ban bemutatja
az Operaház. Moliere "A szerelem mint orvos" című vígjátékhoz
írt zenéjét később balettzeneként suite-formában az
Országos Szimfóniai Zenekar mutatja be.
Irodalmi és zeneszerzői tevékenységén kívül dramaturgiai
és színháztechnikai kérdések tanulmányozásával is foglalkozik.
A Vallási- és Közoktatásügyi M. Kir. Minisztérium megbízásából
részletesen kidolgozza a vidéki operák megszervezésének
egységes tervezetét 1908-ban. 1910-ben egy évre tanulmányútra
küldi őt a minisztérium, hogy Német- és Franciaország
operaházainak művészi és adminisztratív szervezeteit
analizálja, hogy nemzetközi színvonalú szervezetté tudjon
a hazai Operaház is alakulni. Erről 1910 végén terjedelmes
jelentésben számol be a minisztériumnak. A jelentés
egy része később a "Budapesti Hírlap"-ban jelenik meg.
Ügyvezető titkárként ő irányítja többek közt Ábrányi
Kornél, Hubay Jenő és Goldmark Károly jubileumának munkálatait.
Az első magyar film zeneszerzőjeként
1901 áprilisában kezdik forgatni
a sorrendben legelső magyar filmet. A film témáját illetően
- a mozgófilm adottságait kihasználandó - a tánc történetét
eleveníti meg, a legősibb táncoktól kezdve az akkor
modernnek számító táncokig. A mai Uránia mozi egyik
emeleti helyiségében rendezi be Zsitkovszky Béla a legelső
magyar filmlaboratóriumot, "A tánc" felvételeit itt,
az Uránia tetőterén kezdik forgatni. A forgatás jelen
esetben a szó legszorosabban vett értelmében zajlik,
hisz Zsitkovszky Béla maga forgatja a kurblit a felvevőgépen,
de egyben ő is rendezi a filmet az író, Pekár Gyula
elképzelése szerint. A film kultúrtörténeti anyagát
Pekár Gyula és Kern Aurél állítja össze, és Kern komponálja
a film zenéjét is. Bár ez az első magyar film némafilm,
a zenével mégis szoros kapcsolatot tart témájánál fogva,
amelyet Kern Aurél komponál, és értő interpretálásával
ellát vetítésről vetítésre. Így őt tekinthetjük a hazai
film első zeneszerzőjének - jelenti ki a hazai mozizás
egyik legelső szaktekintélye, Lajta Andor, aki a mozizás
első évtizedétől kezdve rendszerezi, értékeli, számon
tartja a későbbi korok számra a magyar filmgyártás tényeit.
Kern Aurél egyébként életműve szempontjából elhanyagolható
jelentőséget tulajdonít ennek az elsőségnek, önéletrajzi
megszólalásaiból például rendszeresen kifelejti, vagy
csak mint érdekességet jegyzi meg. Az utókor viszont
ma elsősorban mint az első hazai film zeneszerzőjéről
emlékezik meg róla.
A film forgatását egyébként 1901. április 2-án kezdik
meg Márkus Emília Salome-táncával. A művésznő nagyszerű
produkcióját azonban meg kell ismételni, mert a film
laborálása közben megsemmisül - elég. A jelenet újbóli
felvételére 1901. április 25-én kerül sor, és Márkus
Emília ezúttal is hibátlanul letáncolja a darabot. Ugyanezen
a napon forgatják még Hegedűs Gyula, Vendrey Ferenc
(a Tata), Nikó Lina, Szerémy Zoltán, Berzétey Ilona,
a Vígszínház művészeinek közreműködésével készülő jeleneteket
is. Blaha Lujza a tervekkel ellentétben nem szerepel
az első változatban, mert a hirtelen hidegre fordult
tavaszi időben nem vállalja a tetőn való szereplést.
Még április 27-én is van felvételnap, ekkor veszik filmre
Hegyi Aranka, Rózsa Miklós, Ráthonyi Ákos, Maróthy Margit
színészekkel a szebbnél szebb táncokat. A részletes
táncismertetés a következő fejezetben olvasható.
