Krémer József

Életrajz
Színházi szerepek
Foto

Krémer József, baritonénekes

Született:
1930. július 17. Csaroda, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Magyarország,
Elhunyt:
-. -. -


Életrajza:

Adatok:
1946 - iskoláit Vásárosnaményban fejezi be
1946 - 1949 - a nyíregyházi Állami Gyakorló Tanító Képzőbe jár
1950 -1955 - a Honvéd Művész Együttes énekkarának tagja, majd a Belügyminisztérium Művész Együttesének szólóénekese
1955-1958 - a Szolnoki Szigligeti Színházban segédszínész, énekkari kötelezettséggel
1958-1960 - a kaposvári Csiky Gergely Színház énekes színésze
1960-1966 - a Fővárosi Operettszínház tagja
1966-1970 - a pécsi Nemzeti Színház baritonistája
1970-1973 - az Innsbruck Laudes Theater baritonistája, Ausztriában
1973-1984 - Debreceni Csokonai Színház opera társulatának magánénekese
1984 - személyi ellentétek miatt nyugdíjazását kezdeményezi, ötvennégy esztendős korában
1984-2008 - visszavonultan él, majd a főváros Szent József templomának kántora, Kispesten

Összefoglaló:

A neves Krémer színészcsalád sarja, aki a háború után kezdi pályafutását. Sikertelen zeneművészeti felvételi után, Kezdetben a Honvéd Művész Együttes énekkarának tagja, majd a Belügyminisztérium Művész Együttesének szólóénekese, majd Szolnokon lesz segédszínész. Énekes színészként már Kaposváron válik, és innen kerül hat esztendőre a Fővárosi Operettszínházhoz. Ő Czobor tizedes (Szelistyei asszonyok), vagy a Három tavasz amerikai bankárja, vagy a Budai kaland török tisztje, a Tündérlaki lányok hősszerelmese, a Csárdáskirálynő Kerekes Ferkója, de játssza a Luxemburg grófjában Vincseszter bárót, és a My Fair Ladyban Kárpáti magyar világfi szerepét. Négy évig a Pécsi Nemzeti Színház tagja, ahol tizenöt opera és operett főszerepet énekli el. Ezt követően három évadon keresztül az Innsbruck Laudes Theater baritonistája, Ausztriában. Hazatérve nyugdíjaztatásáig a Debreceni Csokonai Színház opera társulatának magánénekese, ahol 1984-ben, amikor felettesével szembekerül, kezdeményezi visszavonulását. Jelenleg is a fővárosban él, és otthonától nem messze, a kispesti Wekerle-telep Szent József templomának kántora.

Életútja részletesebben:

Krémer József Csaroda községben született 1930. július 17-én. Csaroda, Bereg vármegyében a tiszaháti járásához tartozott valamikor, Trianon előtt. Ma Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik települése, amelyet méltán világhírű középkori román stílusú temploma révén ismer a világ. Krémer József is annak az Északkelet magyarországi tájnak a gyermeke, mint Ferenc vagy Manci, és amelyhez annyira ragaszkodott a Krémer színészcsalád első tagja Sándor is. Érdekes, hogy ahány Krémer született, élt itt vagy itt dolgozott, mind távol a régi fészektől talált otthonra.
Krémer Józsefet édesapja Krémer Mihály pénzügyőrtiszt, főbiztos, a csarodai római katolikus templom keresztkútjánál kereszteltette meg. Hol is keresztelték volna meg a család második újszülöttét, amikor az édesanya Kochy Julianna is ebbe a templomba járt. József testvérbátya Mihály valamikor a Vasas sportklub technikai vezetője volt. Ma már nem él, 1997-ben elhunyt.
Krémer Józsefet gyermekkoráról faggatva nem a Tisza táji világ kínálta kalandokra emlékezi, hanem a szeretetre. "Gyermekkorom kifogástalan családi szeretetben telt el egészen 1945-ig."
Amikor hírét vette a Nagyszőllősön élő Krémer család, hogy a nagypolitika újból határokat húzogat a magyar nép feje felett, elhatározta, hogy olyan településre költözik, amely a csonkán maradt Magyarország területeként megmaradhat. Így esett a választás a legkönnyebben elérhető Vásárosnaményra. Megkezdték az átköltözködést. Az anya, az új otthonból vissza-vissza ment Nagyszőllősre néhány ingóságét, míg az apa az új otthont őrizte. Gyakori volt akkor a határátkelés és nem is okozott különösebb nehézséget, naponta többször jártak-keltek az emberek. Az egyik napon váratlanul lezárták a magyar - ukrán határt. Így Krémer Mihályné született Kocsy Julianna nem térhetett vissza családjához. A két gyermek félárván maradt. A család 1953-ban, nyolc esztendő múlva egyesülhetett volna. Az öröm már nem lehetett teljes, mert id. Krémer Mihály szívinfarktusban elhunyt.
Ha fennebb azt mondtuk, hogy határokat húzogattak a nép feje felett, akkor írjuk le azt az alattomos hazugságterjesztést, amivel a kárpátajlai magyarokat becsapták. Aláírattak egy kérelmet a magyarokkal, amiben kérik, hogy a málenkij robotra elhurcolt 18-50 közötti férfiakat engedjék haza. Az orosz nyelven, cirill betűkkel írt kérvény nem azt tartalmazta, hanem azt, hogy egyöntetűen kérik Kárpátaljának a Szovjet Unióhoz való csatolását. Vagyis bolsevik módon becsapták a Kárpátalján élő magyarokat.

