A
Lipót (ma Szent István) körúton 1896. május elsején részvénytársasági
alapon nyitotta meg kapuit. A társaság elnöke gróf Keglevich
István volt. Társai: Faludi Gábor és Szécsi Ferenc. Művészeti
igazgató: Ditrói Mór. Keglevich, majd Szécsi is kivált a vezetésből,
és a színház a Faludi-család tulajdona lett. 1921-ben puccsszerűen
eladták egy amerikai tőkésnek, Ben Blumenthalnak. 1944-ben
a Vígszínházat bombatámadás érte. 1951. decembcr 21 -én nyílt
meg újjáépítve, előbb, mint a Magyar Néphadsereg Színháza.
1960. szeptemberétől ismét Vígszínház a neve. Az épületet
azóta újra felújították, a fővárosi színház átépítésének szinte
első tagjai közt szerepelt. A társulat az építkezés alatt
egy Sátorszínházban játszott a Nyugati Pályaudvar mellett.
Marton László igazgatása alatt történt mindez.
KISFALUDY
SZÍNHÁZ
- lebombázták a II. Világháború során
Óbudán,
a III. kerületben Serly Lajos zeneszerző és karmester irányításával,
1897. február 20.-án nyílt meg, "egy üresen álló telken,
egy régebben gyári célokra szolgált nagyobb épületet alakítván
át". "A színház homlokzata két emelet magasságú,
a Duna felé néz. Éppen szemben esik a Margitsziget fürdőépületével.
A homlokzat közepén egy fülkében elhelyezve áll Kisfaludy
Károly mellszobra, s fenn a párkányon a színészetet jelképező
allegorikus szoborcsoport." A hely azonban alkalmatlannak
bizonyult. Serly megbukott, a színház bezárt. Később újból
meg újból megnyitották, ám kevés sikerrel. Utoljára Erdélyi
Mihály társulata játszott benne. 1944-ben bombatalálat érte.
Elpusztult.
MAGYAR
SZÍNHÁZ
- lebontják, helyébe újépület kerül, ma ismét Magyar Színház
A
VII. kerület, Wesselényi, Izabella, Dob és a Szövetség utca
által határolt 300 négyszögölnyi telken épült színház 1897.
október 16-án nyílt meg a nagyközönség számára. 1914-ben Vágó
László tervei szerint átépítették. 1918-1925 között az UNIÓ
Rt. tulajdonában volt. A színházi tröszt bukása után különböző
vállalkozók kezébe került. A harmincas évek közepén Wertheimer
Elemér és Bródy Pál vezetésével, Hevesi Sándor főrendezősége
alatt működött a legsikeresebben. 1945 után többször a Nemzeti
Színház átmeneti otthona volt, majd 1964-65-ben a régi épületet
csaknem teljesen lebontották. Újat, a hajdaninál korszerűbbet
emeltek a helyén. 1966-2000 szeptemberéig a Nemzeti Színház
hajléka. Az akkori igazgató, Ablonczy László kultúrpolitikai
küzdelmet vívott a színház szellemi életéért, azaz, hogy ne
vitathassák el a nevet, mint Nemzeti Színház, az akkori épülettől
és társulattól. Ablonczy igazgatásának megszűnésével, 2000.
szeptember 1-től ismét a Magyar Színház nevet viseli az épület.
Társulata azonban a régi Nemzeti Színház hagyományain nevelkedő
és azt őrző művészekből áll. Jelenlegi igazgatója Iglódi István.
Pontos címe: Hevesi Sándor tér.
KIRÁLY SZÍNHÁZ - lebontották, ma irodaház áll a helyén
1903.
november 6-án a Király (volt Majakovszkij) utcában, Beöthy
László igazgatásában nyílt meg. 1904. novemberében mutatták
be a János vitéz-t, amely 671 előadást ért meg. 1925-ben az
UNIÓ Rt. és Beöthy bukásakor Lázár Ödön vezette tovább a színházat,
amely hanyatlásnak indult. 1936-ban bezárták, és 1941-ben
lebontották. Ma kereskedelmi egységeknek ad helyett a Király
utcának ezen része.
BONBONNIÉRE KABARÉ - ma Művész Mozi
A Teréz (volt Lenin)
körút 27. szám alatt, egy borozószerű helyiségben nyílt meg
az első pesti kabaré, amelynek legfőbb nevezetessége, hogy
itt mutatkozott be a nyilvánosságnak Nagy Endre, aki alkalminak
szánt fellépésével egy új műfajt teremtett Budapesten. 1907.
március 2-án volt a megnyitó előadás, két év múlva a gyakorta
látogatott kabaré megszűnt. Helyén ma a Művész Mozi található.
