Áttekintő életrajza:

Bellovics Imre tanítványa. Mint polgári isk. énektanár, majd szakfelügyelő működött. 1907-től a bp.-i Szent István-bazilika karnagya (ő a templom első karnagya), 1913-tól haláláig a koronázó főtemplom karmestere. Nevéhez fűződik az elemi isk. énekszakoktatás megszervezése. 1908-ban az ő kezdeményezésére létesítették a Székesfővárosi Zenetanfolyamok alsó tagozatát, melynek vezetője is volt; 1912-ben megalapította a Székesfővárosi Énekkart, melyet két éven át vezetett; ugyancsak ő volt az ösztönzője a később (1922-ben) megalakult Székesfővárosi Zenekar felállításának, megalapítója és 1903 - 1913 között elnöke volt a Magyar Zenészek Orsz. Egyesületének. Mint újságíró és zenekritikus is működött. 1900 - 1901 között a Zenevilág című folyóirat szerk.-je. M. zeneművek: 2 opera (Ninon, Othello mesél , 1898.); 3 balett (Csodás stb.); számos operett és iskolai daljáték, továbbá egyházi művek, férfikarok és más vokális kompozíciók stb.