Szeghalom

Az elemi iskolai évek színhelye Szeghalom Békés megye északi részén, a Berettyó és a Sebes-Körös deltájában fekvő, ma közel 11 ezer lakosú kisváros. Krémer Mihályt ide helyezték pénzügyi parancsnoknak. "Sokszor elkísértem édesapámat a vadászatokra." emlékezik Krémer József erről az időről.

Munkács és a halálra ítélt

Krémer József Gimnáziumi tanulmányait Munkácson az Árpád Fejedelem Gimnáziumban kezdte el, abban a városban, amelyben Munkácsy Mihály festőművész, Csortos Gyula és Uray Tivadar színművész született. De fejedelmi családok gyermekei is jöttek a világra ebben a városban, mint Báthory Zsófia és II. Rákóczy György. Munkács Krémer Mihálynénak született Kocsy Julianna is szülővárosa.
1939-ben Kárpátalját visszacsatolták az anyaországhoz. A Krémer család visszavágyódott a szülőföldre. Schönborn grófnak hatalmas birtokai és egy nagy sörgyára volt Podheringen, Munkács mellett. Oda helyezték Krémer Mihály pénzügyi szakértőt. Ebben az időben bejárta a család egész Kárpátalját, a savanyúvíz forrásáról híres Polenától Vereckéig. Adódott alkalom a télisportokra is a ródlizásoktól a síelésig.
Krémer Mihály, az édesapa, pedig a Beregszász melletti Nagymuzsajon született. Fiatalon finánc lett Munkácson. "1919-ben a magyar bolsevikok letartóztatták, és halálra ítélték. Már ácsolták a bitófát, amikor édesanyám 10 óra körül utolsó látogatásra ment a városházán fogva tartott vőlegényéhez. A bitófát állító komiszár odaszólt a munkásoknak, amikor édesanyám odaért, hogy a középső bitót jó magasra állítsák, hogy a Krémer Miska lába nehogy földet érjen, mert jó magas ember! Az akasztást 15 órára tűzték ki, várták Számuelli Tibort a kommunista vezért, a "főhóhért". A román hadsereg 1 2 órakor bevonult a városba és a börtönben lévő foglyokat kiszabadították. Ezért szoktam megjegyezni, hogy tulajdonképpen a román hadseregnek köszönhetem az életemet." idézi Krémer József a szülőktől hallott történetet.

Nagyszőllős

Krémer Mihályt pénzügyi parancsnoknak nevezték ki Nagyszőllősre. Ide költözött a család. Itt dolgozott 1944. őszéig, az oroszok bejöveteléig. Krémer József itt kapta az első komoly zenei képzést Zsavkovszky karnagy úrtól, aki katonai szolgálatát töltötte a nagyszőllősi kerékpáros zászlóaljnál, mint GH tiszt, főhadnagyi rangban. Ehhez a városhoz kapcsolódik az első életre szóló színházi élmény is, amelyről később szólunk.

Vásárosnamény

Krémer József a polgári iskola utolsó évet Vásárosnaményban fejezte be 1946-ban a Lovas Nagy István magán polgári leány s fiúiskolában. "Itt kaptam egy nagy pofont a számtantanáromtól, mert az órája előtt dzsesszt játszottam az iskola zongoráján. De vannak szép emlékeim is. A Tiszán nagy úszóversenyeket rendeztünk. Az egyik alkalommal én nyertem az átúszási versenyt. " meséli Krémer József a naményi élményeit.

Nyíregyháza

1946 - 1949 között tanulmányai a nyíregyházi Állami Gyakorló Tanító Képzőben folytatta. Czine Mihály volt tanuló-szoba társa. Színészi, előadói tehetsége itt már az elért eredmények tükrében is mérhető volt, szavalóversenyt nyert, amikor Aczél Tamás Sztálin - díjas költő versét szavalta. Különböző alkalmi rendezvényeken Krémer József szavalás ügyben alapembernek számított. 1949-ben az első könyvhét megnyitása alkalmával is őt kérték fel versmondásra. Erről egy újságcikk is tanúskodik.

