Pataky Jenő

Életrajz
Filmszerepei
Színházi szerepek
Foto
Szakirodalom

Pataky Jenő
Színész, rendező

Született:
1914. szeptember 8. Budapest, Magyarország,
Elhunyt:
1996. február 15. Budapest, Magyarország

Életrajza:

Adatok:

1934. - egy hazai filmtehetség- versenyen első díjat nyer, az európai versenyre kiviszik Bécsbe
1934.- Bécs, a Nemzetközi Filmtehetség verseny , Magyarország képviseletében 9. Helyezet, a 17 induló nemzet közül
1936. - a Színművészeti Akadémián diplomás színész lesz
1936. - a Nemzeti Színház ösztöndíjasa, majd felesküdött tagja
1936-1943. január 10. A Nemzeti Színház tagja.
1943-1944 - menyasszonyának származása miatt eltiltják a színpadoktól
1945-1948 - A Nemzeti Színház tagja
1948. -"Bé"-listára kerül, elküldik a Nemzeti Színháztól
1948-1951 - Szeged, Pécs, egy-egy évadra, majd disszidálási kísérlete miatt börtönbe csukják, később szenesemberként tevékenykedhet
1951-1956. aug. - Petőfi Színház tagja
1956. november - emigrál, Párizsban telepedik le.
1956 - 1968 - Eve de Paris, Nouvelle Eve, - musicalokban szerepel, egyebek mellett a neki írt Sztrogoff Mihály főszerepében 1480 estén keresztül játszik Párizsban.
1969 - 1978. dec. egy Belga építőipari cég franciaországi képviselője
1978 decemberében hazatelepül
1979. beugrik a Várszínházban egy szerepbe
1979-1983 - Madách Színház tagja
1983 - 1991- a Nemzeti Színház tagja
1991. - nyugdíjaztatását kéri
1995. - utolsó premierje - 82 évesen hunyt el

Gyermekkor, család

Édesapja a Rigler Papírgyár Rt. könyvkötője, édesanyja háztartásbeli, és nővérével egyetemben szeretetteli nevelésben részesülnek. Budapesten, a belváros VII. kerületében a Péterfy Sándor utca 36. sz. alatt laknak még akkor is, amikor már nővére elkerül házassága révén otthonról. Édesapja munkája kapcsán a vegyi anyagok, ragasztók miatt megbetegszik, gyógykezelésre szorul, amely gyógykezelés felemészti valamennyi vagyonukat. Iskolai tanulmányait nem ritkán nővére anyagi támogatásával tudja folytatni, mert még tankönyvre sem telik.

Gimnáziumi esztendők

Az elemi iskolában kitűnő tanuló. Amikor azonban a gimnáziumba kerül, gyenge tanulmányi eredménye miatt alig tudja az alsó négy osztályt befejezni. "Fölösleges taníttatni, inkább adja könyvkötő-segédnek" - javasolják a szomszédok és némelyik tanára is az iskolában. Kezdetben a Szent István Gimnáziumban, majd a Barcsay Gimnáziumba jár, az érettségi bizonyítványt mégis a Kereskedelmi Akadémián szerzi meg. A gimnáziumi esztendők alatt, lévén hogy nyurga, erősítést igénylő testalkattal bír, szülei sportolni küldik. Az MTK sportegyesület atlétikai tagozatában rövidesen eredményeket is elér. Ifjúsági aranyérmet szerez futásban a fővárosi bajnokságon.