A sajtó akkoriban "Bál a háztetőn" címmel emlékezik
meg a nagy eseményről, a filmforgatásról. A legelső
magyar film közel 500 méter hosszú, ami akkor a világban
még megszokott 200-300 méteres filmek között egyfajta
rekordernek számít, addig ilyen hosszú filmet nem mert
senki készíteni. A filmet 1901. április 30-án mutatják
be az Urániában, óriási sikerrel. A film egyes kópiái
bejárták az akkori világot, mindenütt dicsőséget szerezve
alkotóiknak. Ám a magyar filmtörténet nagy szomorúságára
a filmből egyetlen példány sem maradt az utókorra, csak
az előadás nyomtatott szövege, néhány állófotó a forgatásról
és a színlap maradt ránk.
Részletesebben "A tánc"-ról
"A tánc" az első magyar film,
jellemzően nem szórakoztató, elkápráztató vagy bulvárjelleget
demonstráló alkotás, mint akkor sokfelé a világban,
hanem a filmet mint műfajt helyére téve illusztratív,
elbeszélő, tárgyszerű, ugyanakkor művészi célokat szolgáló
"eszközként" lép be a kulturális életbe. Kern, és elsősorban
Pekár a kilenc múzsa egyikének, a táncnak a históriáját
veszi sorra és tálalja a nézők elé az ősidőktől a legújabb
kori táncdivatokig, amihez autentikus zeneirodalomból
válogat és készít zenei összeállítást Kern. Ahhoz, hogy
egészében, az azóta elpusztult több részből álló filmről
fogalmat alkothassunk, az elkészült előadás szövegének
nyomtatott változatából nyert leírás közlését látjuk
helyénvalónak.
"A táncz - történeti tanulmány három szakaszban" - Először
adatott az "Uránia" Magyar Tud. Színházban 1901. április
30-án. A kötet 1901-ben adatott ki, "Az Uránia Magy.
Tud. Színház Részv.-társaság kiadásában"
A következő illusztratív filmbetétek vannak felsorolva
a kötetben, amik nagy valószínűséggel elkészültek, és
adott pillanatban láthatóak voltak:
- A görög tánc mozgófényképei
- I. szakasz
A görög táncot a mozgófényképben járja: Balogh Szidi
k. a., a M. Kir. Opera primabalerinája és Nirsch irén
k. a. Zene: Seikos dala; az ógörög hangjegyekkel (ioni
betűkkel) írt dallam az 1893-ki trallesi Kis-Ázsiai
ásatásokból került elő.
- Salome táncának mozgófényképei
- I. szakasz
A Salome-táncot a mozgófényképekben járja: Márkus Emma
úrhölgy, a Nemzeti Színház tagja. Zene: Régi héber motívumokból
szerkesztett dallam. A motívumok részben Schir Zion
gyűjteményéből valók.
- A pávatánc mozgóképfényképei
- II. szakasz
A pávatáncot a mozgófényképeken járják: Kranner Ilka,
Kranner Rózsi, Koós Margit, Szommer Ilka, a M. Kir.
Operaház balettjének tagjai. Zene: "Belle qui tiens
ma vie". Tabourot "Orchésographie"-jából (1588.)
- A Gaillarde mozgófényképei
- II. szakasz
A Gaillarde-táncot a mozgófényképen járják: Ditz Teréz,
Friedbauer Gizella, Kovács Bella, Kranner Rózsi, Pollák
Anna, Plenczner Lujza, Schuster Irma, Tragizer Gizella,
a M. Kir. Opera balettjének tagjai. Zene: XVI. Századbeli
olasz Gagliarda, szerzője ismeretlen.
- A "Cachucha" mozgófényképei - II. szakasz
A Cachuchat a mozgófényképen járja: Schmidek Gizella
kisasszony, M. Kir. Opera primabalerinája. Zene: Cachucha
ismert dallama
- Az "Allemande" mozgófényképei
- II. szakasz
Az Allemande-ot a mozgófényképeken járják: Csapó Paula,
Krammer Rózsi, Koós Margit, Ludmányi Margit, Muray Margit,
Tragizer Gizella, a M. Kir. Opera balettjének tagjai.