Debrecen

A Debreceni Református Kollégium diákja. A titkos terv az éneklés mellett kedvelt tantárgya volt a magyar irodalom és a történelem. A Zeneművészeti Főiskolára káderezés után nem vették fel politikai és klerikális beállítottsága miatt.
"Az első nagy diákkori szerelmi élményem itt volt Debrecenben. A Református Kollégium híres nagy könyvtárát elég gyakran látogattam. Olvasás közben egyszer csak éreztem, hogy valaki néz. Fölnézek és látom, hogy a világ legszebb, leggyönyörűbb kék szeme néz rám velem szemben. Nem volt könnyű az ismerkedés! Többszöri könyvtárlátogatás alkalmával vettem csak bátorságot, hogy megszólítsam; illedelmes bemutatkozás, szokványos kérdések, kedvenc írója stb. Melyik iskolába jár? Ő a Dóciban tanult. Nagy plátói szerelem lett belőle. Leérettségiztünk, én az ország egyik végébe kerültem Ő, pedig Budapestre egyetemre, s vége lett a nagy szerelemnek."

Főiskolai felvételi

Krémer József érettségi után, 1950-ben, a Bp.-i Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára adott be felvételi kérvényt. A felvételizőt lekáderezték: megvizsgálták kik a szülők? Mi a foglalkozásuk? Milyen volt az előző iskolába a magatartása? Milyenek a politikai nézetei? Jár-e templomba? Járt-e egyházi iskolába stb. Káderezés után eltanácsolták, azaz felvételi vizsgát nem tehetett politikai és klerikális beállítottsága miatt.

A Krémer család és a színház

Sok helyen megfordult Krémer Mihály családja. Hagyomány volt a színházba járás és igény is. Aztán voltak különleges alkalmak, amikor Krémer Sándornak a rokonnak a társulata érkezett a városba. 1912 - 1917 között az évad egy részét Munkácson töltötte Krémer Sándor társulata. Ilyenkor Krémer Mihályt és családját ingyenes páholy-bérlettel ajándékozta meg a kedves rokont. De adódott alkalom a másik színész rokonnal, Krémer Jenővel való találkozásra, és az ő játékában is gyönyörködhettek az ilyenkor büszke tartással színházba vonuló Mihályék.

Első színházi élmény

Krémer József általános iskolás tanuló korában részesült olyan színházi élményben, amely örökre megmaradt. "Az első színházi élményem Nagyszőlősön volt egy kívánsághangversenyen a Front Színház művészeivel, 1943-ban. A hangversenyt a keleti frontról hazahozott sebesült katonák részére adták. Ennek az előadásnak résztvevője is lehettem, mint gyermek énekes-színész, az <<Ott ahol zúg az a négy folyó>> című dalt énekeltem többek között Sárdi János, Kiss Manyika, Bilicsi Tivadar és sok más neves színész társaságában. Sárdi János meg is jegyezte " No kis öcsi még egyszer kollegák is lehetünk " ami aztán valóra is vált. Jó pár év múlva az operettszínházi ténykedésem alatt több darabban is játszottunk együtt (Budai kaland, Luxemburg grófja, Tündérlaki lányok, Szelistyei asszonyok stb.)"
Az első színházi élmény a lélek mélyén meghozta a végleges döntést is. De ez akkor még csak titkolt vágy, álom volt. Sárdi János szavai azonban ébren tartották és erősítették a reményt, hogy belőle is lehet énekes - színész. Krémer József békés ember, nem tud harcolni, őt segíteni bátorítani kellett, hogy az álma valósággá váljon. De erről a folyamatról később lesz szó.

Család

A már nyugdíjas Krémer József 1970. április 2. óta (az Innsbruck -i színházhoz való szerződés előtt) boldog, békés családi életet él Budapesten a Wekerle telepi lakásukban feleségével Csikász Erzsébettel, aki a polgármesteri hivatalból ment nyugdíjba.

Első lépések a művészi pályán

A tényleges katonai szolgálat alatt meghallgatásra jelentkezett. Alkalmasnak találták és felvették a Honvéd Művész Együttes énekkarába. Két év után racionalizálás miatt felmondtak, ami létszámcsökkentést jelent. Azokat küldték el az Együttesből, akik politikai szempontból megbízhatatlanok voltak. Az un. káderlap mindenkit végigkísért egy életen át.

Belügyminisztérium Művész Együttesénél

Megalakult a Belügyminisztérium Művész Együttese Vásárhelyi Zoltán karnagy úr vezetésével. Krémer József jelentkezett és felvételt nyert, immár szólistaként. A BM Művész együttesének három tagozata volt: énekkar, tánckar és színjátszó társulat. A feladata is hasonló volt: népi kultúránk terjesztése. Ezt az együttest másfél év után Rákosiék egy tollvonással megszűntették.

Szolnoki Szigligeti Színházban

Krémer József nem adta fel, 1955. májusában meghallgatásra jelentkezett Bethlen Bruchner Lászlónál a Szolnoki Szigligeti Színház karnagy zeneigazgatójánál. Felvették, de csak, mint segédszínészt énekkari kötelezettséggel. "Ez azt jelentette, ha egy bizonyos darabban nem játszottam szerepet, akkor az énekkarban kellett közreműködnöm. Ritkán volt ilyen alakalom, mert majdnem minden operettben szerepet kaptam." Fél év után a szép bariton hangú segédszínész főszerepeket kapott. Legkedvesebb partnerei közé sorolja Móricz Lilikét, György Lászlót, Gellei Kornélt, Iványi Józsefet, Varga D. Józsefet, Serfőző Ilonát a gyönyörű primadonnát, aki később a Torontói Magyar Színtársulatnál játszott.

