Lóth Ila

Életrajz
Tv és filmszerepek
Foto

Lóth Ila, Rónai Margit Színésznő, első női filmcsillag magyarországon

Született:
1899. szeptember 10. Budapest, Magyarország
Elhunyt:
1975. szeptember 21. Budapest, Magyarország


Életrajza:

Adatok:
1910 - az Operaház balettiskolájába felveszik
1914 - Rózsahegyi Kálmán színinövendéke
1916 - első statiszta filmszerepe a "János Vitéz" című filmben
1917 - első filmfőszerep szerződése a Star Filmcéggel
1919 - Korda Sándor: Yamata főszerepét adja
1918-1923 filmszerepek Magyarországon, majd Németországban
1923 - férjhez megy, és visszavonul a filmezéstől
1948 - 1973 filmez, összesen 16 filmben játszik
1950 - 1965 - a Madách Színház tagja - kisebb szerepeket kap
1975 halála

Életútja részletesebben:

Az indulás

Fiatalon már a színpad, a színház érdekeli. Egy az 1960-as években tett visszaemlékezése során erről így beszél:
"... Hétéves koromban, amikor először színházat láttam, kijelentettem, hogy én is ezt fogom csinálni. Anyám szívesen beiratott volna az Operaház balett iskolájába, ez mindkettőnknek a kedvére lett volna, de felvétel nem volt akkor. Három hosszú évet kellett várakoznunk, és csak 1910-ben vettek fel. Késöbb még énekeltem is az Operaház "Carmen" előadásain, a gyermekkórusban. Tizenhat évesen elmentem Rózsahegyi Kálmán híres színésziskolájába. Két évvel késöbb pedig már aláírtam első szerződésemet a budapesti Star filmcégnél..."
Az Állami Operaház Balettiskolájában, ma Balett Intézetben tanult. Színiakadémiára kerül, ahol Rózsahegyi Kálmán tanítványa.

Az első filmszerepek:

Tanulmányai alatt 1916-ban készülő "János Vitéz" filmváltozatában statisztál, életében először áll kamerák elött.
A felvételek ideje során megkedvelik kedves, jó mozgású, erős mimikájú személyiségét és a Star Filmgyár Rt. szerződést ajánl. Balogh Béla rendező irányításával rövid idő alatt magyarország első mozicsillagává fejlődik. A bájos, kócos vadóc leányfigurát hamar szívébe zárja a közönség. Fő erénye a természetesség, és a magától érthedődő könnyedség, amely valósággal megbabonázta a nézőket, hisz egy eléggé konvencionális, polgári "urivilág" környezetében, nóvum, újdonság, a Lóth Ila sugallta természetesség, önmaga nyílt felvállalása. A sportos és felszabadult nő jelképévé érik Lóth Ila, és egyfajta követendő útként ragyog fel, ő modern nő.
Az egyik pesti filmgyár Hervé világhírű operettjének, a "Lili"-nek filmváltozatát szándékozik elkészíteni. Már minden készen állott a film felvételére, csak éppen a - címszereplő hiányzott. És akárhogy igyekeznek, nem találnak alkalmas színésznőt a szerepre. A forgatócsoport, mindenféleképp ismeretlen, jól fotózható, modern fiatal arcot, alakot, színésznőt képzel el, szerencsésnek vélik, ha színpadról korábban nem ismert arc jelenne meg a filmvásznon. Sorra látogatják a nem túl sok színészképző iskolákat, elsőként a Rózsahegyi iskolába jutnak el. Ahol a próbafelvételek során kiderül, hogy megtalálták az alkalmas szereplőt, az igazi filmvásznon megelevenedő Lilit - s így kezdődik, valójában Lóth Ila karrierje.

Lóth Ila a Corvin Filmgyárhoz kerül:

Lóth Ila 1919-ben kerül a Corvin Filmgyárhoz, az akkori legnagyobb hazai filmes vállalkozáshoz. Büszke erre, hisz a filmgyár legnevesebb rendezője, Korda Sándor hívja egy főszerepre. Maga a filmgyár 1917-ben kezdi meg működését a fővárosi Gyarmat utcában, első filmrendezője, a már említett Korda Sándor (késöbb Sir Alexander Korda), dramaturgja Karinthy Frigyes. Amikor Lóth Ila a filmvállalkozáshoz kerül, már a legnevesebb hazai színészek, a magyar színjátszás színe java megtalálható itt. Beregi Oszkár, Berky Lili, Rajnay Gábor, Lázár Mária, Lenkeffy Ica. Makay Margit, Rátkai Márton, Somlay Arthúr, Törzs Jenő, Vándory Gusztáv, Uray Tivadar. Igaz Lóth Ila is leforgatott 14 filmet a Sztár Filmgyárban, mire Korda Sándor meghívja, a Yamata című filmjének főszerepére. Korábban jónéhány Deésy Alfréd filmben játszik főszerepet, Lugossi Béla, Huszár Károly, Gellért Lajos, Góth Sándor partnereként. A késöbb Drakulaként világhírűvé váló Bela Lugossival, a Lili, Az élet királya, a Küzedelem a létért, és Casanova című Deésy filmekben alkotnak híres filmpárost. Rajnai Gábor, Bárdi Ödön és Mattyasovszky Ilona, színészpartnere, épp úgy, mint a késöbb rendezőként hírnevet szerző Bolváry Gézának, vagy az amerikát is meghódító Bánky Vilmának.