MODERN SZÍNPAD - ma: Bábszínház
Faludi Sándor vezetése
alatt 1907. október 13-án este új, díszes kabaré nyílt meg
az Andrássy út 69. szám alatt; a Képzőművészeti Társaság épületének
földszintjén. Művészeti vezetők: Molnár Ferenc és Heltai Jenő.
Faludi már a második évben átszerződtette Nagy Endrét, és
ettől kezdve öt éven át ezen a színpadon bontakozott ki a
magyar kabaré úgynevezett "aranykora". 1903-tól
Medgyaszay Vilma, 1915-től Bárdos Artúr az intézmény igazgatója.
Bárdos a Modern Színpadot átköltöztette a Belvárosba. 1916-1920
között az Andrássy úti színházban szüneteltek az előadások.
1920-ban Ernőd Tamás vezetésével, az UNIÓ Rt. irányítása alatt,
ismét kabaré lett. 1924-25-ben a Nemzeti Színház Kamara Színházaként
működött. A II. Világháborút követően ismét Nemzeti Kamara
Színház a neve, az ötvenes évek elejétől Bábszínház. 1970-ben
a régi keretet teljesen szétbontották, itt épül a korszerű,
akkor építészileg modernnek számító Állami Bábszínház.
NÉPOPERA - ma Erkel Színház
A régi Tisza Kálmán
(ma Köztársaság) téren Márkus Géza tervei szerint épült, hatalmas
befogadóképességű, nagyszínpadú színházterem 1911. december
7-én nyílt meg. 1917-ben átépítették, felvette a Városi Színház
nevet. Egyetlen műfaj és bérlő sem találta el ennek az "óriásszínháznak"
legcélszerűbb felhasználási módját. Volt hangversenyterem,
mozi, politikai gyűlések színhelye. 1953 óta az Erkel Színház
nevet viseli, a főváros második dalszínháza, a Magyar Állami
Operaház társintézményeként. Az Operaház 1980-as évek béli
átépítése során, itt működött egyedül az Operaház, a műfajnak
ez az épület adott a fővárosban egyedül otthont.
APOLLÓ KABARÉ - ma Corvin Áruház
"Apró házikó a Nemzeti
Színház mögött, mellette földszintes kis korcsma, mögötte
irdatlan üres telek, másik oldalán a Rókus kórház. Ki gondolná,
hogy ez a házikó az ország egyik legnépszerűbb szórakozóhelye?"
- írta 1916-ban a "Színház és Divat" című lap az
Apollóról, amely a mai Corvin áruház helyén, az akkori Kaszelik
Alapítvány telkén, még valamikor a századfordulót követő években
épült. Eleinte mozi volt, később az úgynevezett kinema-szkeccsel
próbálkoztak: a filmrészleteket és a színpadi jelenetek váltogatták.
1915-től már kabaré. Itt játszott Boross Géza és Sajó Géza,
Haraszti Mici és Gózon Gyula. A házi szerzők között volt Gábor
Andor, Ernőd Tamás, Karinthy Frigyes, Harsányi Zsolt, Harmath
Imre, Herczeg Ferenc, Szép Ernő. 1918-tól Apolló Színpad.
1923. november 23-án volt az utolsó előadás. A színházat lebontották,
helyére 1926-ban felépült a jelenleg elfedett homlokzattal
álló Corvin Áruház, az akkori Budapest egyik legnagyobb és
legkorszerűbb bevásárló helye.
BELVÁROSI SZÍNHÁZ - ma Katona József Színház
A Koronaherceg
(ma Petőfi Sándor) utca 6. szám alatt, Bárdos Artúr vezetésével
megnyílt színház a Belvárosi nevet viselte. 1916. november
18-án, még mint Modern Színpad, kabaré, és 1918. tavaszától
már Belvárosi Színház, "a három felvonásos színművek
otthona". 1920-tól az UNIÓ Rt. tulajdona lett. Bárdos
1922-ben megvált a színháztól, de 1924. végén újra ő az igazgató.
1926-ban Beöthy László állt a színház élén. 1940. októberétől
Híradó mozi. 1945 után újból Belvárosi Színház, amelyet 1948-ig
Bárdos Artúr fémjelzett. 1951-től a Nemzeti Színház Kamaraszínháza.
Idővel a kamaraszínház önálló intézménnyé nőtte ki magát.
Székely Gábor és Zsámbéki Gábor közös igazgatása során létrejött
a Katona József Színház. Ma ez az épület a Katona, aminek
újabb kamaraszínháza, a Kamra. Az intézmény jelenlegi igazgatója:
Zsámbéki Gábor.
