Életrajza:

Adatok:

1932 - Színművészeti Akadémia tagja
1933 - Nemzeti Színház szerződteti, ezért megszakítja tanulmányait, nem fejezi be.
1935 - 1937 Vígszínház tagja
1938 - 1941 párizsi St Georges Színház tagja
1940 - 1951 USA-ban szerepel
1951-1966 Párizsban szerepel
1966 - 1996 kezdetben Madridban, majd Rómában él
1994 - Kecskeméten játszik
1996 - Utolsó filmje - "Törvénytelen"
1996 - halála

Életútja részletesebben

Gyermekkor

Gyermekkorom nagy része mende-monda, amit szüleim meséltek rólam, nem is biztos, hogy úgy volt igaz, ahogyan ők emlékeznek. Szüleimről minél kevesebbet szeretnék írni. A gyermek és a szülő viszonya a legnehezebb emberi viszony, és ma már gyermek és szülő is vagyok egyszemélyben" - írja visszemlékezései kapcsán. Gyerekkoráról nem szeret tehát beszélni valamiért, ezért ezt tiszteletben tartjuk. Azt említjük meg, amiről szívesen beszélt életében is:
A családnak földje van Szandaszöllősön, amely földet eladnak, amikor Zita 14 éves, hogy kellő eleganciával tudjon a gimnáziumban megjelenni. Zita kötődik ehhez a darabka földhöz, ezért az eladást sérelmesnek tartja, megvetően beszél az így szerzett eleganciájáról. Rossz emlékeinek egyik mély sebe ez.

Színiakadémián

A felvételi során belesül ugyan a versébe, ennek ellenére tehetséget lát Góth Sándor a leányba, felveszik. A család némi protekcióval is segíti az izgalomtól alig látó kislányt, ugyanis édesapja (katonaember) együtt jár a Ludovikára Gömbös miniszterelnökkel, és nagy valószínűséggel "felülről" is megtámogatják a szipogó és gátlásos kislányt. Az akadémián Gobbi, Básti, Gellért Endre, Fónay Márta, Király Kató, Móricz Lili, évfolyamtársa. Főiskolán tanára Hettyey Aranka nagy tehetséget lát a gyermekben, és egy alkalommal kísérettel érkezik. Az osztály igen izgatott, hisz a két nagyhatalmú színházi ember társasága szép jövő rózsaszínű ködével, reményeket ébreszt sokak lelkében. Zita közömbös, mert nem érez magában kellő tudást... Idővel mégis őt szólítják fel, és rövidesen kiválasztásra kerül, és kiderül, hogy az egész herce-hurca miatta van. Voinovich, a Nemzeti Színház akkori direktora, és Csathó Kálmán, a színház főrendezője a Nemzetihez szerződtetik. Perczel nem hiszi el a történteket, annyira valószínűtlen számára, és igazából akkor tudatosul benne mégis minden, amikor Füstös bácsi a Nemzeti Színház szerepkihordója, elhozza a Szentirmayné szerepét, Herczeg Ferenc: A dolovai nábob lánya - című darabjának felújításához.

Első filmszerepe: az Újrokon

Csathó Kálmán révén kerül bele a filmforgatás eladdig ismeretlen világába. Csathó forgatókönyvéből készülő, Gaál Béla rendezte film egyik címszerepét bízzák rá, és nem kisebb partnerek társaságában arat nagy sikert, mint Gózon Gyula (most letegyem, vagy ne tegyem le) Berky Lili, Delly Ferenc mellett az akkor már nagy sztárnak számító Kabos Gyula mellett. Kezdő színésznő létére elképesztő startot mondhat magának, mert, hiszen a film két általa énekelt betétdalából az egyik, a "Kislány kezeket fel, most egy kis szerelem kell" kezdetű sláger, a magyar filmtörténet örökzöld melódiájává lépett elő az idők során.

Nemzeti Színházban

Akkor ősszel elkezdődik élete talán egyik legszebb ősze - mint azt vallja később -x a Nemzeti Színházbeli két esztendő első ősze. "Megismertem első nagy szerelmemet, Tímár Jóskát. Hogy lehetne Tímár Jóskát csak egy pár oldalra is visszahozni... hogy "látva lássák" őszi falevelek színű hajával, sötétkék télikabátban, hogy lehetne elérni, hogy hallják búgó hangját, amikor énekelgetett velem a Baross Grillben az előadások után..." A Nemzeti gárdája épp kiöregedőben lévén jelentős szerepeket kap, egyre nagyobb feladatok elé kerül, ahol rendre megállja a helyét.

