|
Patkós Irma
Színésznő, primadonna
Született:
1900. március 8. Cegléd, Magyarország
Meghalt:
1996. október 24. Cegléd, Magyarország
|
Életrajza:
Adatok:
1918 őszétől - az Országos Színészegyesület
iskolájában
1921 szeptembere - Békéscsabára szerződik
1923. november 24. - házassága Sziklai Jenővel
1926 szeptemberétől 1930-ig - ismét Szegeden látható
színpadon
1930 őszétől - a Debreceni Városi Színház tagja
1939 nyara - a Fővárosi Operettszínház tagja lesz
1945 - hadiözvegynek nyilvánítják
1950-1953 - a Magyar Néphadsereg Színházában
1965-1994 - televíziós filmalkotásokban szerepel
1996. október 24. - halála
Életútja részletesebben
"- Patkós, neked színésznőnek
kell lenni.
- Tanárnő, kérem, én az is leszek"
Gyermekkora
A kis Irma egyszerű emberek
gyermekeként, Cegléden látja meg a napvilágot - egy,
a szülei által felépített vályogházban, a Hollós utca
20.-ban - 1900. március 8-án. Szeretettel emlékezik
gyermekkorára, melyet itt tölt édesapjával, Patkós Józseffel,
édesanyjával, Ecser Zsuzsannával, s testvéreivel: Zsuzsannával,
Józseffel, Máriával, Ferenccel, Lászlóval és Eszterrel.
A szülők a mindennapi betevőt az édesanya sült pogácsájával,
kiflijével teremtik elő a gyermekeknek, melyet az édesapa
árul a környékbeli kávéházakban és a vasútállomáson,
sokszor hajnalokba nyúló körútjain. Irma ily körülmények
között tölti gyermekéveit, a ceglédi Hollós utca sárga
homokjában sétálgatva, maguk készítette rongybabákkal
játszva vagy László testvérével az udvaron focizva.
Édesapja távolságtartó természete mély nyomot hagy a
kisleányban, s a bensőséges apai szeretet hiánya mindvégig
átszövi életét. "Édesapám nagyon komoly, mondhatni zord
ember volt. Bár mindent elkövetett és föláldozott, hogy
fölneveljen bennünket. De nem éreztette a szeretetét.
Amikor ma egy kislányt vagy kisfiút látok, aki odabújik
az apjához, s hízelkedve beszélgetnek, az nekem úgy
fáj. Mert gyermekkoromban sohasem tudtunk így közeledni
édesapánkhoz, aki távol tartott magától minket" - vallja
később. A szülők mindent előteremtenek - még ha keveset
is -, a gyermekek nem éheznek, s rongyokat sem viselnek.
Áldozatos munkával gondoskodnak a családról, felhagyva
a süteménysütéssel- és árusítással, gesztenyésbódét
nyitnak. A gesztenyét Irma édesanyja süti télen, meleg
ruhákba öltözve. Az édesapa kávéházakban, a vasútnál
vagy iskolákban kétfedelű kosarából árulja portékáját,
a ruhákba bugyolált gesztenyét. Majd az apa felcsap
"kucséber"-nek is, déligyümölcsöt árul, lapos kosarában
cukorban meghempergetett sült datolya, mandula, malagaszőlő
lapul éhes gazdájára várva.
Első lépések a színpad felé
Cegléden, a református templom
mögött lévő régi iskola padjait koptatja Irma is, csakúgy
mint nővérei. Az iskolájában mese- és versmondásból,
mondák elbeszéléséből remekel első elemitől fogva. Esténként
a családi összejöveteleken a szellemi táplálék a kalendárium,
a Biblia és a Kis Újság, amelyekből édesapja olvas fel.
Gyermeklányként öröme telik egy-egy mozielőadásban,
idejét egy kis moziban, a Teleki utcában tölti szívesen.
Első fellépéseként Eszter nővére osztályának vizsgadarabjában
szerepel: galambként, búzaszemeket szedegetve. Itt lobban
fel benne a színpad varázsának lángja, amely nővérével
közös, egy-egy éjjeli udvari szereplésén éled tovább.
A család mély álmát alussza, ők tánccal, dalokkal, szavalataikkal
komédiáznak az éj leple alatt. A négy polgárit elvégezve
édesanyja mellett segédkezik otthon. Kitör az I. világháború,
amely fivére, László elvesztésével érinti, érintheti
meg őt igazán. A család nem nélkülöz - tehenet, lovat
tart, disznót vágnak minden évben -, a szülők és gyermekek
művelik egyholdnyi szőlőjüket, s kétszer két hold szántóföldjüket.