Kaposvár Csiky Gergely Színházban

1958. augusztusában Rutkai Ottó csábítására a kaposvári társulathoz szerződött énekes színész státusba. "Nagy szó volt ez akkor főiskola és oklevél nélkül önálló színészi státuszt kapni! Kaposvárott két évadot töltöttem és legalább tíz nagyoperett, zenés vígjáték énekes bonviván főszerepét játszottam, remek színész kollegákkal és kolleganőkkel, mint Tarján Tamás (később a gráci színház intendánsa), Csorba István buffó komikus, Fillár István prózai színész, Makai Sándor, Lehoczky Éva operaénekesnő, Olgyai Magda primadonna, Váczi Éva szubrett, Farkas Anni színésznő. Jeles rendezőkkel dolgoztammint: Miszlai István, Kamarás Gyula, Rutkai Ottó igazgató-rendező. Kamarás Gyula Hamlet rendezésében rám osztotta Fortimblas király szerepét."
A Csiky Gergely Színház Siófokon játszotta Jacobi Viktor: Szibill című operettjét, amelyben Krémer József a nagyoperett főszerepét Konstatin nagyherceget játszotta és énekelte. Az előadást megnézte az akkor éppen ott nyaraló Bródy Tamás karmester-zeneszerző a Fővárosi Operettszínház zeneigazgatója. "Ajánlatot kaptam tőle egy budapesti meghallgatásra, aminek az eredménye hat év szerződés a színháznál."

Fővárosi Operettszínházban

A Fővárosi Operettszínházhoz 1960. augusztus 1-től szerződött, és hat évig, 1966. szeptember 1-ig volt a fénykorát élő intézmény tagja. Ma már fényűzés számba menne az a színészgárda, amivel egy-egy szerepkörre rendelkezett ez a nagyhírű társulat. Íme a primadonnák névsora: Honthy Hanna, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Bán Klári. Bonvivánok: Sárdi János, Baksai Árpád, Oszvald Gyula, Homm Pál. Táncoskomikusok: Feleki Kamill, Ráthonyi Róbert, és a három Latabár: Kálmán, Árpád és a kis Kálmán. Szubrettek: Lehoczky Zsuzsa, Galambos Erzsi. Komika: Lórán Lenke, Rajnai Elli (Rajnai Gábor hajdani filmsztár unokahúga). "Ezek a nagy művészek, mint emberek is nagyok voltak. Ebben a társulatban és ilyen nagy sztárokkal együtt játszani kimondhatatlan nagy boldogság volt. "
A Fővárosi Operettszínháznál, ennél a rangos intézménynél jobbnál jobb szerepeket kapott Krémer József. Íme néhány példa: Czobor tizedes (Szelistyei asszonyok), a Három tavasz amerikai bankárja, a Budai kaland török tisztje, a Tündérlaki lányok hősszerelmese, a Csárdáskirálynő Kerekes Ferkója, a Luxemburg grófjában Vincseszter báró, a My Fair Ladyban Kárpáti magyar világfi szerepe, a Boccaccio-ban a könyvárus. Kisebb szerepei voltak a Csókolj meg Katám, a Banditák, a Hölgyválasz stb. című operettekben.
A nagyvilág is kíváncsi volt erre az operett társulatra. Számtalan hazai és külföldi meghívásnak tettek eleget azokban az években. Vendégszerepelt a Fővárosi Operett Színház Szombathelyen, Székesfehérváron. A csodálatos hathetes olaszországi turné állomásai: Trieszt, Firenze, Pisa, Montecatini, Velence. Bécsben az operett hazájában, annak is a fővárosában a Theater an der Wieneben egy héten át játszott a Fővárosi Operett Színház társulata. A kéthetes görögországi vendégszereplés alkalmával Athénban léptek fel. Pozsonyban egy hétig játszották a Csárdáskirálynőt.
Nagy előadások nagy színészekkel akkor születnek, ha nagy rendezők segítik azokat színpadra. A Fővárosi Operett Színház abban az időben a legjobb rendezőkkel dolgozott: Szinetár Miklós, Horvai István, Simon Zsuzsa, Szendrő József, Horváth Tivadar.
Zenei vezetése szintén a legjobbakra volt bízva. A már említett Bródy Tamás zeneigazgató-karnagy mellett Gyulai Gaál Ferenc, Breitner Tamás vezényelte az előadásokat.

Pécsi Nemzeti Színházban

"Hogy kerültem el a Fővárosi Operett Színháztól? Beleszerettem az operába, és a hangom is inkább abba az irányba predesztinált." Pécsi Nemzeti Színház opera társulat baritonistát keresett. A meghallgatást Paulusz karnagy úr Budapesten tartotta a Filharmónia termében. A siker itt sem maradt el. Krémer József, négy évig volt a Pécsi Nemzeti Színház tagja, és tizenöt opera és operett főszerepet énekelt el nagy sikerrel; Rigolettó (címszerep), Amonasro (Verdi: Aida), Lescaut hadnagy (Puccini: Manon Lescaut), Handel: Julius Caesar (címszerep), Betto (Puccini: Gianni Sicchi), Alfio (Mascagni: Parasztbecsület) stb. Néhány példa a Krémer József műsorán szereplő klasszikus nagyoperettekből: Csárdáskirálynő, Mosoly országa, Gyertyafénykeringő stb.