Nagy hibát követ el - felmond a Nemzetiben

Aztán egy nap, két esztendő múltán, a színházában nagy változás áll be. Voinovich, az akkori igazgató helyére dr. Németh Antal kerül. A változás több volt mint egy hivatalnok váltás a színház élén. Németh Antal drasztikus lépéssel kezdi működését, és a korábbi idősebb generációt nyugdíjaztatja, szinte valamennyi állományban lévő színésznek felmond. A főváros valamennyi színházából a remek jó és fiatal színészeket a Nemzetihez szerződteti. A színházban viszont pánik lesz úrrá. Felháborodást kelt az új igazgató határozott intézkedése. A felmondás után, persze sokak az újszerződésüket is viszont látják, de ettől függetlenül nyugdíjba kerül egyebek mellett Hettyey Aranka, Rózsahegyi Kálmán, Cs. Aczél Ilona... a Nemzeti nagy generációjának nyugdíjkorú tagjai. Perczel Zita is megkapja az elbocsátó levelét, amelyet rövidesen egy új szerződés váltja fel, számítanak rá a Nemzetiben. Ám ő szolidaritásból nem fogadja el a tagságot, összetépi a levelet, és felmond Németh Antalnak. A Vígszínházhoz szerződik. Élete vége felé világosan látja, hogy ez a fiatalkori dac, meghatározza élete további alakulását. A nagy drámai szerepek, a nemzet megbecsülése végképp elsorvad, és be kell idővel érnie könnyebb vígjátéki szerepekkel, könnyed komédiákkal, mind itthon, mind külföldön. Utólag ráébred nagy hibát követett el ekkor... sajnos utólag mindannyian okosabbak vagyunk. A bölcs még idejében okos, bár ez talán oktalan okoskodás a részemről.

A vígszínházi esztendők

A Vígszínházban amolyan színpadi díszként, "látványelemként" van, jelen Fedák Sári, Makay Margit, Darvas Lili mellett asszisztálva, összegezve a vígszínházi esztendőket: színészi szempontból nem a kihívások ideje ez számára. "...én csak ott voltam, minden felvonásban, dekoratívan, hol estélyi ruhában, hol matrózruhában, hol elegáns, nem feltűnő délelőtti kosztümben, lámpalázasan unatkoztam a színpadon..."

Perczel Zita filmes aranykora

A vígszínházi esztendők idejére, már befutott, és kedvelt filmszínésznő. A Meseautó film Kovács Verájaként egy ország zárja szívébe például, vagy a Budai cukrászda Ilonkája, s talán egyik leghíresebb szerepében szintén leányt, a főhős Virág úr (Kabos Gyula) leányát, Babát alakítja a "Lovagias ügy" című filmben. Számos Székely István filmben szerepel. Akkoriban előszeretettel támadják Székelyt amiatt, hogy felesége Ágay Irén adja filmjei főszerepét, és a váltás az új arcok szerepeltetésénél Perczel Zita kerül előtérben Székely filmjeiben, többek közt. Megnyerő mosolya, filmes scharmja, esendően kedves beszédmodora, kellemes hangorgánuma, szeretnivalóan őszinte lénye, csinos megjelenése kapcsán, a kor egyik nőideálját látja benne megvalósulni szinte mindenki.

Franciaországba kerül

1935 nyarán, a vígszínházbeli utolsó, évadzáró előadását követően Franciaországba megy édesanyjával nyaralni. A nyaralás során számos francia filmes emberrel ismerkedik meg, akiknek révén végül is 1937 decemberében, másfél évvel később, Franciaországba mehet filmezni. Ő kezdetben csak rövid időre kíván távol maradni a hazától, de menetközben törvényerőre emelkedő törvények végképp elvágják a visszatérés szálait, a rövid külföldi tartózkodás negyven esztendőre duzzad. Az itthon töltött másfél esztendő során jobbára filmez, utoljára a Marika című filmben vállal szerepet. A film sajtóbemutatóját követően nem sokkal Párizsba utazik, 1937 december közepén, ahol színházi főszerep várja. Itthon készül rá, de mégis egy erős kihívás ez , a magyar színésznőnek. Michel Durand vígjátékának, a Barbarának a főszerepét. Magát Barbarát játssza az 1938 februári bemutatón, hozzá kell tenni nagy sikerrel.

Párizsban

Párizsban a Barbara sikerét látva újabb főszereppel bízzák meg ezúttal Pierre Brasseurrel játssza a Leonidas című Verneuil darab főszerepét. Amekkora siker a Barbara, akkora bukás a Leonidas. Aztán ismét egy premier, és újra a Théatre de Paris-ban. Jean de Letraz: Trois Josephs (Három József) című darabjának női főszerepe, ezúttal azonban a Barbara sikerét is felülmúlva. A siker hatására a sztár filmszínész Fernandel kéri fel következő filmjének főszerepére. A színházzal azonban szerződést kellene bontania, a forgatás érdekében. Színpadi partnere azonban a szűnni nem akaró teltházak okán ellenzi a szerződésbontást, így úszik el végül is Perczel Zita berobbanni készülő filmcsillag szerepköre Fernandel oldalán. Partnere aki ragaszkodik a színpadhoz, nem más mint Perczel akkori szerelme Marcel a francia színész, akivel 1939. június 21.-én összeházasodnak. (Perczel Zita első házassága ez)

Az élet bonyolult, de nem reménytelen

Az ifjú házasok turnéra indulnak. Végigtáncolják Algériát ketten, majd Nizza, azután a Comedie-Francais-zel Bordeauxba utaznak. "A turné életre szóló élmény volt. Különböző francia nyelvterületen, vagy franciául értő közönség előtt játszani ugyanazt a darabot olyan volt, mintha minden alkalommal egy másik darabot játszottunk volna..." Később hajóra szállnak és ekkor már Rio de Janeiro az úti cél. A háború kitörését követően érnek csak vissza Párizsba. Marcellel rövid idő alatt megromlik a kapcsolata, különválnak útjaik, ám Zita a válóper idejére már terhes Marceltől. Az apa azonban mégis a későbbi második férj lesz, az orosz filmproducer Lucachevitch. A háború elől Párizsból menniük kell. Férje marad Párizsban, míg ő, még terhesen Lucachevitch-el Amerikába utazik.