Lóth Ila a filmforgatásokról:

"Akkoriban tiz-tizenkét nap alatt készültünk el egy több felvonásos filmmel. Kora reggel kétlovas gyorsjáratú fiakker gyüjtötte össze a színészeket és vitte ki a filmgyárba. Egész nap tartott a munka. Persze, az időjárás sokszor közbeszólt. Ha nem sütött a nap, a műterembe sem volt forgatás. A Jupiter lámpák pokoli hőséget árasztottak és vakítottak bennünket. Állandó szemgyulladásunk volt. A filmgyárból legtöbbször a szemorvoshoz vitt az utunk. De törődtünk is a bajokkal! Filmeztünk, hihetetlen nehéz munkával, művészi alázattal - ez mindenért kárpótolt..."

A némafilmezés érdekességei:

"Mások voltak a körülmények, akkor a műteremben. Mai értelembe vett forgatókönyvünk nem is volt. A magyar filmeket is feliratokkal látták el. A jelenet forgatása elött a rendező elmondta, hogy körülbelül miről szól, és mi azt beszéltünk felvétel közben, ami épp eszünkbe jutott. Emlékszem Bécsben történt az a humoros eset, hogy egy moziban, süketnémák nézték meg az egyik drámát és a legtragikusabb jelenet közben, harsányan nevettek. Ők ugyanis az ajkmozgásáról megértették, hogy a némafilm színészei a drámai jelenet közben, milyen épületes dolgokat beszéltek. A némaság következménye volt, hogy mindent hangsúlyozott mimikával, széles gesztusokkal kellett játszani. A némafilm felvételei gyorsan peregtek, színészi elmélyülésre, kidolgozott lalakításra akkoriban lehetetlenség volt időt fordítani."

Külföldön is sztár Lóth Ila

Egy évre Bayor országba megy, Münchenben filmez. Jónéhány némafilmprodukció fő, vagy címszerepét játsza el németországban is. Sikerei csúcsán 1923-ban férjhez megy, s a színpadtól, filmtől visszavonul.
"... Egy Dollár című némafilmben játszottam az utolsó főszerepemet. Kraft Uwe Jens rendező kívételesen félévig húzta el ezt a produkciót. Alig győztük kivárni, hogy a végére érjünk, mert akkorra tűztük ki az esküvőt. Aztán asszony lettem huszonhárom éves koromban. Férjem is, én is boldogok voltunk. Szerettem a filmezést, de jobban vágyódtam a család, a gyerekek után."

Két leghíresebb filmje talán a "Lili" és a "Jön a rozson át".

Juhász Gyula verset ír hozzá:

Prológus

a "Fehér galambok fekete városban" című Lóth Ila filmhez

Kedves közönség, fáradt emberek,
Szomjas szívek, ide figyeljetek!
Igaz mesét mond nektek ma a film,
Mely száguld vágyak, álmok szárnyain,
Igaz mesét mond és magyar mesét,
Sőt pestit és mait: a szürkeség,
A nyomor és gond városába visz,
Hol megterem a szív virága is.
Igaz, hogy sokszor feketére fest,
De szép s jó is tud lenni Budapest.
Fekete város ormai felett
Fehér galambok is keringenek,
Lemondó jóság, mely tűr csendesen,
Hűséges és győzelmes szerelem.
Mert magatokról szól ez a mese,
Hétköznapunkról, amely fekete.
És reményünkről, amely hófehér,
Mert lesz még egyszer szőlő, lágy kenyér.
A szent magyar szegénység ünnepe
Eljő s valóra válik a mese!
Most könny pereg még, míg a film pereg.
De várjatok hittel s reméljetek.
És addig is, míg álom nyit s virág,
Fogadjátok jó szívvel Lóth Ilát!

Az első magyar filmcsillag sikerei:

A korabeli sikerről így szól -
"... Az esküvőmre két iskola vonult ki, kisfiúk, kislányok vettek körül, hatalmas tömeg szorongott a járdán, lovasrendőrök biztosították az utat az ifjú párnak a bejárathoz. De még ez sem volt elég, még egy repülőgép is bekapcsolódott az ünneplésbe, a fejünk felett keringett. Ezzel aztán vége is lett a sikernek, mert úgy döntöttem, hogy miután férjhez megyek, többé nem leszek moziszínésznő."(Szabad Ifjuság - 1965) - mondta az első magyar női filmcsillag, aki akkorra már nyolc unokával dicsekedhetett, s az unokák kicsit hitetlenkedve hallagtták a nagyi nagyotmondásnak tűnő történeteit a régmúltból, amikor őt egy ország ünnepelte. Pedig valóban ünnep volt az, ha valahol megjelent, százak verődtek össze pillanatok alatt, s gyakran kellett mellékbejárókon távozni, vagy felmentő konflissal, automobillal tovább állni.

Érett korban, a Madách színpadán újból:

Az 1950-es években leszerződik a Madách Színházhoz. Kisebb szerepeket kap, gyakran a statiszták közé osztják, de Ő színpadon szeretne lenni még, Ő akiért egykor millió szív dobogott. A II. világháborút követően újból filmezni kezd, számos neves film szereplője, életének utolsó szakaszában idős epizódszerepeket vállal.

 

© 2003 www.szineszkonyvtar.hu