Innsbruck Laudes Theaterben

"Nyughatatlan természetem újra felülkerekedett bennem. Tudomásomra jutott, hogy Ausztriában az Innsbruck Laudes Theater baritonistát keres, és Földes László karmester meghallgatást tart Budapesten." A sikeres próbaéneklés után három évig volt Krémer József az operatársulat tagja. Eleinte nyelvi akadályok miatt kisebb szerepeket kapott karkötelezettséggel egybekötve. Amikor a nyelvet már jól elsajátította, jöttek a nagyobb szerepek: Ricsmond báró (Flotow: Márta), a Marica grófnőben a magyar cigányfiú, a Kék álarcban a fogadós.
"A színházi munka stílusa, menete hasonló volta magyarországihoz, csak még pontosabb munkavégzéssel. Pontos kezdés, tökéletes szereptudás mind alapelvek az Innsbruck Laudes Theater munkarendjében. Hálás közönségnek, általában telt házak előtt játszottunk. Mintegy 300 magyar család élt Innsbruckban. A Marica grófnő előadásán a színház nézőterének fele magyarokból állt, és a Hej cigányt magyarul énekeltük Tarján Tamással, aki vendégként játszotta a tiszttartót. Háromszor ismételtük meg a számot, csodálatos érzés volt! A sikerek ellenére, a hon és a magyar színpad iránti vágyódással három évig birkóztunk feleségemmel. Tovább nem bírtuk, feladtam az ausztriai állást és haza jöttem."

Debreceni Csokonai Színház

1969-ben a Csokonai Színház meghívására Kodály Zoltán: Háry János című daljátékának címszerepét vendégként 30 alkalommal énekelte Krémer József. A debreceni közönség ismerte, szerette, és örömmel fogadta a régi-új baritonistát. Innsbruckból tehát a nagy színházi hagyományokkal rendelkező Debreceni Csokonai Színház opera társulatához szerződött 1973-ban és 1984-ig volt ott szerződésben.
Krémer József innen ment nyugdíjba 1984-ben, idő előtt, ötvennégy esztendős korában, pályája csúcsán, tele energiával, munkakedvvel és sok-sok tapasztalattal a háta mögött. A nyugdíjazás oka személyes konfliktus a színház zeneigazgatójával Szabó Lászlóval.
Nem a megszépítő idő, hanem a Hajdú - Bihari Napló, korabeli (1980. ápr. 20.) számában olvassuk "A dicsérő kritikák kiemelték előadásának kerek, kiegyenlített hangzását, és jellemformáló színészi képességeinek erényeit."
Krémer József debreceni korszakától két szép történettel búcsúzunk. 2003-ban ünnepelték Debrecenben az opera társulat fennállásának 50. évfordulóját. Krémer Józsefet is meghívták azzal a kéréssel, hogy lépjen fel. Kodály Zoltán Háry János című dalművéből a Tiszán innen, Dunán túl című duettet énekelte Varga Magdolna kolleganőjével, aki már 1969-ben is partnere volt itt és ebben a szerepben. Óriási sikerük volt, hétszer tapsolták őket vissza meghajlásra.
A másik története a virágpiacon esett meg. "A virágárus hölgy nem akart pénzt elfogadni tőlem a kiválasztott virágcsokrokért, amit a kolleganőknek szántam, mert ő annak idején az édesanyjával minden darabban megnézett, amiben én énekeltem, és általam szerette meg az opera műfaját, mert a kedvencük voltam. Megható volt számomra, hogy még húsz év után sem felejtettek el!
Végül Dalos László kritikus sorai a Film Színház Muzsika, 1974. április 13. számából Verdi Attila című operájának debreceni bemutatója kapcsán: "A legegyenletesebb énekes-alakítás Krémer Józsefé, Aetiusa minden regiszterében szépen szólt, s színészileg is izgalmas."

A kántor

A Wekerle - telepen lévő Munkás Szent József templom éppen ebben az időben küszködött kántor hiánnyal. Jelentkezett a plébánián és nagy örömére felvették a kántor állás betöltésére. Az éneklést nem hagyta abba, és ma is folytatja (2008. január) de most már nem Tália templomában, a Jó Isten házában. Az éneklést abbahagyni nem lehet. Főleg nem, amikor az énekes még jól bírja lelki, szellemi és fizikai erővel. És Krémer József ma is bírja. Budapesten a csupa zöld övezetbe épített Wekerle - telepen lakásától rövid séta a templomig. Vannak napok, amikor többször meg kell tegye ezt az utat, mert a Tercsi Zoltán esperes - plébános úr templomában élénk hit- és művelődési élet folyik, amiből Krémer József nem marad ki; énekel, szaval.