New Yorkban

A gyermek végül is New York's Hospitalban jön a világra, Alexander Leo Attila Lucachevitch néven. Emigráns orosz és francia értelmiségi körökben mozognak New Yorkban. John Loden, Jean Renoir, Pierre Lazaroff, Antoine de Saint-Exupery szinte állandó vendégek náluk. Zita az emigráns magyar körökkel is kapcsolatot tart. Az akkor már Amerikában élő Kabos Gyula elsőként gratulál Attila megszületéséhez, de Lengyel Menyhérttel és Vadnay László a két nagy szövegkönyvíróval is szoros barátságot tart. Később Vadnay László lesz mind a házassági, mind pedig a jóval későbbi válóperes tanújuk. Lucachevitch egy nap családjával Los Angelesbe költözik, innentől fogva a napfényes Hollywoodban élnek.

Újra Európában

A háború végéig, sőt azon is túl 1951-ig Hollywoodban él. Megszületik kislánya, és jószerivel a filmgyárak közelében lakik, egyszer sem forgat filmet. Senki sem keresi szerepekkel. A családnak él jószerével, és bár új szerelemre lobban, egyre mélyebb depresszió gyötri. Szinte lépésről lépésre épül fel közel három esztendő alatt egy kitűnő helyi pszichiáter segítségével. Visszatér Európába, Párizsba, ahol hamarosan újabb színpadi sikerek várják, a hosszú közel 11 esztendős kihagyást követően. Ez alkalommal majd ötszázszor játszik a Théátre de Capucines-ben, régi partnerével Sacha Guitryvel.

Sok év magány

1951-1966 Párizsban szerepel, és jó néhány esztendei aktív időszakát követően 1966-ban Madridba költözik, ahonnét később Rómába távozik, itt él egészen addig, míg az 1990-es politikai fordulatot követően felkérését nem kap újból szereplésre Magyarországon.

Második aranykorszaka Budapesten

1991-ben a Budapesti Kamaraszínház Noël Coward Forgószínpad c. darabjának egyik szerepére szerződteti. Perczel Zita a Rómában, Párizsban leélt évtizedei után erre a szép szerepre szinte az első hívó szóra hazajön Budapestre. Ajándék esztendők ezek az idős színésznő számára a magyar színpadon, magyarul, az itteni kollégák szeretetével körülvéve létezni ismét a hazai színpadon. Pályája újra felívelt, és Magyarországon ismét felfedezik. Simó Sándor portréfilmet készít róla, meg interjút ad Tímár Józsefről
Forgószínpad című vígjátékban, és a címszerepet játszotta Csíky Gergely Nagymama című darabjában a Kecskeméti Színházban. Szerepet kap Mészáros Márta Örökség, András Ferenc Dögkeselyű és Sőth Sándor A nagy postarablás című filmjében is.
1994 - Kecskeméten játszik, Jászai nagy szerepében, most Ő Szerémi grófné, Csiky Gergely: Nagymama című darabjában. Ez a premier az utolsó életében, amely végül is a hazához, Kecskeméthez fűzi. 1981-82-ben papírra veti emlékeit "A meseautó magányos utasa" című önéletrajzában, amelyet Bárdos Judit szerkeszt, és előszóval, filmográfiával is ellát.

Post scriptum

"Légy hű hozzám a sírig" - mondja a korabeli sláger. "... én szerelmeim közül senkihez sem voltam hű. Akkori meggyőződéseimhez, álmaimhoz igen, némelyikhez még ma is - az ember felelős gyermekeiért, akiket világra hoz... élete végéig felelős, ezt a felelősséget nem lehet átadni, a szemrehányások elől nem lehet elbújni, fület bedugni, hallgatni kell őket, élni kell velük. Álmaim közül talán Szandaszőlőshöz maradtam hű. És biztosan vannak más, öntudatlanul mély hűségek bennem... például, hogy magyar vagyok."

Forrás:
Csiffáry Gabriella: Születtem - Palatinus Kiadó, Bp., 2001.
Magyar Színházművészeti Lexikon - Akadémiai Kiadó, Bp., 1994.
Új Filmlexikon - II. kötet, Akadémiai Kiadó, Bp., 1973.
Hont - Staud: Színházi kislexikon - Gondolat, 1969.

Kitüntetései: -

Műve:
Perczel Zita: A Meseautó magányos utasa
Szerkesztette, az előszót és a jegyzeteket írta, és a filmográfiát összeállította:
Bárdos Judit Áron Kiadó, Budapest 2000.