A sportolóból mégis színész lesz

Tagja a gimnáziumi diák-önképző körnek, gyakorta szaval, énekel az iskolai ünnepélyeken és két tanárának a bátorítására, akik egyébként tanítanak a színiakadémián is. Javasolják, hogy az érettségi után jelentkezzék a Színművészeti Akadémiára. Ő azonban a sport tevékenységében látja jövőjét, a boldogulását. Különösen azután, hogy a konkurens sportkör, az Újpesti Torna Klub esetleges átigazolása fejében még tisztviselői állást is felajánlott a számára. Nem fogadja el. Inkább az MTK javaslatára és támogatásával jelentkezik a Testnevelési Főiskolára felvételre. A Főiskolán jelzik, hogy felveszik, de még azt az utasítást is kapja, hogy tanulmányai megkezdése előtt szolgálja le az önkéntes évét a hadseregben. Így hát jelentkezik sorozásra, ahol alkalmasnak találják, de szolgálattételre nem hívják be, mert létszámon felüli. Egyébként is jelentkezése a hadsereg szempontjából idő előtti, így nem sietnek kielégíteni Pataky ez irányú óhaját. A procedúrák végigjárását követően ráébred, hogy a főiskolai tanulmányának megkezdése elhúzódik, hisz még a katonai szolgálata is hátravan. Ekkor kerül előtérbe a színiakadémia ismét. Tanáraitól a felvételiről érdeklődik, s megtudja, a hagyományos felvételi vizsgák már lezárultak. Ám a jó pedagógusok kijárják neki, hogy pótfelvételi vizsgára jelentkezhessen. Másodmagával, Szendrő Józseffel együtt történik a meghallgatás aznap. Ódry Árpád mindkettejüket felveszi. Ő maga erről így beszél: "...szerencsére Ódry Árpád igazgató meghallgatott egy pótfelvételin. Ketten voltunk jelentkezők. Jómagam és az akkor még nádszálkarcsú Szendrő Jóska. A felvételi után beültünk egy Rákóczi úti étterembe, összedobtuk minden vagyonunkat és rendeltünk húsz minyont. Épp az utolsó darabokat eszegettük, amikor valaki megérkezett a hírrel, hogy felvettek mindkettőnket." Mindez 1933. októberében történik.

A filmes karrier elindul

Első éves Akadémista, amikor először statisztál a Nemzeti Színházban, majd 1934-ben jelentkezik egy filmtehetség-versenyre, ahol első díjat nyer. Jutalmul kiviszik Bécsbe a Nemzetközi Filmhétre, ahol ismét versenyben áll; ekkor már 17 nemzet ifjai között dől el az, hogy ki lesz a jövendő nagy filmsztárja. Nagy a tét, hisz Európa és Amerika filmszakemberei keresve kutatják a jövő tehetségeit, egy-egy ilyen alkalommal is. Itt a megmérettetésen 9. helyezést ér el, amely azért számára kijelöli a filmes karrier fényes útját- ha másutt nem is, hát idehaza mindenképp- dacára annak, hogy még színiakadémista. Egyébként minden esztendőben- lévén hogy jelentkezett sorozásra már korábban- kérelmeznie kell a hadseregnél a tanulmányi haladékot, illetve, hogy tartalékos vagy esetleg póttartalékos állományba helyezzék át. Ennek ellenére nem sokkal a végzése után- 1936 nyarán- mégis besorozzák, amikor pedig már a Nemzeti Színház ösztöndíjasa.

A Nemzeti Színház tagjaként

1936-ban elnyeri Budapest Székesfőváros ösztöndíját, valamint egy szavalóversenyen első helyezést ér el, amelynek eredményeként Ódry Árpád-díjat kap. A diploma kiosztás előtt még az ösztöndíjas szerződött tagja a Nemzeti Színháznak. Egymás után kapja a szebbnél szebb feladatokat, szerepeket. A Nemzeti Színház centenáriumi évében kiemelten sok klasszikus szerep várja, címszerepben, epizódszerepben egyaránt. Játssza Csongort, aztán majd" mindegyik Moliére és Shakespeare szerelmest, Az ember tragédiája legkülönbözőbb szerepeit Horváth Árpád rendezéseitől kezdve Németh Antalon át. Szépen ível a pályája felfelé. 1938 nyarán például a Margitszigeti Színpad nyitódarabjában, a "Szentivánéji álom" címszerepében játszik. Mellesleg a sportmúltjára való tekintettel a Nemzeti Színház labdarúgó, valamint a színészválogatott csapatának a kapitánya.