Nővére, Eszter, a református egyház kántora, a Mihó
Ernő alapította zeneiskolában tanul, ahol Irmát - aki
néhányszor elkíséri testvérét - elbűvöli a zene; olyannyira,
hogy ének- és zongoraórákon vesz részt, skálázik. Eltelik
három esztendő, 1917 őszén nővérével a fővárosba indul,
szerencsét próbálni. Ám a fiatal lány nem talál állást,
elkeseredettsége újra hazahozza szüleihez. Hat hónap
múlva azonban már ismét Pesten van, s a Singer és Wolfnernél,
az Új Idők kiadónál ragasztja a lakáscímkéket a borítékokra,
kenyérkeresetként. Majd 1918 őszén Eszterrel együtt
- szülei tudta nélkül - beiratkozik az Országos Színészegyesület
Színészképző Iskolájába. Felvételiztető tanárai - Vidor
Dezső, Szerémy Zoltán, Galamb Sándor - megsejtenek valamit
tehetségéből, ahogyan előadja Endrődy Sándor "Visszavárlak"
című versét. Felveszik a drámai szakra. Irma oly eltökélt,
hogy a tanulmányaihoz szükséges belépési nyilatkozatot
idősebb lánytestvérével íratja alá, szülei helyett.
Igaz, amikor a szülők tudomást szereznek leányuk döntéséről,
nem ellenzik azt. Színinövendékként a Vígszínház statisztája,
s a fellépésekért kapott alkalmankénti 50 fillér - ha
szerényen is -, de elegendő megélhetéséhez. Statisztaként
feltűnik Molnár Ferenc "Liliom"-ában, Pásztor Árpád-Góth
Sándor "Vengerkák" című színdarabjában, az "Őnagysága
ruhájá"-ban; s Titkos Ilona vizsgadarabjában, a "Magdolná"-ban
a húg szerepében játszik, s csillantja fel figyelemre
méltó tánctudását. Nővéreivel hónapos szobát bérel a
Bajnok utca 3.-ban. Irma szinte csak a színháznak szentelve
éli életét Pesten, a férfiakat neveltetése miatt távol
tartja magától. Ha tanulmányai és szereplései közben
van egy kis szabadideje, akkor a Víg- vagy a Városi
Színház egy-egy produkcióját megnézve figyeli a színészek
alakításait. Tudja, az így benne rögzült apró mozaikok
- egy mimika, egy mozdulat - továbbkísérik pályáján.
Pályakezdése
Pályája nem indul akadályoktól
mentesen. Másodévesként vizsgaelőadása, az "O'Neill
ifjúsága" című darab bemutatása - melyben az egyik főszerepet
játszhatná -, lehetetlenné válik a Tanácsköztársaság
kikiáltása miatt. Hiszen a mű főszereplője egy pap,
s ezért a darab ekkor nem kerülhet színre. Majd Nyíregyházára
szerződve újabb kudarc éri: a fiatal színigazgató fizetésképtelensége
okán társulatát feloszlatja. Irma újra szüleihez költözik,
de hamarosan visszatér Pestre, nővéreihez, akik kezdetektől
fogva támogatják pályakezdő lépéseit és segítik sorsa
alakulását. A Bethlen téren egy kabaréban lép fel, majd
1921 szeptemberében megköttetik békéscsabai szerződése.
Ám egy évadnyi sikeres szereplés után a direktor - eladósodása
miatt - elbocsátja színészeit. A társulat egy része
azonban összefog, és továbbfolytatja működését. De ez
a próbálkozás sem hozza meg a siker várt gyümölcsét,
így Irma ismét Ceglédre költözik. Egy esetleges miskolci
szerződés visszautasítását követően váratlan táviratot
kap. Szegedre utazik, ahol rövid próba után színpadra
lép, Xénia nagyhercegnő szerepében, a Buttkay Ákos szerezte
"Ezüst sirály" című operettben, a beteg primadonnát,
Viola Margitot helyettesítve. Sikerre viszi az előadást,
s ennek köszönhetően Palágyi Lajos direktor színházához
szerződteti. Hónapos szobát bérel Szegeden, délelőtt
próbákra jár, s ha ifjúsági előadás éppen nem kötelezi
fellépésre, délutánjait többek között a Dél-Magyarország
íróival - Vér Györggyel és Magyar Lászlóval - tölti
a Tisza kávéházban. Főszerepek sorát formálja: a "Mágnás
Miská"-ban, a "Sussi", valamint a "Viktória" című darabokban.
De játszik Huszka Jenő "Gül Baba" című operettjében
Leilaként, partnere Vida Margit, s alakítása oly sikeres,
hogy a közönség ovációjával Őt követeli a színpadra,
a neves primadonna helyett.
Újabb sikerek, már asszonyként
1923 májusában a Palágyi-féle
társulat feloszlik, és Irma útja ismét Ceglédre, szüleihez
vezet. Ám egy újabb beugrással megint csak sikerek sorozata
következik, ami életébe is jelentős fordulatot hoz.