Zene: Philippine Welser zenélő órájából való tánc (1550)
- A "Tarantella" mozgófényképei
- II. szakasz
A Tarantellát a mozgófényképeken járják: Kranner Rózsi,
a M. Kir. Opera balettjének tagja, és Várady Jenő úr.
Zene: Ricci: "Tarantellá"-ja
- A "Courante" mozgófényképei
- II. szakasz
A Courante-ot a mozgófényképeken járják: Kranner Rózsi,
Kranner Ilka, Koós Margit, Tragitzer Gizella, a M. Kir.
Opera balettjének tagjai. Zene: Praetorius: "Terpischore"
című gyűjteményéből (1640)
- A "Passepied" mozgófényképei - II. szakasz
A Passepied-t a mozgófényképeken járják: Tragizer Gizella,
Kranner Ilka, Koós Margit, Dietz Teréz, a M. Kir. Opera
balettjének tagjai. Zene: Mersenne: "Harmonie universelle"-jéből
(1636)
- A "Gavotte" mozgófényképei
- II. szakasz
A Gavotte-ot a mozgófényképeken járják: Dietz Teréz,
Fischel Janka, Friedbauer Gizella, Kovács Bella, Schuster
Irma, Szommer Ilona, Tragizer Gizella, Pollák Anna,
a M. Kir. Opera balettjének tagjai. Zene: "Gavotte du
Ballett du Roy" - Lulli-tól (1659)
- A "Menuet" mozgófényképei
- II. szakasz
A Menuet-et a mozgófényképeken járják: Csapó Paula,
Horváth Margit, Ludmányi Margit, Plenczner Lujza, Altmann
Kornélia, Keszler Ilona, Murai Margit, a M. Kir. Opera
balettjének tagjai. Zene: Grétry: "Céphale et Procris"
című operájából (1773)
- A "Landler" mozgófényképei
- III. szakasz
A Landler mozgófényképei - nincs részletezés. Zene:
Lanner egyik Landlerje
- A "nagy mazur" mozgófényképei
- III. szakasz
A nagy mazurt a mozgófényképeken járják: Csapó Paula,
Keszler Ilona, Ludmányi Margit, Friedbauer Gizella,
Szommer Ilka, Pollák Anna, Tragizer Gizella, a M. Kir.
Opera balettjének tagjai. Zene: Jareczki, Goria és Kryzanowski
mazurjai
- A "Cancan" mozgófényképei
- III. szakasz
A kánkán mozgófényképei - nincs részletezés. Zene: Offenbach
Orfeus-a, Operabál
- A "Jégkeringő" mozgófényképei
- III. szakasz
A jégkeringő mozgófényképei - nincs részletezés. Zene:
Keringő Waldteufel
- A "Japáni" tánc mozgófényképei - III. szakasz
A japáni tánc mozgófényképei - nincs részletezés. Zene:
"Yama-Diza" - japán népdal a "Nippon Gakufu" című gyűjteményéből
- A "Jávai" tánc mozgófényképei - III. szakasz
A jávai tánc mozgófényképei - nincs részletezés. Zene:
Jávai dal
- A "Néger" mozgófényképei -
III. szakasz
A négertánc mozgófényképei - nincs részletezés. Zene:
Neszmélyi (Neuer). Amerikai négertánc
- A "Torero y Malaguena" mozgófényképei
- III. szakasz
A Torero y Malaguena mozgófényképei - nincs részletezés.
Zene: Spanyol népdal
- A "Palotás" mozgófényképei
- III. szakasz
A Palotás táncot a mozgófényképeken járják: Dietz Teréz,
Csapó Paula, Koós Margit, Kranner Ilka, Kranner Rózsi,
Ludmányi Margit, Reisz Róza, Tragizer Gizella, a M.
Kir. Opera balettjének tagjai. Zene: Neszményi (Neuer).
