Mattyasovszky Ilona

Életrajz
Filmszerepei
Foto
Szakirodalom

Mattyasovszky Ilona filmszínésznő

Szerepelt neve még így:
Ilona von Mattyasovszky / Helene von Mattyasovszky

Született:
1892. március 31. Esztergom, Magyarország

Elhunyt:
1943. április. 10-11-12. (?) Budakeszi, Magyarország


Életrajza:

Adatok:
1913 - első filmvelvétele: a "Drághfy Éva" - Rónai Dénes fényképészeti műtermében
1914 - színpadi színésznőként működik
1916-1918 - az Astra Filmvállalat, majd a Glória, a Star, és a Corvin filmcégek színésznője
1919 - a kommün idején a Moziszínészek Egyesületének a titkára
1919-1921 - Németországban él
1921- házasságot köt Bolváry Géza filmrendezővel
1921-1926 Budapesten él és filmiskolát alapít
1926-1942 - Bécsben, majd Berlinben él
1942- egy forgatáson meghül, megbetegszik, nehezen gyógyul
1943 - Budapestre kerül szanatóriumba
1943 - három havi gondos orvosi kezelés ellenére elhunyt 51 éves korában

Összefoglaló:

Mint színpadi színésznő kezdi a pályát vidéken majd Újpestre szerződik, főképp epizódszerepeket játszik A kialakulóban lévő hazai filmipar hamar felfedezi magának, és az I. világháború alatt fellendült filmgyártás foglalkoztatott művészévé, jeles jellemábrázolójává válik a magas, karcsú, barna szépség. Hamarosan a hazai némafilm egyik első női filmcsillagaként tekinthetnek rá. Élete során 55 némafilmben játszik külföldön és itthon, többnyire főszerepet. 1916-1918 között az Astra Filmvállalat kötelékéhez tartozik, majd a Glória, a Star, és a Corvin színésznője lesz, több Jókai-történet hősnője. Mattyasovszky Ilona 1919-ben, a kommün idején a Moziszínészek Egyesületének a titkára. Szerepvállalása miatt útja, sok más neves kollégájához hasonlóan külföldre vezet, a kommün bukása után. Németországba távozik vőlegényével, későbbi férjével, Bolváry Gézával a világhírű filmrendezővel. Idővel visszatér Magyarországra, 1921-től fogva filmiskolát tart fenn Budapesten, amely filmiskolának az egyik legnagyobb sikerét Bánky Vilma adja, akinek szerencsecsillaga Vilma Banky néven Amerikában az egyik legnevesebb némafilmszínésznők közé emelkedik. Férjével 1926-ban Bécsbe, Berlinbe, később Münchenbe költözik, és Németországban él 1942-ig. A filmezéstől visszavonul még az 1920-as évek derekán és továbbiakban, mint rendező-feleség vesz részt férje munkájában.

1942 végén, télen egy forgatáson megbetegszik Berlinben. Influenzatünetekkel kórházba kerül. Ám a forgatások miatt rövid ideig marad ágyban. Szövődmények lépnek fel, Budapestre szállítják 1943 januárjában. Hónapokat tölt a Budakeszi Szanatóriumban, majd az 1943. április 14-én napvilágra került "Mozi Ujság" már búcsúztatja, a "tegnap elhunyt" némafilm csillagát.

Életútja részletesebben :

Ilona, a filmcsillag

A nekrológjában úgy emlegetik Ilonát, mint aki 1895-ben, tehát az 1994-ben kiadott Színművészeti lexikon adataihoz képest három esztendővel később született, Esztergomban. A némafilmek idejében híres, és kedvelt filmszínésznője az akkor még gyermekcipőben járó magyar filmgyártásnak. Előzőleg ismert mint színpadi színésznő, főképp epizódszerepeket játszik 1914-ben. Fraknói Ilona néven is szerepel. Pályáját vidéken kezdi, majd Újpestre szerződik. Később az I. világháború alatt fellendült magyar filmgyártás foglalkoztatott művészévé, jeles jellemábrázolójává válik a magas, karcsú, barna szépség.

Ilona, az Astra Filmvállalat kiemelt művésze

1913-ban Rónai Dénes fényképészeti műtermében filmez először, a "Drághfy Éva" című műben. Igazából később tűnik fel, az I. világháború idején, ahol az Astra Filmvállalat produkcióiban lép fel, amely filmgyár a "Balogh és Mogan" cégből 1916-ban alakul meg, és amely 1917 nyarán alakul át részvénytársasággá. Az Astra gyár nevéhez olyan filmek fűződek, mint az "Elnémult harangok", "A Pál utcai fiúk", a "Toprini nász", a "Vengerkák", a "Hivatalnok urak", a "Rang és mód", az "Egyenlőség", "A császár katonái", a "Tamás úrfi kalandjai", és két operettfilm is, a "Lotti ezredesei" és "Az obsitos". Az Astra égisze alatt önálló színészgárda is kialakul, amelynek Kürthy György és Mattyasovszky Ilona a legtöbbet foglalkoztatott színésze. De nevezetes még Bojda Juci felléptetése, látni egy-egy filmszerepben a Nemzeti Színház nagy epizodistáját, Sugár Károlyt, valamint a Vígszínházban játszó, akkor még kezdő színész Lukács Pált is, aki arról nevezetes, hogy a magyar filmszakma első férfi Oscar-díjas színészévé válik az újhazában. Az Astrában játszik egyetlen magyar filmszerepében a később nagy filmkarriert befutó Putty Lia is, Ilona partnereként.