A makói Nyári Színkör szezonjában Kiss Árpád színigazgató
és Sziklai Jenő táncoskomikus társulatával viszi sikerre
a "Babavásár" című darabot, a megbukott primadonnát
pótolva, s ezen alakítását újabb operettszerepek követik.
Sziklai Jenő szemet vet a csinos, fiatal színésznőre
és Szentesen, a "János vitéz" előadását követően - amelyben
Patkós Irma a francia királylányt, Sziklai a királyt
alakítja - megkéri Patkós Irma kezét. Esküvőjük 1923.
november 24-én, egy esős napon csendesen, csupán két
tanú - Kiss Árpád és egy szállodaigazgató - jelenlétében
zajlik le, Kiss Árpád a frigy ellen való feldúlt tiltakozását
követően; ki tudja, talán sejt valamit a pár, és Patkós
Irma sorsát illetően. (Patkós Irma hivatalos neve ezentúl
Schwarz Jenőné, s ez haláláig így marad, mert sosem
lesz lehetősége bebizonyítani, hogy férje a nevét Sziklaira
magyarosíttatta.) Házasságkötésüket valódi nászút nem
követi, férjével Békéscsabára utaznak, hogy Sziklai
társigazgatóként a színház ügyeit intézhesse. Mivel
a fiatal ara férje magánéletébe nem nyer mélyebb betekintést
esküvőjüket megelőzően, így már asszonyként szembesül
a ténnyel: Sziklai a kártya rabja. Ám Patkós Irma ura
költséges szenvedélyét felháborodást mellőzve veszi
tudomásul. Újabb sikersorozat elé néz: ismét a "Babavásár"
és az "Iglói diákok" című darabokban fellépve, valamint
a "Pompadour" című színdarab címszereplőjeként. Majd
a Lehár Ferenc-operett, a "Három grácia" előadása közben
egy jelenet után, amelyben egy magasított padról kell
leesnie, elveszíti fiatal magzatát, elvetél. Egy hónapi
kórházi kezelését követően férjével Heltai Hugóhoz szerződnek,
akinek társulata ekkor Nagykőrösön szerepel, azonban
Patkós Irma csupán egyetlen előadáson lép színre, még
gyenge fizikai állapota újabb hónapig tartja távol a
színpadtól, s közönségétől. Direktoruk türelmetlensége
okán - s szerződésüket így mentve - mégis vállalja a
fellépést betegen a "Bajadér" című operettben, a színház
búcsúelőadásán, és alakításával ismét sikert arat. "Bebugyoláltak.
A közönség ebből mit sem látott. Ahogy azt se vette
észre, hogy fizikai fájdalmat érzek, amikor könnyedén
táncolok. Énekeltem, perdültem-fordultam. Érthetetlen
volt számomra, hogy miért nem esem össze. Hiszen a szünetben
az öltözőben szaggatottan lélegeztem. Attól tartottam,
elfogy a levegő. Gyöngyözött a homlokom. A tagjaimat
nehezemre esett megmozdítani. Aztán a végén mindenért
kárpótolt a taps. Ennyire még soha nem szenvedtem meg
a sikerért." Felgyógyul, s a Heltai-társulattal Nyíregyházán
játszik, s férje társigazgatásának köszönhetően, mely
magasabb jövedelmet is jelent egyúttal, már hozzá méltó
ruhákban alakíthatja a hercegnőszerepek sorát. (Ekkoriban
a színészeknek maguknak kellett fellépő ruhatárukról
gondoskodniuk, s a kezdetekben Patkós Irma egyszerű,
szegényes ruhákban léphetett színre.) A siker fél éven
át kíséri pályáján, egyebek között a "Nótás kapitány"
című, Farkas Imre szerezte operettben, és Kálmán Imre
operettjében, a "Marica grófnőben". Majd az 1924-es
szezon végén a társulat egy hónapos ceglédi szereplése
alkalmával talál rá az Andor Zsigmond szegedi színházához
való szerződés lehetősége, mely idült légcsőhurutja
és egyik kolléganője Őt háttérbe szorító lépésének köszönhetően
meghiúsul. A ceglédi szezon lezárásával Budapesten,
a Szabolcs utcai kórházban műtéttel korrigálják orrsövényferdülését,
mely gyakori náthájának, rekedtségének forrása. Műtétjét
követően Pécsre szerződik Asszonyi László társulatához,
a szezont nagykanizsai fellépéssel, s a "Csárdáskirálynő"
című operettel indítják. Rekedtsége okán újabb fellépés
nélküli hetet átvészelve ismét színre lép a "Nótás kapitány"-ban,
a "Marica grófnő"-ben, "A három gráciá"-ban; Szirmai
Andor darabjában, az "Alexandrá"-ban alakítja a címszerepet,
valamint Lehár Ferenc szerzeményében, a "Hercegkisasszony"-ban
vívja ki közönsége elismerését. Az Asszonyi-féle társulat
nehéz anyagi helyzetét menteni próbáló fiumei vendégszereplés
következik, de a színészek leváltják az őket kihasználó
igazgatót, s konzorcium formájában működtetik tovább
a társulatot. Patkós Irma férjével - aki egyben a sorsukat
rábízó színészek bizalmi embere is - Bajára érkezik,
s az ekkor épült új filmszínházba szervezett fellépéssel
mentik meg társulatukat.