Példakép

Nem meglepő a Krémer József válasza erre a kérdésre, amikor Svéd Sándort, a Magyar Királyi Operaház örökös tagját nevezi meg példaképének. Ne feledjük el, hogy Svéd Sándor Szatmárnémetiben töltötte a gyermekkorát. Itt járt a zeneiskolába. Hegedűórákat Hoffmann Ferenc tanár, zeneszerző karmestertől vett. Egy alkalommal a szatmárnémeti zeneiskolások kolozsvári vendégszereplésre készültek. Az iskolai kórus szólistája beteg lett. Ekkor esett meg a nagy történelmi pillanat: "Fiam belőled sohasem lesz hegedűs, de jól énekelsz. Elviszlek a kórussal Kolozsvárra énekesként." Néhány hónap elteltével a Svéd család már Budapesten lakott, hogy jó szakemberek képeztethessék a kisfiú hangját. Mindezt Svéd Józseftől a művész unokaöccsétől tudjuk. Lám a szatmári táj jó hatása a tehetségekre.
"Azért választottam példaképnek, mert számomra ő Svéd Sándor a baritonista. Briliáns technika, csodálatos hangszín, kitűnő színészi játék, felülmúlhatatlan tehetség, ezek az Ő jellemzői. Volt szerencsém személyesen ismerni őt. Kaposvári tevékenységen idején, meghívták egy operett - operagála műsorába, amiben én is részt vehettem. Amikor megérkezett a halványkék Mercédeszével, mi fogadtuk a város előkelő szállodája előtt, a színház igazgatója, főrendezője és én. Mindjárt meg is hívott bennünket az étterembe, hogy vendégül lásson egy italra. Hát senki sem akart nagy költséget okozni a művésznek, ismerve a róla elterjedt szóbeszédet, hogy nem volt túlságosan bőkezű, a fizetséget illetően, így a többiek egy szimpla kávét kértek. Én kivágtam a rezet és fröccsöt kértem. Rákérdez a művész úr, hogy kisfröccsöt parancsolsz? Én erre nagy szerények, hát inkább, ha lehet egy nagyfröccsöt kérek szépen Sándor bátyám, amire ő nem kis meglepetéssel válaszolta, hogy <<nem fog az megártani neked, öcsém uram?>> Ezután a kollegák mind így szólítottak: nem fog az megártani neked, öcsém uram?" meséli Krémer József a példaképről szóló történetet.

Legkedvesebb partnerek

Nagyon hosszú azoknak a kedves kollegáknak a névsora, akiket itt fel kellene sorolni. "Az operett színpadról csak a legismertebb neveket említem meg: Németh Marikát, a Lehoczky testvéreket Évát és Zsuzsát, Sárdi Janikát, Latabár Kálmán bácsit és a fiát Kálmánkát. Az operai kollegák közül: Hegyes Gabika, Varga Magdika, Marsai Magdika, Tóth József a széphangú basszus szólista sokszor volt partnerem. Egy partner akkor lesz kedves, ha legalább annyira tehetséges, mint én, ha emberséges, és mellette jó barát is. Ha ebből egy hiányzik, akkor csak partner."

Legkedvesebb szerepek

"Szerencsém volt a pályám alatt a szerepeket illetően. Általában szerettem a szerepeimet, még akkor is, ha az a közönség számára antipatikus figura volt. Legszívesebben felsorolnám majdnem mindet. Mégis kiemelem: a Rigolettó, címszerepét, Posa márki (Verdi: Don Carlos), a Háry János címszerepét, Lord Aston (Donizetti: Lammermoori Lucia), Escamillo, a torreádor (Bizet: Carmen), Germon (Verdi: Traviata), Marsel, a festő (Puccini: Bohém élet). Az operett szerepek közül: Konsztatin nagyherceg (Jacobi Viktor: Szibill), Kerekes Ferkó (Kálmán Imre: Csárdáskirálynő), Aksel (Ábrahám Pál: Viktória), Bagó (Kacsóh Pongrác: János vitéz) stb.

Kedvtelések

Legkedvesebb szórakozása a lemezhallgatás, elsősorban világhírű énekeseket tesz fel a korongra. A kedvencek sorában Pavarotti, Domingó, Carreras, Varren, Maria Callas szerepel a névsor élén. Ezekkel az énekesekkel teljes operafelvételei vannak régi típusú bakelitlemezen.
Másik kedvtelése a kertészkedés, ami nem terjed ki többre, mint a lakás körüli szőlőlugas, és a virágoskertre meg a rózsatövekre.

Hivatás vagy mesterség?

"Én az éneklést és a színpadi munkát mindig hivatásnak tekintettem. Tália papja is el kell sajátítsa a hivatás gyakorlásához nélkülözhetetlen szakmai tudást is."

Küldetéstudat

"Minden művésznek, aki erre teszi fel az életét kell, hogy legyen küldetéstudata, ha nem így gondolja nem igazi művész, legfeljebb pénzkereseti lehetőséget lát benne!"