Mattyasovszky Ilona legnevezetesebb szerepei: "A lengyel vér", "Toprini nász", "A színésznő", "Tájfun", "Rang és mód", "Egy fiúnak a fele", "A király gránátosa" című filmekben voltak. Élete során 55 némafilmben játszik, többnyire főszerepet.

Az I. világháború végén

1916-1918 között az Astra Filmvállalat kötelékéhez tartozik, majd a Glória, a Star, és a Corvin színésznője lesz, több Jókai-történet hősnője.

Mattyasovszky Ilona 1919-ben, a kommün idején a Moziszínészek Egyesületének a titkára. A filmszakma átszervezésének részese óhatatlanul is. Szerepvállalása miatt útja, sok más neves kollégájához hasonlóan külföldre vezet, a kommün bukása után. Németországba távozik vőlegényével, későbbi férjével, Bolváry Gézával, akivel 1921-ben Münchenben köt házasságot. Később visszatérnek Magyarországra, és férjével még ugyanazon év őszétől, 1921-től fogva filmiskolát tart fenn Budapesten, amely filmiskolának az egyik legnagyobb sikerét Bánky Vilma adja, akinek szerencsecsillaga Vilma Banky néven Amerikában az egyik legnevesebb némafilmszínésznők közé emelkedik.

A Bolváry-Mattyasovszky rendező házaspár

Férjével 1926-ban Bécsbe, Berlinbe, később Münchenbe költözik. Férje Geza von Bolvary néven világhírű rendezővé válik. Ilona viszont a hangosfilm idején már nem vállal szerepet, mert a hangosfilm megjelenésekor kora közelebb van a negyvenhez, és akkoriban inkább a csinos, fiatal, elbűvölő szépségű, ugyanakkor tehetséges színésznők iránt van kereslet, nem a középkorú tehetségek iránt. Bekapcsolódik Bolváry Géza munkájába. Segíti rendezői tevékenységét, afféle személyi titkárnő-szerepben. Idővel a Bolváry-Mattyasovszky rendező házaspár alakját akkoriban a Fritz Lang-Thea von Herbou rendező házaspárhoz hasonlítják, és ők négyen képviselik a tökéletes és ideális filmes házaspár fogalmát - legalábbis a korabeli német filmsajtó elképzelése szerint - amely kapcsolat a munkában és a magánéletben egyaránt jól működik. Ilona mint rendezőfeleség szinte mindig részt vesz az aktuális produkció megbeszélésein, a szereplők kiválasztásánál, a karakterek felkutatásában. Valósággal kitanulja a szakmát férje társaságában, bár megjegyezzük: önállóan ugyan vezet le forgatási napokat, de rendezni sohasem rendez.

Ki is az a Geza von Bolvary?

Bolváry Géza - a férj - Budapesten született 1897-ben, s fiatalkorában a Bécs melletti Mödlingi Kadétakadémia hallgatója. Mint színész kezdi karrierjét a filmvásznon. Gyors karriert fut be a kis karakterszerepektől a szerelmesszerepeken át a filmírásig, és a filmdramaturgiáig. Végül rendező lesz. Némafilmjeiben a visszatérő főszerepet Mattyasovszky Ilona játssza. Bolváry külföldi karrierjét Münchenben kezdi a Bavaria-nál. Később a "Fellner és Somló"-produkció átviszi Berlinbe, majd később Londonba is. Német némafilmek egyik ismert mestereként tartják számon, akinek karrierjét a hangosfilm nem állítja meg, hanem épp ellenkezőleg, az elsők közé repíti. Az igazi áttörést egy operettfilmmel ér el, a "Zwei Herzen im 3/4 takt" (1930) cíművel. Amerikában ötven hétig játsszák telt házakkal, amely miatt Bolvaryt az első "Long Run" rekorderként ismerik meg arrafelé, de egész Európán végigsöpör az elbűvölő operettfilm jelentette Bolváry- láz. Ezzel az első sikerfilmjével egy csapásra a világhírnév el nem évülő Parnasszusára lép. Élete során több mint 100 film rendezése fűződik nevéhez, többnyire német nyelvterületen.

Ilona von Mattyasovszky halála

A férj a II. világháború során is foglalkoztatott rendező Németországban. Ilona 1942 végén, télen megbetegszik Berlinben. Influenzatünetekkel kerül kórházba. Ám a forgatások miatt - mint mondják - rövid ideig marad ágyban. Szövődmények lépnek fel. Tüdőgyulladás, majd a tüdejét egyfajta tályog támadja, amely miatt a délebbi fekvésű Budapestre szállítják 1943 januárjában. Hónapokat tölt a Budakeszi Szanatóriumban, rokonai közelében, de Bolváry is gyakorta meglátogatja forgatási szünnapokon. A leggondosabb ápolás ellenére is bekövetkezik a legrosszabb. Az 1943. április 14-én napvilágra került "Mozi Ujság" a "tegnap elhunyt" Mattyasovszky Ilonáról beszél, vagyis a nyomdai átfutásokat is figyelembe véve ez akár 1943. április 10-től fogva bármely napra vonatkozhat. Pontosabb dátum más forrásból ez idáig nem ismeretes. Egy biztos, a leírás szerint a temetése 1943. április 14-én délelőtt zajlik a Kerepesi temetőben. Holttestét a Kerepesi úti temető halottasházában történő beszentelést követően Abdán, a családi sírboltban helyezik örök nyugalomra.

Az összeállítást készítette: Takács István - 2007 - www.szineszkonyvtar.hu

Korrektor: Dévényi Ildikó



 

© 2003 www.szineszkonyvtar.hu