Szegeden
Három hónapos bajai szereplés
és sikersorozat után, 1926 szeptemberében, ismét Szegedre
szerződik. Ám Andor Zsigmond direktor rövid időn belüli
leváltása miatt bizonytalan helyzetbe kerül, Sziklaival
együtt. Egy hónapig tartó munkanélküliségüket Faragó
Ödön szegedi színházhoz való szerződtetése töri meg,
aki új igazgatóként veszi kézbe a szegedi színházi élet
további alakítását. A társulat neves tagjai ekkoriban
többek között Dajka Margit, Neményi Lili, Kiss Manyi,
Ajtay Andor, Jávor Pál, Bilicsi Tivadar és Páger Antal.
Visszavonult életével Patkós Irma nem részese kollégái
kávéházi összejöveteleinek. Délutánonként bevásárol,
ruhát próbál, készül az aznapi fellépésre. Időnként
férjével vagy a mindennapjaiban segédkező Mária nővérével
néz meg egy-egy mozielőadást. Színházában kölcsönös
szeretet és tisztelet övezi díszletezők, világosítók
és kollégái körében egyaránt. Pályáján kedvező változás,
amikor Faragó Ödön helyére Szeged városa Tarnai Ernőt
szerződteti direktornak a színház élére, aki lelkes
törekvéseivel új színt hoz a város színházi, s kulturális
életébe egyaránt. Már Tarnai igazgatása alatt "A legkisebbik
Horváth lány" című darabot viszi sikerre, partnereként
Páger Antallal, s színre kerül szereplésével a Kacsóh
Pongrácz-daljáték, a "Dorottya" is. A Stephanides Károly-nagyoperettet,
a "Mátyás király szerelmé"-t a rádió egyenes adásban
közvetíti, s a továbbiakban az egyéb rádiós feladatok
sem kerülik el Patkós Irmát. A szegedi színház újabb
igazgatóváltása kedvezőtlennek tűnik, így férjével együtt
1930 őszén a Debreceni Városi Színházhoz szerződik,
amelyet ekkor Kardoss Géza vezet. "A cornevillei harangok",
a "Tatárjárás", a "Cirkuszhercegnő", "A három grácia"
"Az erdészlány", "A hercegkisasszony", a "Maya" című
darabokban, a "Fehér ló" című revüsített operettben,
valamint "A mosoly országa" című Lehár-operett főszerepében
látható színpadon. Kardoss Géza eladósodása okán Sziklai
koncessziót kérvényez a minisztériumtól, s a kapott
engedély birtokában társulatával a hódmezővásárhelyi
nyári színkörben lépnek fel elsőként, majd Sopronban
játszanak. Veszprém, majd Győr következik, ahol Patkós
Irma egyebek között Mascagni "Parasztbecsület" című
operájában lép színre. Sorozatos sikereik vállalkozásukat
jövedelmezővé avatják, s egy hónapig tartó hódmezővásárhelyi
szereplés után szegedi sikersorozatot érlelnek kitartó
munkájukkal. Kétszoba-összkomfortos lakást bérelnek
az alföldi városban, s zongorát, amelyen Patkós Irma
gyakorolja fellépő számait. Nővére, a halk szavú Mária
vezeti háztartásukat, s a csendes természettel megáldott
színésznő feleség nem gördít akadályt férje elmaradhatatlan,
rendszeres kártyapartijai elé sem. Sziklai, a társulat
vezetője nagy figyelmet fordít előadásaik színvonalára,
színészei pazar díszletek között, hivatásukhoz, s szerepeikhez
méltó ruhákban jelennek meg a színpadon, és ugyancsak
gondosan ügyel arra, hogy társulata előadásában jól
sikerült, magas fokú nézettséget érdemlő darabokat láthasson
a publikum. Kemény kezű direktor, ami azonban kedvezőn
formálja színészei, így Patkós Irma pályájának alakulását
is. Igaz, hogy Sziklai nem engedélyezi neje fellépését
Kálmán Imre "Ördöglovas" című operettjének pesti, Király
Színház-beli bemutatóján (amelyhez maga a szerző is
ragaszkodik), ez azonban nem akadálya Patkós Irma további
sikereinek, hiszen - férje támogatásával mégiscsak -
néhány alkalommal megcsillanthatja ragyogó tehetségét
operában is. Santuzza a "Parasztbecsület"-ben, Musette
a "Bohémélet"-ben, Micaela a "Carmen"-ben. De a fiúszerepeket
sem utasítja vissza, a "Hunyadi László"-ban Mátyást
formálja, a "Hoffmann meséi"-ben Ő Miklós, s a "Faust"-ban
Siebel. Szintén kedveltté válik a szegedi közönség körében
a Patkós szereplésével bemutatott "Szép a világ" című
Lehár Ferenc-operett, s maga a szerző elégedetten nyugtázza
a produkció színvonalát. A darabot Budapesten is bemutatja
a társulat egy vendégszereplése alkalmával, amelyet
a "Sztambul rózsája" című operett követ, nyomában Kellér
Dezső-Harmath Imre-Buday Dénes operettjével, a "Sonjá"-val.
