Életrajza:

Adatok:
1962 érettségi bizonyítvány
1962-1964 Margit Kórház adminisztrátora, majd szabás-varrást tanul
1964 Egyetemi Színpad
1965-1969 Színház- és Filmművészeti Főiskola
1969-1970 Mikroszkóp Színpad
1970 - 1992 Madách Színház tagja 22 éven keresztül
1992 - Arizona Színház
1993 - 2002 József Attila Színház tagja haláláig
2002 decembere - váratlan halála

Életútja részletesebben

Édesanyja hajdúsámsoni származású, édesapja pedig zalegerszegi vegyészmérnök, s Debrecenben találkoztak s alapítottak családot. Ilona azonban a háború okozta vándorlások közepette Budapesten született. Iskolái elvégzését követően a Margit Kórházban dolgozik adminisztrátorként 1962-64 között, majd szabás-varrást tanul. Elhelyezkedik a Népművészeti Ktsz.-nél elöbb próbaidőre munkásként, késöbb mint meos (átvevő ellenőr). A színpad világa iránti vonzalmát amatőr színjátszókörben gyakorolta, eleinte a cégénél, késöbb az Egyetemi Színpad vonzéskörzetébe kerülve. Felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1969-ben diplomázik. Bolondozó természete, s barátai szerint "az örökké bohóckodó Ili" rátalál önmagára, megtalálja élete hivatását. Főiskolás évei alatt is tagja marad az Egyetemi Színpadnak, sőt a MAFILM Filmszínészképző Stúdiumát is elvégzi diplomázásával egyidőben.

A főiskola után

A friss diplomás Ilonka munkát és lehetőséget, a nemrég alakult, s Komlós János vezette Mikroszkóp Színpad-nál kap. Komikai lehetőségeken túl más feladatokra is vágyik, amelyet igazából a Madách Színháznál talál meg, ahova 1970-ben hívják. 22 éven keresztül tagja marad a színháznak, ahol szebbnél szebb feladatok során teljesít. A Thália Színház ígéretes átalakulása során nyert rövid életű Arizóna Színház oltalma alatt véli úgy, hogy a várva várt szerep megújulásai megvalósulhatnak itt. A színház sajtótámadások kereszttüzében áll, s anyagi gondokkal tűzdelten nehezen működő szervezetté válik. 1993-ban Schütz Ila kapva kap a kínálkozó lehetőségen, s a József Attila Színházba szerződik, amelynek haláláig tagja marad. Szinpadi munkájával párhuzamban, végzettségének megfelelően a MAFILM és a Magyar Televizió is rendszeresen foglalkoztatja.

Schütz Ila és a film

A kor jelentősebb filmalkotásaiban kap kisebb-nagyobb szerepet, s élete során több mint harminc játékfilm, s megszámlálhatatlan televiziós produkció őrzi alakját. A "Csend és kiáltás", az "Ismeri a Szandi-Mandit?", a "Krebsz, az Isten", a "Széplányok, ne sírjatok", a "Madárkák", a "Nyulak a ruhatárban", az "Emberrablás magyar módra", a "Pendragon-legenda", az "Árvácska", az "Egyszeregy" és a "Valami Amerika" című játékfilmek, pályájának állomásait jelölik ki. A televíziós produkciók sorában többek között: "A talpsimogató", a "Tisztújítás", "Az ördög cimborája", az "Egy filozopter szerelmei", "A medikus", a "Régimódi történet", a "Villámfénynél" és az "Eklézsia-megkövetés" című Németh László drámák adaptációiban alkot maradandót, a megszámolhatatlan vígjátékok, kabaréjelentek mellett.

Színpadi alakítások

Színpadon számos klasszikus szerző darabjában játszik, alakítja Rosalindát, Shakespeare: "Lóvá tett lovagok" című művében, színpadra lép Csehov-darabokban: Szonya, a Ványa bácsi című darabban, Mása a Sirályban, Natasa a Három nővérben. Moliére: "A fösvény" című komédiájában Fruzsinát formálta meg, Camilla a Szigligeti: Liliomfiájában. Játssza Molnár Ferenc: Olympiájában Eugéniát, Bódognét az Adáshiba című Szakonyi-darabban. Bernard Slade: "Jövőre, veled, ugyanitt" című darabjának Doris szerepében, s több mint háromszáz előadáson partnere Sztankay Istvánnak, akihez kollegiális barátság is fűzi. Az utolsó színpadi éveiben olyan sikeres produkcióknak közreműködője a József Attila Színházban, mint például a Black Comedy, A házasságlevél, A miniszter félrelép, az Ugyanaz hátulról című közönségdarabok.
Munkájáért 1974-ben Jászai Mari-díjjal tüntetik ki. Az érdemes művész kitüntető címet 1981-ben, a Déryné-díjat 1997-ben, a kiváló művész elismerést 1999-ben veheti át.

Schütz Ila a magánember

A neves komika magánélete az utólsó néhány évben próbára tette erejét, férje halálát követően, magányosan élt majd hét éven keresztül. Depresszió gyötörte, s a munkájában sem lelt már annyi örömöt, mint korábban. A filmgyártás sohasem látott mélyrepülése, valamint a magántelevíziók megjelenése kapcsán, jószerivel megszünik az önálló produkciók sora. Nincsenek kisjátékfilmek, egészestés filmek gyártásához pedig hosszú sorok állnak, éveken át eltorlaszolva, minden más lehetőséget, a televiziós társaságok az olcsó kivitelű szappanoperákkal, valóságshow-kal váltják föl a hullámzó színvonalú, sajátgyártású TV filmeket. Mégis keresik, hívják, ám ez a mélyhullámok idején eltompuló hangként kívülrekednek lakása néma ajtaján. Színházában beteget jelent, majd önkezével vet véget minden, benne rejlő tengernyi lehetőségének.
Schütz Ila 2003.január 5-én lett volna 59 éves.

Kitüntetései:

Jászai Mari-díj -1974, Érdemes Művész - 1981, Déríné-díj -1997, Kiváló művész -1999.