Az első filmes lépések

Legelőször filmkamerák elé 1936 nyarán, tehát a diplomavizsga után áll. Rátkai Márton ajánlására egy filmszkeccsben kap főszerepet, amely akkoriban "Szomorú csütörtök, vidám vasárnap" címen megy a mai Thália Színház helyén álló Radius moziban. Ma már kicsit furcsa a ma mozi-nézőjének az olyan vetítés, amelynek fele a filmen játszódik, a másik fele meg a színpadon, élőben. Hát ez volt akkoriban a filmszkeccs. Az első egész estét betöltő filmszerepet "A mámi"-ban kapja 1937-ben, amelyben Fedák Sári partnere lehet. Aztán a "Halálos csók", "Gyurkovics fiúk", "Kadétszerelem", "Egy csók és más semmi", és így tovább. 1937 nyarán egyébként gyerekkori barátjához kiutazik Szófiába, ahol egy hónapot tölt. Rákövetkező évben, ugyancsak ennek a barátnak köszönhetően jár hosszabb időre Athénben, Alexandriában, Kairóban, Port Saidban. A filmezés teszi lehetővé számára, hogy rövidesen ismert és keresett, és népszerű férfi filmszínész. A filmezés kapcsán meséli: "...Szerencsém volt. Jaj! Te, egyszer Csortos Gyulával forgattam valahol vidéken, s hazafelé este beültetett maga mellé a kocsijába. Megtisztelve éreztem magamat, s illedelmesen azt kérdeztem: Mester, rágyújthatok-e? Nem - felelte. Maga most csodálkozik, ugye? Nézze: a huzat ráviszi a parazsat a nadrágomra, maga azt mondja: pardon, én azt mondom: kérem, nem történt semmi, de a lyuk megmarad!"

A második világháború kezdetén

Az évente megújuló halasztási kérelmeire a lengyelországi események katalizátorként hatnak. Érdekes közjátéka a sorsnak, hogy nem sokkal a német támadás megkezdése előtt, 1939 nyarán három hetet tölt Lengyelországban és nagyobb városaiban lép fel, egyébként hazatérve itthon is folytatja ezt a turnét, csakhogy akkor a hazai városokat járja, összességében közel három hónapig. A kitört háború nyugtalansággal tölti el. Kérelmek és kérelmek a Hadkiegészítő Parancsnokságoknak, majd 1941. augusztus 1-től szeptember 30-ig, közel két hónapra katonai szolgálatra hívják be elmaradt korosztály póttartalékos minőségben. Az 1-es Honvédelmi Kiegészítő Parancsnokságnál teljesít szolgálatot, az 1/I. gyalogos zászlóaljhoz osztják be nyilvántartónak. Nagybátyám, aki író volt és elrekvirálták a kerékpárját 1941-ben, ő mondta, hogy: "Akkor itt a vég, ha a Magyar Hadseregnek az én biciklimre van szüksége." Hát kedves nagybátyám szavait átültetve elmondható ebben az esetben is, hogy megette a fene a háborút, ha a Nemzeti Színház színésze, és a filmekből a női szíveknek oly ismert Pataky Jenő nyilvántartó képességére van szüksége a Magyar Hadseregnek. A hadsereg nem engedi egykönnyen, mert 1942. október 10-én az 5/I. vadászrepülők mátyásföldi pótkeretéhez kerül, igaz ide saját kérésére. Eredendően a gyalogos zászlóaljhoz sorozzák be ismét, innét kéri magát a vadászrepülőkhöz. Itt is nyilvántart. A nyilvántartói vizsga letétele után zászlósi rangot kap.

A Nemzeti Színház elküldi

A különböző beiktatásra kerülő fajvédő törvényekre való hivatkozással színházában felkéri a Színészkamara egyik prominens képviselője, hogy izraelita menyasszonyával szakítson meg minden viszonyt, mert ellenkező esetben felfüggesztik állásából. Patakyt felháborítja, hogy színházánál a magánéletére vonatkozóan kutakodnak és nem tesz eleget a felszólításnak. 1943. január 10-én felmentik állásából, megszűnteti a Kamara Nemzeti Színházbeli tagságát. Mondhatná, hogy "nnna ez az év is jól kezdődik", ám jól folytatódik, mert ugyancsak 1943-ban elnyeri a Budapest Székesfőváros ezerpengős ösztöndíját. Valamint a Tóbis Filmvállalat meghívására ausztriai és németországi tanulmány-körúton vesz részt 1943 nyarán. Jár Bécsben, Salzburgban, Münchenben, Berlinben, és számtalan filmcéget látogat meg, forgatásokba pillanthat be, akkori hírességekkel találkozhat, mind színészkollégák tekintetében mind pedig a filmkészítők vonatkozásaiban köt ismeretséget. Sőt nyár végén egy bolgár-magyar közös filmkészítése kapcsán hosszabb időt tölt "A tengerparti randevú" című film külső felvételei kapcsán Várnában, és Szófiában.