Magánélete válságban
Színpadi sikereivel ellentétben
házassága nem követi ezen utat. Patkós Irma már fiatalasszonyként
gyanakszik a direktorként és a hétköznapokban bonvivánként
a nők körében oly kedvelt ura hűtlenségére. Sejtelme
bebizonyosodik, a férj - egy másik színésznőhöz fűződő
gyengéd érzelmeitől indíttatva - egy alkalommal elköltözik
nejétől. Különélésük híre azonban nem kedvez a társulat
jó hírének, és ezzel Sziklai állása is veszélybe kerül.
Ezért Sziklai Jenő - hogy mentse a helyzetet, és hogy
megelőzze a pletykákat - arra kötelezi nejét, hogy egy
színházi előadás alkalmával vele mutatkozzék. A művésznő
- tudva, hogy mi forog kockán - engedelmesen tesz eleget
Sziklai határozott kérésének. E színpadias szereplésüket
Sziklai Patkóshoz való visszaköltözése követi. A társulat,
1935-ben, a Király színházi évadnyitó vendégszereplése
után a Kellér-Harmathy-Buday szerző hármas szerezte
"A Csodahajó" című darab fiatal, vadóc lány-alakjában
látható színpadon Patkós Irma, ismét Szegeden. Ám az
1936. évi sikereket újabb betegsége töri meg, magzata
méhen kívül fogan, s életét csak a gyors műtéti beavatkozás
menti meg. Három hónapos szegedi klinikai kezelése után
lábadozását Parádon folytatja, ahol az ottani gyógyfürdő
vizének, s a figyelmes ápolásnak köszönhetően megerősödik.
Kilenc hónap kihagyással, már gyógyultan, Győrben lép
színre "A víg özvegy" című operettben, valamint egyéb
szerepek mellett Rejtő Jenő "A dézsatündér" című színdarabjában
játszik. Ezen időszakban sem érezhető fellépésein házasságának
újabb mélypontja, és a közönség szeretetének köszönhetően
vészeli át a férji hűtlenség okozta újabb lelki törést.
A történelem beleszól életébe
A történelem viszontagságai
nem maradnak hatástalanok Patkós Irma pályájára sem.
A hitleri uralom, a Színészkamara zsidó származású színészeket
célzó tisztogató tevékenysége és a félelem ezen időszaka
a színházakra, s a közönségre egyaránt kihat. 1939 júliusa
- a Sziklai zsidó származása miatti, annak személye
ellen irányuló egyre nyíltabb támadások okán - Patkós
Irma életébe is változást hoz. Sziklaival, mint a Fővárosi
Operettszínház újonnan kinevezett társigazgatójával
Ő is Pestre költözik, s a Mozsár utca 5.-ben, egy háromszoba-összkomfortos
lakásban rendezkedik be férjével, s Őt második édesanyjaként
szerető nővérével, Máriával. Házassága kudarcait a közönség
rajongó ünneplése enyhíti időről időre, a "A pozsonyi
lakodalom" című Bánfalvi (Beck) Miklós-nagyoperettben
Mária Terézia alakjában, Kiss Manyi, Latabár Kálmán
és Lendvai Andor társaságában arat sikert. A színészet
berkeiből egyre inkább kiszoruló férj feleségére nyomást
gyakorolva akadályokat gördít szereplései elé, s ez
időben Patkós Irma csupán a "Gül Baba" című Huszka Jenő-operettben
vállalhat Gábor diákként új szerepet. Kétéves turnéján
is régi alakításaival hódítja meg Kassa, Nagyvárad,
Kolozsvár, Marosvásárhely, Szabadka, Zombor, Újvidék
közönségét, egyebek között "A pozsonyi lakodalom"-ban,
a "Gül Babá"-ban, a "Sztambul rózsájá"-ban. 1942 októberében
táviratban értesül édesanyja haláláról, amely mélyen
lesújtja, gyászát ismét a színpad enyhíti valamelyest,
de 1944-ben édesapja is távozik az élők sorából.