XVIII. Századbeli Palotás
- A "Körmagyar" mozgófényképei
- III. szakasz
A körmagyart a mozgófényképeken járják: Tragizer Gizella,
Kranner Ilka, Friedbauer Gizella, Kováts Bella, Pollák
Anna, Csapó Paula, Dietz Teréz, a M. Kir. Opera balettjének
tagjai. Zene: Rózsavölgyi Márk körmagyarja (1846)
- A "Modern csárdás" mozgófényképei
- III. szakasz
A modern csárdást a mozgófényképeken járják: Nikó Lina
úrnő, Vendrey úr, Berzétey Ilon, Hegedűs Gyula és Rózsa
Miklós urak (Vígszínház - szerk. megjegyzése)
- Az "Igazi csárdás" mozgófényképei
- III. szakasz
Az igazi csárdást mozgófényképeken járják: Hegyi Aranka
úrnő, Rózsa Miklós úr,
Ráthonyi Ákosné úrnő, Ráthonyi Ákos úr, Vidor Pálné
úrnő, és Kenedich Ákos úr.
Az Operaház igazgatója a
legnehezebb években
Két évtizeden (!) keresztül
tagja az Operaház operabíráló bizottságának, és jelentékeny
része van az Országos Dalszövetség működésében. 1912-ben
a Nemzeti Zenede titkárává választják, majd 1915. február
5-én az Operaház igazgatójává nevezik ki, amely állásában
két éven keresztül tevékenykedik. A háború első idejében,
a legsúlyosabb helyzetben veszi át a szezonkezdés óta
zárva maradt színházat. Alig ötheti előkészület után
március 1-jén megnyitja, s mintaszerű - mind a közönség,
mind pedig a szakmai kritika és a sajtó által is elismert
- előadásokkal eléri, hogy az 1915. május végéig tartó
- igencsak csonka évad során - az Opera állandóan zsúfolt
házak előtt játsszon. Igazgatói koncepciójaként azt
tűzi ki célul, hogy a színház a háborús viszonyok ellenére
is teljes üzemben működjön magas színvonalon, és minimálisra
szorítsa a háború okozta nehézségeket a költségvetés
terén is. Operaházi igazgatósága alatt közel negyven
művet állítanak színpadra, új betanulással, szcenikai
újításokkal, a legkevesebb költséggel, s a játékrendbe
következetesen bevitt kettős szereposztással eléri,
hogy az igazgatásra rendelkezésére álló két szezonban
mindössze három műsorváltozás történik, ráadásul az
előadások számát is a normális heti hat előadásra emeli
fokozatosan. (A háborús viszonyok miatt eleinte a heti
három előadásszám realizálódik.) Két magyar vonatkozású
premier fűződik igazgatásához: Erkel "Névtelen hősök"
című operájának - saját, teljesen új - színpadi átdolgozása,
és az idehaza még ismeretlen zeneköltő, Schmidt Ferenc
"Notre Dame" című értékes dalműve.
1917. június 30-án megválik az Operaháztól.
Nehéz években a zeneművészet
szolgálatában
1917. október 13-án zeneművészeti
szakmegbízotti minőségben a Vallás és Közoktatásügyi
M. Kir. Miniszter 17.500/917. eln. számú rendeletével
megbízást nyer elsősorban a városi zenekarok megszervezésének
előkészítésére. A minisztériumhoz beadott hivatalos
jelentések bizonysága szerint a vidéki zenekarok szervezésének
ügyét egy év alatt annyira előkészíti, hogy 1918 őszén
Kolozsvárott, Temesváron, és Aradon a szimfonikus városi
zenekarok már meg is kezdenék a működésüket, ha a történelem
közbe nem szól. Kommün, Tiranon... és a magyar városi
zenekarok intézményrendszere már az új hatalmat nem
érdekli.
A városi zenekarok megszervezésével párhuzamosan egyébként
1917. július 1-jén kinevezik a Nemzeti Zenede ügyvezető
igazgatójává is.
1918 októberében a Képzőművészeti Társulat titkárává
választják, amely állását 1920. márciusáig látja el.
1919-től, tisztségénél fogva egyik fő feladata a háború
utáni megváltozott helyzetben lévő intézmény, a Nemzeti
Zenede újjászervezése.
1920. február 20-án kinevezik a Magyar Országos Zeneművészeti
Tanács előadójává. 1920. március 20-án a 16.654-1920/B.XVII.
szám alatt kinevezi a Vallási és Közoktatásügyi M. Kir.