Azok a viharos esztendők

A színpadról való letiltását követően számos előadóesten fellép, egyebek mellett Rátkai Mártonén, aztán az igazi haragot az váltja ki, amikor egy Katona Kívánsághangversenyen Kiss Ferencet és Páger Antalt utánozza karikírozva a személységüket. A Színész Kamara súlyos büntetését, a teljes eltiltást vívja ki ezzel a paródiával végül is. Természetesen szóba sem kerül a paródia mint olyan, hanem a formai szabályok teljes megsértése és a törvénysértés bűntette, engedély nélküli jelenlét két előadóesten is a vád ellene, amely mögött nem tudható, de sejthető, hogy a két megbántott művész ellenlépése húzódik. Akkoriban a paródia nem egy bejáratott műfaj hazánkban. Fellép Gobbi Hilda zeneakadémiai estjein is, természetesen addigra már illegálisan. Ugyancsak illegálisan lép fel Erdély átmeneti visszacsatolásakor Nagyváradon. Itt Maróth Annyval előadóesteket szerveznek, amelyen Ady, József Attila, Fodor József versei mellett Petőfi és Arany János gyönyörű sorait szavalják a hallgatóságnak. Többen "jól értesültek" megtudják, hogy a pesti Színész Kamara teljes eltiltást rendelt el Pataky Jenő esetében és tüntetésekkel szakítják meg nemegyszer az esteket. A Színész Kamara hol feloldja részlegesen, hol pedig ismét szigorítja vele szemben az intézkedéseit. Folyamatos és visszatérő kérdés a feleségévé lett menyasszonyának kérdése. Túlságosan népszerű filmsztár Pataky, jól jönne az ultra-jobboldalnak, ha holdudvarukban tudhatnák személyét. A színészek szakmai felügyeleti szerve állandó nyomásgyakorlással jelzi Patakynak, hogyha "tiszta lenne, a magánélete", neki magának alapjában véve semmi baja se lenne. Aztán utoljára a Zeneakadémia Goldmark termében történő fellépése kapcsán tiltja el mindentől ismét a Kamara 1944 tavaszán.

Pataky művész úr, a szenesember

A háború után újult erővel áll egykori színháza, a Nemzeti Színház szolgálatába egészen 1948-ig, amikor is a beindult "Bé"-listázás kapcsán újfent elbocsátják a Nemzetitől. Tímár József, Ráday Imre, Ladomerszky Margit társaságában, ami némiképpen ellensúlyozza az értetlenséget. Aztán Pécs, Szeged, meg egy disszidálási kísérlet, ami a sitten végződik, majd szenesember lesz. "Tróger. Szénkihordó! Öregem, az volt a népszerűségem csúcsa! Mert felismertek! Jaj, Művész Úr, nem adna egy autogramot? Jó, csak előbb hová tegyem a szenet? Állandóan itattak (ahogy kijár egy zsákolónak), Te, majdnem alkoholista lettem. De hát nem csak én jártam így, gondolj szegény Tímár Jóskára, meg a többiekre" - meséli Sinkovits Imrének.

Emigrációban

1951-1956 augusztusáig a Petőfi Színház aktív tagja kisebb- nagyobb szerepekkel. Egyebek között a "Szépek szépében" alakítja a Tulipán királyfit. 1956 augusztusának végén visszaveszi a Nemzeti Színház és ismét rendes tagja egykor felesküdött színházának. Három hónap elteltével mégis úgy dönt, elhagyja az országot. Az októberi eseményekben exponálja magát és amikor minden elveszetté válik, a megtorlásoktól való félelmében dönt az emigráció mellett. Korábban már megtapasztalhatta a Népbíróságok "objektivitását" és ebben a tudatban határoz így. "Nekem nem volt visszaút" - mondja. Régi barátjához megy végül is Párizsba, Lugossy Györgyhöz, aki adott pillanatban a Nouvelle Éve párizsi zenés szórakozóhely művészeti vezetője, korábbi nevén Eve de Paris. Itt kezdetben egy revüben lép fel és egy erős akcentussal beszélő amerikai fiút alakít. Négy premiert ér meg itt a tizenkét esztendő alatt, többek közt a személyére írt Sztrogoff Mihály című musical címszerepét játssza 1480 estén át. Egyébként külföldi tartózkodása alatt szinte minden világrészben fellép. Aztán tizenkét évnyi színpadi játék után abbahagyja a színészetet. Felesége unokatestvére egy Belga cementkonszern vezetője, megbízza a franciaországi képviselettel, amelyet elvállal jóvalta magasabb jövedelem fejében, mint amennyit színészként kereshet valaha is.