Patkós Irma, a hű feleség
Életének keserű és nehéz időszaka
kezdődik: Sziklait leváltják társigazgatói posztjáról
származása miatt, s 1944. október 23-án munkaszolgálatra
vonul be. Az Őt kísérő felesége fájdalmasan szembesül
a zsidókat ért megaláztatásokkal, a nyilasok könyörtelen
bánásmódjával. Nővérével kettesben, s munka nélkül maradva
szerény jövedelemre csupán egy-egy ruhájának eladásával
tesz szert, aggodalom és rettegés tölti ki életét. Férjét
hűen támogatja meghurcoltatása idején, ellátva Őt a
legszükségesebbekkel, ha lehetősége adódik, meglátogatva
az egyre jobban megtört, idővel csonttá-bőrré soványodott
Sziklait, akinek végül is az ausztriai gmündeni táborban
vész nyoma, s ennek okán a Hazafias Népfront a felszabadulást
követően, 1945-ben, Patkós Irmát hadiözvegynek nyilvánítja.
Budapest ostroma idején szinte mindenét elveszíti, lakását
felrobbant akna teszi lakhatatlanná, bútorainak nagy
része megsemmisül, s az emberek személyes értékeit nem
kímélő csőcselék drága pénzű színházi ruháitól is megfosztja,
így más választása nem lévén - 1945 márciusában - visszatér
Ceglédre testvéreihez.
Újra otthon, majd színpadon ismét
A egykoron sikerek kísérte primadonna
Cegléden háziállatokkal foglalatoskodik, kacsákat őriz,
malacokat nevel, libát vásárol, így éli sorsával megbékélve
szerény, csöndes életét. "Az egyáltalán nem viselt meg,
hogy én, az egykori primadonna nem lehettem színpadon,
s helyette malacokkal, baromfiakkal foglalatoskodtam.
Semmiféle munka nem szégyen, ha azzal keressük a kenyerünket
és örömünket leljük benne" - vallja C. Fehér Ferencnek
Patkós Irma. Vérbeli színésznő azonban nem bírja sokáig
szereplés nélkül, s örömmel tölti el, amikor 1947 augusztusában
meghívják egy rádiós szereplésre, amely azonban nem
pótolja a korábbi havonkénti 3-4 rádiós fellépést. Egy
véletlen segíti újra színpadra, így enyhítve számára
az egyre nyilvánvalóbb hiányt. Egykori kolléganője,
Mészáros Ági férje közbenjárására Fényes Szabolcs az
Operettszínházhoz szerződteti, igaz, csekély bérért.
Eladott ékszereinek árából teszi lakhatóvá a Bajza utca
66. szám alatti lakást - ahol a tető sem védi meg az
időjárás viszontagságaitól -, s a valamikor Ceglédre
szállított bútoraival rendezi be, majd a városi tanács
felajánlását elfogadva átköltözik a Dob utca 38.-ba
egy, az előzőnél jobb állapotban lévő lakásba, mellette
most is kitartó Mária nővérével együtt. Operettszínházi
bemutatkozó produkciója az "Ő vagy Ő" című darabban
egy kisebb epizódszerep, majd a "Marica grófnő"-ben
szintén nem túl jelentős alakításra nyílik lehetősége
az operett harmadik felvonásában színre lépő öregasszonyként
(47 évesen) - s Patkós Irma e szerepet visszaadja, amely
lépésének következménye: "Ezzel olyan bűnt követtem
el, hogy példát kellett statuálni. Egy hónapra eltiltottak
a színháztól. Még fizetést sem kaptam. Megtűrtek. Kegyet
gyakoroltak, a szezon végéig maradjak." A szerződés
nélkül maradt színésznő kisebb feladatokat vállal, filmgyárban
és színházban egyaránt: a "Mágnás Miska" filmváltozata
három grófnőjének egyike, vagy statisztaként tűnik fel
a filmvásznon; vagy a Nemzeti Színházban statisztál,
szintén Mészáros Áginak köszönhetően, egyebek között
a "Noszty fiú esete Tóth Marival", a "Ljubov Jarovaja"
és "A revizor" című színdarabokban. 1950-ben Várkonyi
Zoltán - a Magyar Néphadsereg Színházának akkori társigazgatója
és főrendezője - siet segítségére, aki Horváth Ferenc
direktorral havi 1300 forintos fizetéssel szerződteti
a színházhoz, melynek tagjai ekkoriban Ruttkai Éva,
Komlós Juci, Ajtay Andor, Mányai Lajos például. Egy
esztrádműsor szereplőjeként, kollégáival országos turné
keretén belül lép színre két dalt - a "Messze a nagyerdő"-t
és egy szovjet dalt - énekelve, s a közönség ráadást
követel tőle, majd egy népies darabban egy kolhozvezetőt
alakítva megbukik. A "Nem magánügy" című színdarabban
- amellyel országos turnéra indul, tiszti klubokban
előadásokat tartva - ismét sikerrel formálja szerepét,
s ezen alakításával egy Madách Színház-beli eredményes
beugrást követően többszöri vendégszereplésre nyílik
alkalma. 1953-ban a színház új direktora, Ladányi Ferenc,
Patkós Irmát Sziklai Jenő színigazgatói múltja miatt
elbocsátja - racionalizálásra hivatkozva. Horvai István
direktor szerződteti a Madách Színházba, s az "Egy pohár
víz" című színdarabban debütál egy kisebb szerepben,
amelyben azonban kétszázötvenszer lép színre; Ibsen
"Nora" című színművének dajkáját formálja, mely alakítását
a nagyobb magyar városok közönsége is láthatja a társulat
körútja során. "A kaméliás hölgy" című darabban Guthier
Margit (Tolnay Klári) házvezetőnője, a "A medikus" című
színdarabban szintén házvezetőnőként szerepel, Pécsi
Sándor partnereként.