Film

Két filmben kapott epizódszerepet. Krémer József első filmszerepében egy csendőrőrmestert alakított a "Megöltek egy lányt" című magyar játékfilmben, 1961-ben. A Nádasy László rendezésében készült film képeit a világhírű Illés György operatőr fényképezte, a színészgárdában pedig a magyar színjátszás színe-java szerepelt: Bánhidi László, Görbe János, Greguss Zoltán, Horváth Teri, Máthé Erzsi, Páger Antal, Pap Éva, Sinkovits Imre, Somogyi Erzsi, Szemes Mari, Tordy Géza, Végvári Tamás.
Itt is meg kell említenünk egy szatmári vonatkozást. A repülőgép-építő Bánhidi Antal testvére a szatmárnémeti születésű Bánhidi László éveken át volt tagja szülővárosa színtársulatának, jól ismerte Krémer Ferencet, aki ugyanannak a szatmárnémeti Református Gimnáziumnak volt a tanulója, mint a Bánhidi testvérek.
Krémer József másik filmszerepében egy nemes embert alakított a Lázár Ervin művéből készült Szegény Dzsoni és Árnika című mesefilmben.

Televíziós szereplések

A Nótaszó című műsorokban több alkalommal fellépett. Elsősorban nótákat, néha népdalokat énekelt az 1960 - 1970-es években. Ezekben a műsorokban Gál Gabriella, Madarász Katalin, Bojtor Imre, Tompa Sándor - Pufi-bácsi - volt a partnere, idős Járóka Sándor zenekarának kíséretében.

Mezőhéki Svéd Sándor

Svéd Sándor példakép, eszménykép, aki folyton jelenvolt az operaénekes Krémer József életében. Csodálta és szerette. Nagyon sikeresen utánozta a világhírű magyar baritonistát, innen származik a kedves becéző-gúnynevei is: Mezőhéki Svéd Sándor.

Rendezők

Több mint három évtizedes pályafutása alatt Krémer József nagyon sok rendezővel dolgozott. Voltak köztük ilyenek is, olyanok is. Szinetár Miklóst a Fővárosi Operettszínház hajdani rendezőjét, majd főrendezőjét emeli ki a volt kollega Kertész Gyulával a debreceni operarendezővel, Szendrő Józseffel, Horvai Istvánnal, Simon Zsuzsával, és a pécsi operatársulat rendezőjével Horváth Zoltánnal együtt.

Csalódások

"Több ízben is voltak. Vegyük sorra. Pécsett a színházigazgatóban csalódtam nagyot, mert a legkisszerűbb eszközökkel állt bosszút rajtam, mivel nem vállaltam a besúgó szerepét. Felszólított, hogy a kollegáimról, viselkedésükről, bizalmasan belőlük kiszedett gondolataikról tájékoztassam őt. A Fővárosi Operettszínházban Hadics László színész volt a párttitkár. Az ő uralkodása idején nagyon sokszor csak a második szereposztás jutott nekem. Debrecenben a zeneigazgatómat kritizáltam meg, mert kérelmet nyújtott be, hogy munkásőr lehessen. Engem ez felháborított és azt mondtam, hogy egy zeneigazgató a zenével és a hivatásával foglalkozzon, ne munkásőrként építse a karrierjét. Ezt ő visszahallotta és ettől kezdve ott fúrt, ahol csak lehetett."

Barátok

"A barátságnak igen nagy jelentősége van számomra. A barátságot is ápolni kell, nem szabad hagyni, hogy kialudjon. Sok barátom van. Ide sorolom Baracsi Árpád volt katonabajtársamat Gyöngyösről, akivel ötvenöt éve osztjuk meg örömeinket, bánatainkat. Sok énekes kollegához fűz őszinte barátság: Molnár János (Honvéd Művész Együttes), Bordás Dezső (Déryné Színház) stb. A legkülönbözőbb civilfoglalkozású barátaim között vannak gazdálkodók, orvosok. A barátságok kevésbé társadalmi rang, foglalkozás szerint alakulnak, egyetlen kötőanyaguk az emberség."

Gyónás

Krémer József római katolikus vallású. Ismeri, tudja a közös gyónás jelentőségét és emberalakító erejét. "Katolikus vallású vagyok, de elvált, ezért ezt a megbánási módot nem gyakorolhatom törvényeink szerint. De így is meg lehet bánni gyarlóságainkat, bűneinket.

Szereptanulás

"A szerepformáláshoz, mindig elolvastam a vele kapcsolatos irodalmat, legyen az magyar vagy idegen nem magyar szerző műve. A történelmi alakok behelyettesítése a saját egyéniségem, játékmodorom hozzáadásával történt. Általában magnószalagra vette az új anyagot, és azt sokszor lejátszottam. Ezzel a módszerrel rövid idő alatt rögződött bennem a szerep."

Politika

"A politika sajnos rátapad mindennapi éltünkre, mint a sár. Nem foglalkoztam soha vele, de elkerülni sem lehetett, főleg amikor húsba vágott, amikor a sorsunk függött tőle. És mikor nem függött? Véleményem mindig volt, és nem rejtettem véka alá. Ezért kitüntetést, díjakat sohasem kaptam. Mai szófordulattal, nem díjazták."