Miniszter az állami kezelésbe vett Nemzeti Zenede ügyvezető
igazgatójává, amely intézménynek korábban, még az állami
igazgatási korszak előtt is igazgatója volt. Ugyanezen
szám alatt kelt leiratában a miniszter egyszersmind
kifejezi különös megelégedését a tanácskormányzás uralma
alatt tanúsított azon magatartásáért, amellyel a Nemzeti
Zenede érdekeit a népbiztosság kommunista rendelkezéseivel
szemben megvédte. Még ebben az évben - ugyancsak a Közoktatási
Miniszter - megerősíti őt a Nemzeti Zenedében, az egyetemes
zenetörténet és magyar zenetörténet rendes tanári állásában,
az 136.470/1920. III. számú rendeletével.
A Nemzeti Zenede 1920-tól hét évig állami kezelésben
működik. Az iskolát Kern Aurél, Szendy Árpád és Haraszti
Emil vezeti ez időben, majd ezt követően visszakapja
az újjáalakított egyesület. A főigazgató Szabados Béla,
később 1942-től Kresz Géza lesz.
Kern Aurél kezdeményezésére az iskolában gimnáziumi
tanfolyam is indul azok számára, akik zenei tanulmányaik
eredményesebb folytatása érdekében csökkentett óraszámban
akarják elsajátítani a közismereti tárgyakat.
Népművelő tevékenysége
Részt vesz a "Magyarság" című
folyóirat megalapításában, s ennek a lapnak a zenei
rovatvezetője lesz. 1921 májusában egyhangúlag megválasztják
a "Falu Országos Szövetsége" zenei szakosztályának elnökévé.
A magyar falu lakosságának zenei kultúráját kívánja
a mozgalom felerősíteni és fejleszteni. Ebbéli minőségében
figyelmen kívül hagyja Bartók és Kodály folklórmentő
tevékenységét, amelyet szemére vet az utókor, de a korabeli
"Nyugat" hasábjain keresztül is hangot adnak hiányérzetüknek
többen. Hiányolják, hogy rangjánál és betöltött tisztségénél
fogva nem kardoskodik Bartók és Kodály népzenei gyűjteményének
hivatalos adatmentéséért, hogy nem keres anyagi forrásokat
a viaszlemezek, lemezek megőrzése érdekében, egyáltalán
a népi kultúra megőrzését nem érzi fontosnak, inkább
a népet kívánja a műzenei formákkal művelni, alapvető
zenei műveltséggel felvértezni.
1921. május havában megválasztják az Országos Dalosszövetség
művészi bizottságának alelnökévé.
1923-ban a zenei téren szerzett érdemei elismeréséül
kormányfőtanácsosi kitüntetést kap. Még ugyanebben az
évben megválasztják a nagy hírű Petőfi Társaság tagjává.
A Magyar Rádió zeneigazgatója
A Magyar Rádió igazgatósága
1925-ben felkéri zenei tanácsadó posztra Kern Aurélt,
amely állást ma zeneigazgatónak mondanánk. Ebben az
időben Gyarmathy Sándor a Rádió rendezője, Polgár Tibor
mint állandó zongorakísérő, Scherz Ede és Radó Árpád
mint bemondók, Tomcsányi István és Magyari Endre pedig
mérnökként szolgálják a hazai rádiózás hajnalán a hallgatóságot.
1928-tól bővül a stáb: Ódry Árpád lesz a Magyar Rádió
főrendezője, míg Somogyváry Gyula a rádiódramaturg tisztét
tölti be. 1928-tól, Kern Aurél halála után zenei tanács
alakul, melyben Szabados Béla, Papp Viktor, Stefániai
Imre foglalnak helyet. A zenei tanács munkáját 1931-től
ismét zenei vezető tölti be, amikor Dohnányi Ernőt kinevezik
fő-zeneigazgatónak. 1931-ben lép egyébként a rádió kötelékébe
Filótás Lili, az első női bemondó.
Kern Aurél 1928. január 20-án hunyt el, 57 esztendős
korában.
Kitüntetései:
Kiváló Művész (1962)
Kossuth-díj (1957)
Érdemes Művész (1956)
Link
Az összeállítást készítette:
Takács István
Korrektor:
Dévényi Ildikó
www.szineszkonyvtar.hu - 2007.
|