Az új fővárosi élet szereplőjeként
1956. október 23-a eseményei
is Budapesten érik, újra félelemmel éli át a halál közelségét,
az utcai harcokat, a gránátok, lövedékek becsapódásait.
A távolban a szeretteiért aggódó színésznő a lezárt
pályaudvarok megnyitását követően Ceglédre utazik testvéreihez.
Majd pár nap múltán a fővárosba visszatérve kihalt utcák,
színházak zárt kapui fogadják. A város újraéledése azonban
a színházi élet folytatását is jelenti egyúttal, a közönség
többnyire szovjet darabokat láthat. Patkós Irma Soltész
Annit helyettesíti "A királykisasszony lovagja" című
darabban, majd a "Lady Windermere legyezője" című színdarabban
játszik, ebben később Lázár Máriát pótolva; aztán Dajbukát
Ilonát helyettesítve parasztasszonyt alakít. A Madách
Színház új igazgatója, Ladányi Ferenc azonban újra csak
nem tűri meg társulata tagjai között, s Patkóst még
érvényben lévő szerződése ellenére nyugdíjaztatja. 1960
augusztusában maga a színésznő is beadja nyugdíjaztatási
kérvényét, melyre néhány hónap elteltével elfogadó válasz
érkezik, majd 1961. március 15-én hazaköltözik szeretteihez
Ceglédre.
A színészvér újra pezseg
Vidéki élete munkával telik,
szőlőjükben kapál, a gyümölcsöt maga hordja haza, s
éjjel két órakor kelve viszi piacra portékáját, de a
ház körüli teendőkből is kiveszi részét. Bár nyugdíjba
vonulásakor szilárdan elhatározza, hogy - a további
bántásokat elkerülendő - soha többé nem vállal semmilyen
szerepet, "Elegem van már ebből az egészből. Nem csinálom
tovább" - mondja nemrég, Kardos Ferenc és Rózsa János
1965-ben érkező ajánlatának mégsem tud ellenállni, s
szenvedélye kamerák elé vonzza. Eljátssza a "Gyermekbetegségek"
című vígjáték nagymamaszerepét, ezt 1967-ben az "Ünnepnapok"
című filmdráma követi, majd a "Bűbájosok" és a "Kitörés"
című filmek szereplője. Az újabb véletlenek szerencsés
összjátéka Kenyeres Gábor "Végre hétfő" című játékfilmjének
próbafelvételére sodorja, amelyet megnézve Sándor Pál
és Tóth Zsuzsa tetszését is elnyeri az ekkor már nagymamakorú
színésznő, s a "Sárika, drágám!" című drámájukba hívják
Patkós Irmát, melyet Pécsett forgatnak. Ebben az alkotásban
nyújtott alakításáért a film számára felfedezett Irma
nénit nívódíjjal jutalmazzák. Két testvére, Zsuzsanna
és Eszter halálán sincs ideje sokat bánkódnia, 1971-ben
forgatják a "Végre hétfő"-t, nyomában pedig a "Hangyaboly"
című filmet. Sándor Pál portéfilmet készít Patkós Irmáról
szülővárosában, Cegléden, és ezt követik egyebek között
olyan filmek, mint a "Holt vidék" és a "Legszebb férfikor".
Ez utóbbiban Latinovits Zoltán partnere Patkós Irma,
aki igen keresett színésznővé válik a televíziós rendezők
körében. Gaál Albert, Szőnyi G. Sándor, Dömölky János,
Horváth Tibor, Mihályfi Imre kérik fel például filmjeik
egy-egy szerepére. A forgatások között otthoni teendőit
látja el, s testvérei sorsát egyengeti. 1974-ben a "A
medikus" című filmhez hívja Ádám Ottó, majd ez év nyarán
Vámos László a "Magyar Elektra" kapcsán kéri fel szereplésre.
(További filmszerepek következnek, 1976 és 1980 között
Patkós Irma 28 filmben, valamint tévéfilmben játszik!)