A közönség

"A közönség mindig sokat segít, még akkor is, ha negatív a megnyilvánulása. Segít a hiba, hibák felismerésében. Másrészt, ha pozitív a közönség, megnyilvánulása nagy a taps, ösztönzi az énekes-színészt és simogatja a lelkét."

A színház feladata

"A színház elsőrendű feladata, hogy szórakoztasson, majd nevelje, végül, hogy művészi élményt nyújtson. Ma sok színház nem ezeket az elvárásokat veszi figyelembe. Már a darabválasztással is baj van. Sok fércmunkát, nyugatról beáramlott durvaságairól elhíresült darabot játszanak. Állandó társulatok is alig - alig vannak. Ebből az a hátrány származik, hogy nincs együttes, nincs csapatjáték. Lehet bármilyen briliáns egy-két alakítás, ha hiányzik az előadásból a közös szellemiség, a kollegák közötti emberi kapcsolat, szeretet."

Színház az egész világ?

"Shakespeare szavai ma mintha igazabbak lennének, mint bármikor. Sokan színlelik az őszinteséget. Ország vezetők hazudnak, mintha a véres élet csak színjátszás lenne. A politikai beszédek után megkérdezik egymástól politikusaink, no milyen voltam? Mi ez, ha nem színház?"

Mit üzen a nézőnek?

"Üzenem a nézőknek, hogy szeressék a szépet, szeressék a művészit és védjék, pártolják a művészeket, a tehetséges fiatalokat. Talán még nem késő."

El nem játszhatott szerepek

"Sok ilyen szerep van, aminek eljátszásához nem jutottam hozzá. Pályafutásom alatt több mint negyven opera és operett főszerepet játszottam el. Még sem játszhattam el: Scarpiat (Puccini: Tosca), Don Juant (Mozart: Don Juan), Falstaffot (Verdi)." Tegyük hozzá: Krémer József a legboldogabb baritonisták közé tartozhat, ha csak ennyi maradt ki repertoárjából, még akkor is, ha az egész életművet vizsgáljuk.

Díjak

Krémer József két díj tulajdonosa. Nyugdíjazásakor a Szocialista kultúráért kitüntetést kapta. Ami ennél sokkal többet ér számára a közönség rengeteg tapsa, és ennél még többet ér a közönség szeretete, amivel egész pályafutása alatt folyton kitüntette.

Utószó

Időben több, mint egy évszázadon át, térben Erdély, Szatmár, Partium, Dél-és Északnyugat Magyarország, valamint a főváros színpadain volt jelen a Krémer színészcsalád. Ha a család néhány tagjának a Déryné Színházban eltöltött működését is számba vesszük (miért ne?), kiderül, hogy alig van település Közép - Európa magyarlakta tájain, ahol Krémerek nem fordultak meg munkásságuk során. Színészt, primadonnát, operaénekest, rendezőt, színigazgatót, színpadi szerzőt, írót egyaránt adott ez a család a magyar művelődési életnek. E sorok írásakor közülük Györffy Rózsát és Krémer Józsefet találjuk az élet színpadán. Ők részesei, tanúi és továbbadói a fenti történeteknek. Mi pedig szomorúan tapasztaljuk, hogy a korabeli színházi közönség elmúltával a Krémer színészcsalád emléke elhalványodott. Nem várható el a folyton cserélődő színházi közönségtől, hogy az elmúlt évszázad színészeire emlékezzen, de szakmai és erkölcsi kötelessége a színházi emlékezetnek, hogy munkásai nevét feljegyezze. Minden élet egyszeri, és minden halál is az. Több Krémer Sándora, Bermann Irmája, Krémer Jenője, Hegyi Lilije, Krémer Mancija, Krémer Ference, Györffy Rózsája, Krémer Józsefe, Szabadkay Józsefe nem lesz a magyar színháztörténetnek. Mint ahogy senkiről, aki Tália szolgálatában állt és áll, úgy róluk sem mondhatunk le, mert akkor önmagunkról mondunk le. A magyar színjátszás nem abból a 40 - 50 színészből áll, akiknek a neveit folyton említjük színháztörténetről szólva. Szürke eminenciások, szokták egy legyintéssel elintézni őket. Az általánosítás és egyszerűsítés bűne! Melyik színészcsalád jobb példa a Krémereknél arra, hogy meghasonlással még többet lehetett volna elérni? Az isteni adományok: tehetség, rátermettség mellett kiváló alkalmazkodási képesség és olyan protekció kellett, amilyennel a puritán jellemű, önérzetes, büszke Krémerek nem rendelkeztek. Életük foszlányai bizonyító, igazoló iratok, példák és tanulságok mindenki számára.

Írta és az összeállítást készítette, a művésszel történt beszélgetések alapján:
Csirák Csaba - 2008. - Szatmárnémeti - www.szineszkonyvtar.hu



 

© 2003 www.szineszkonyvtar.hu