Újra Magyarországon

Már nem aktív színész, s gyakorta hazalátogat munkája mellett szabadságra. Melegséggel tölti el az itthonlét és egy napon úgy határoz, hogy hazaköltözik, itthon szeretne élni. Kezdeményezi a magyar hatóságoknál a hazatelepülését, amely végül is 1978 decemberében valósulhat meg. Játszani nem akar semmilyen színházban, az itthoni élet varázsa, a régi barátok elfogódottá teszik őt. Aztán egy nap kényszerűségből talán Gábor Miklós felhívja telefonon és arra kéri, hogy a Várszínház IV. Henrik előadás egyik szerepébe ugorjon már be. Hosszabb szabódás után rááll. Aztán a színpad feledhetetlen légköre, a smink és enyvszag felidézik benne a régmúltat és rövidesen leszerződik a Madách Színházhoz. 1979-1983 között a Madách Színház aktív tagja. Majd felkérés érkezik a Nemzeti Színháztól, és 1983-1991 között a Nemzeti Színházban játszik újból. Közben előadóestet hív életre "Nemzetitől a Nemzetiig" címmel, amelyben egyebek mellett a Himnusz és a Szózat is elhangzik szavalatképp, ami nem szokványos a hazai pódiumokon. Magán az esten a XIX. és XX. századi magyar líra legjelentősebb alkotásait fonja koszorúba.

Az utolsó felvonás

Lakásában a sok viszontagság ellenére a "Szent sarokban" ott függ Ódry Árpád halotti maszkja szobája falán, a felrobbantott Nemzeti színpaddeszkája mellett! "...Ilyen fontosak Neked az emlékek? -Igen! Igen! Mert napjainkban kiveszett a kegyelet! S ez nem csupán nosztalgia; de tovább éltető erő, folytonosság! Miközben mi magunk nemesedünk tőle!" (Sinkovits Imre - Pataky Jenő beszélgetése)
Alapjában véve boldog itthon. Felesége Dorka, az Operaház egyik titkárnője akkoriban, kedvenc sportkörének a Fradi baráti körének tagja, sőt régi vágya is teljesülhet, mint igazolt játékvezető meccseket vezethet. A Vígszínházban életre hívott Fehér Hollók Társaság elnökévé választják. Tudományos munkája: "A színészi - ÉN - hasadása"
1991-ben kérelmezi nyugdíjaztatását, de továbbra is vállal fellépéseket, utoljára a Nemzeti Színház színpadán játszik; Mikszáth színpadra adoptált regényében, a "Szent Péter esernyőjé"-ben Ő a Püspök. Küzdelmes gondokkal, és fordulatokkal teli élete során soha senki sem látja elkeseredettnek. Majdnem betölti a nyolcvankettedik születésnapját, amikor elhívja az Úr az égi színjátszók közé. Temetésén Sinkovits Imre, a régi jóbarát és pályatárs búcsúztatja a maga és a színháza nevében, és így fejezi be mondandóját:

"Drága Jenőkém! Köszönjük a fényt, amit ránk hagytál. Te meg nyugodjál békében a budai hegyoldalon, kedvenc fenyőfád alatt, virágaid, madaraid között, hű kutyád és Dorcsika óvó-féltő szeretete majd vigyáz Rád."


Forrás:
Csiffáry Gabriella szerk.: Magyar színészek önéletrajzai - Palatinus Kiadó, Bp., 2001.
Magyar Színházművészeti Lexikon - Akadémiai Kiadó, Bp., 1994.
Kortárs Magyar Színészlexikon - Magazin Kiadó, Bp., 1991.
Rátonyi Róbert: Kétszáz kedvenc közelről / Pataky Jenő - Hungária Sport kiadása, Bp., 1988.
Új Filmlexikon II. - Akadémiai Kiadó, Bp., 1973.
Hont-Staud: Színházi Kislexikon - Gondolat Kiadó, Bp., 1969.


Írta szerkesztette: Balatoni Monika & Takács István

Technikai lektorálás: Dévényi Ildikó


Kitüntetései:

Budapest Székesfőváros 1000 pengős ösztöndíja - 1943.
Érdemes művész - 1985.
Aranydiploma - 1986. (Színművészeti Főiskola)
Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje 1994.

© 2003 www.szineszkonyvtar.hu