Ugyancsak az 1974-es év hoz számára kitüntető sikert:
a szófiai nemzetközi tévéfilmszemlén a "Lázadók" című
film Reza nénijének megformálásával a legjobb női alakítás
díját nyeri el, s Horváth Tibor veszi át az utazás fáradalmait
nem vállaló színésznő nevében az elismerést jelképező
brosstűt.
Túl a 80. életévén
Betölti a 80. életévét, ám az
egyre fáradtabb idős asszony helyett egy erővel teli,
lelkesen dolgozó színésznőt láthat a közönség továbbra
is. A Sándor Pál rendezte "Ripacsok" című film öltöztetőnője,
a "Szerencsés Dániel", a "Közös kutya" című filmek szereplője.
Rózsa János "Boszorkányszombat"-jában látható filmvásznon,
a "Te rongyos élet" című Bacsó Péter-filmben ismét öltöztetőnőt
formál. Otthoni gondjai idősödő testvérei, majd Mária
nővére halála miatt megsokasodnak. Mélyen megviseli
Mária elvesztése, melyen az sem enyhít, hogy megkapja
az Érdemes Művész kitüntetést. Majd Ferenc bátyjától
is búcsúzni kényszerül. Némi vigaszt nyújt számára a
ceglédi színház felújítása alkalmából való szerepelése,
s a közönségtől kapott szeretet. "A falu jegyzője",
a "Nyolc évszak", a "Gyerek születik", a "Dublőrök éjszakája",
a "Trópus", valamint az "Öregberény" és a "Mindszenty
bíboros élete" című filmekben játszik, ez utóbbiakban
immár 94 évesen, de vidéki életét most már egyedül élve
sem adja fel. Türelmesen viseli a szervezete idősödésével
járó fizikai fájdalmakat, az érelmeszesedést, s időnként
hatalmába keríti a halál gondolata, amely felett töretlen
életkedve minduntalan győzedelmeskedik. 95. születésnapja
előestéjén Rátóti Zoltán megnyitja a Kossuth Múzeumban
a tiszteletére rendezett kiállítást. Másnap, március
8-án zsúfolásig megtelik a városháza díszterme. Az emberek
felállva, vastapssal köszöntik. Köztük színész és rendező
barátai: Bessenyei Ferenc, Komlós Juci, Székhelyi József,
Zsurzs Éva; majd néhány nappal később, március 15-én
átveheti a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét,
művészi pályája elismeréséül.
Halála
100. születésnapját már nem
érhette meg, 96 évesen, 1996. október 24-én, ahogyan
élt, csendesen távozott. 1996. október 31-én helyezték
örök nyugalomra szülővárosában, a református öregtemetőben.
Szerénysége, emberi és színészi méltósága, becsületessége
példaértékű az utókor számára is, s egy emberöltőt meghaladó
életkora bölcsességének vágya: a tisztelet újjáélesztése
az emberek között, még megvalósításra vár.
"Mindig is béketűrő, szerény voltam, hajlottam a megalkuvásra.
Nem tudtam haragot tartani senkivel. Pedig néhányan
csúnyán visszaéltek a barátságommal. De hát azért vagyunk,
hogy megbocsássunk.
Szerettem és szeretem az embereket a hibáikkal, gyarlóságaikkal
együtt..."
"A jövő század generációinak
azt üzenem, hogy ölelem őket. Őrizzék meg méltóságukat
és becsületüket. Viseljék türelemmel a megpróbáltatásokat.
Bízzanak magukban..."
Patkós Irma
Patkós Irma emlékét őrizve
Cegléd városa tisztelettel őrzi
Patkós Irma emlékét. Az Ő nevét viseli a ceglédi színház,
és az egyik helyi filmszínházterem, valamint művészeti
iskolákat neveztek el róla. A ceglédi Kossuth Múzeumban
"Patkós Irma hagyatéka" címmel tekinthető meg időszaki
kiállítás (Cegléd, Múzeum utca 5.), a Kossuth Művelődési
Központban pedig mellszobrát láthatják az ide betérők.
Forrás:
C. Fehér Ferenc: Patkós
Irma - Cegléd Város Önkormányzata, 2000.
Írta összeállította: Dévényi Ildikó
Köszönet C. Fehér Ferencnek az életrajz összeállításában,
és a a hagyaték kezelőjének, a ceglédi Kossuth Múzeum
munkatársainak a nyújtott támogatásukért.
Kitüntetési:
Szófia tévéfilmfesztivál legjobb
női alakítása (1974)
A Szocialista Kultúráért (1974)
Cegléd Városért emlékérem (1983)
A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze (1984)
A Pest Megyei Tanács Alkotódíja (1985)
Cegléd Város Díszpolgára (1989)
Cegléd Városért Emlékérem (1990)
A Magyar Köztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendje
(1990)
A Magyar Köztársaság Érdemrendje Középkeresztje (1995)
|