Vándory Gusztáv

Életrajz
Filmszerepei
Színházi szerepek
Foto
Szakirodalom

Vándory Gusztáv Színművész, filmszínész, pedagógus

Született:
1882. december 6. Budapest, Magyarország

Elhunyt:
1964. november 16. Budapest, Magyarország

Leánya: Vándory Margit - színésznő
(Bp., 1906. márc. 13. - )

Életrajza:

1904 - diplomát kap a Színiakadémián
1904 - 1906 - Miskolcon, majd
1906 - 07 - Szabadkán szerepel
1914 - 1942 - közel 240 magyar filmben szerepel, jobbára epizodistaként
1907 - 1940 - a Magyar Színház tagja, 33 éven át
1922 - 1925 - vendégszerepel a Vígszínházban
1932 - fellép a Király Színházban
1942, 1948 - játszik a Madách Színházban
1946 - fellép a Művész Színházban
1943 - 1957 - a Fővárosi Operettszínház tagjaként játszik
1955 - 1959 - fellép a Blaha Lujza Színházban

Összefoglaló:

Talán az egyik legszerényebb, de az egyik legfelkészültebb közkatonája a magyar színjátszás gárdájának. Pedig - mint ahogy mondják kortársai - ahol partnerei az ágyúk és gépfegyverek, ott ő az aranycsillagos tiszt. Szerény hallgatag ember, soha próbáról nem késik élete során, szerepeire hosszasan készül, és egyforma műgonddal formálja meg a legkisebb epizódfigurát, a főszerep közeli alakokkal egyetemben. Ugyanakkor a magyar némafilmgyártás egyik legkiemelkedőbb művésze, aki közel hatvan némafilmben, és további száznyolcvan hangosfilmben játszik - két filmet leszámítva -, jobbára epizódszerepet. "A vén gazember" és a "Pogányok" című filmek főszerepeit adja. Némafilmek színészeként játszik a később Oscar-díjat is szerző Kertész Mihály (Michael Curtis) rendező keze alatt, de dolgozik Bolváry Géza (Geza von Bolvary), Korda Sándor (Sir Alexander Korda) és Deésy Alfréd rendezőkkel is. A Budapesten működő külföldi filmes cégek, mint például a francia Osso cég is szívesen foglalkoztatja a tehetséges és már népszerű Vándory Gusztávot, filmjeit itt a neves olasz rendező, Carmine Gallone jegyzi. Később hosszú időn keresztül tanít az Országos Filmegyesület Filmiskolájában, és dolgozik az 1942-ben megjelent Castiglione-Székely-féle "Filmlexikon" számára is. Élete során több mint 60 esztendőn keresztül szerepel színpadokon, megszámlálhatatlan figurát, karaktert keltve életre, többnyire epizodistaként, karakter-, vagy jellemszerepet formálva.

Életútja részletesebben:

Pályaindulása

A Színművészeti Akadémián olyan neves tanárok irányítása alatt tanul, mint Újházi Ede, Gál Gyula, Csillag Teréz és Császár Imre. A Nemzeti Színház nagy művészeitől nem csak a mesterség csínját-bínját tanulja, de a művészet iránti szeretetet is. Pár évtizeddel később, majd húsz éven át ő maga is tanár az Akadémián. 1904-ben végez, majd három esztendőn keresztül vidékre szerződik. Nagybecskereken lép először színpadra, majd Miskolcon két évadon át, 1904-1906-ig, Szabadkán pedig 1906-1907-ben. Ezt követően visszatér Budapestre, ahol majd harminchárom esztendőn keresztül a Magyar Színház művésze. Fellép a Király Színház egyes produkcióiban, sőt, később a Belvárosi Színház előadásaiban is fel-feltűnik.

Vándory Gusztáv első filmje 1913-ban

Még gyerekcipőben jár a magyar némafilmgyártás, amikor a Magyarországon is működő Pathé-cég akkreditált rendezőjeként Felix Vanyl szerződteti 1913-ban, egy ordonánc tiszt szerepére, Törzs Jenő és Kertész Dezső partnereként, Bíró Lajos "Sárga liliom" című színművének filmváltozatához. Ezzel kezdődik Vándory Gusztáv filmkarrierje. Filmbeli partnere az a Harmath Imre - egyébként egy őrmestert alakít a filmben -, aki később humoros és káprázatos dalszövegeiről válik nevezetessé, és megszámlálhatatlan dal, sláger, operett szerzőjeként ismerni, semmint színészként.

Budapesti közjáték, avagy történet az első filmjének forgatásáról

Az első film forgatásához kapcsolódik az a történet, amelyet Vándory Gusztáv mesél nem sokkal halála előtt Pánczél Györgynek, a "Filmvilág" akkori újságírójának: "... akkoriban még nem szokták meg Pesten, hogy fényes nappal kosztümös színészek járnak az utcán - így történt, hogy engem is mindenki valódi tisztnek nézett és az altisztek nagyokat szalutáltak nekem, különösen az akkor bevonult önkéntesek. Én keményen visszatisztelegtem, és nem is lett volna baj, ha véletlenül nem osztják mellém Harmath Imrét, a későbbi kiváló humoristát, aki egy őrmestert alakított. Éppen egy városligeti villa előtt állok, Harmathtal, amikor elsétált előttünk két tengerészkatona és szalutált. Harmath a váratlan tisztelgéstől olyan zavarba jött, hogy lekapta fejéről a huszárcsákót és ijedten visszaköszönt: - Alászolgája uraim...!"

Egy filmkarrier elindul

1915-ben, a Berlinből hazatért Illés Jenő rendezte "Romlott emberek között" című filmben már jelentősebb szerepet kap Vándory Gusztáv. "... ebben a filmben ismerkedtem meg a fiatal Somlay Artúrral és kötöttem vele örök barátságot." Aztán nem sokkal ezután játszik az "Elnémult harangok"-ban is, amelyet az a Zsitkovszky Béla rendez, aki egyébként az első hazai filmet, a "A tánc" című oktatófilmet is jegyzi. Ennek a filmnek egy másik nagy rendező személyisége Garas Márton, akinek irányításával folynak a felvételek. Ám a film megbukik, hamarosan lekerül a műsorról. Öt év múltán Balogh Béla újravágja a filmet, valamint új befejezést is készít hozzá... és a siker most már elmaradhatatlan.

Vándory mint némafilmsztár

Vándori Gusztáv rövid idő leforgása alatt a hazai némafilm-korszak egyik kedvelt férfi színészévé válik. Kedveli a közönség, és szeretik a kollégák. Imádják a rendezők, mert nagy gyakorlattal mozog a kamerák előtt, és különös ráérzéssel igen hamar megtalálja azt az akkor még feltáratlan és járatlan utat, amely a filmszínészt és a színházban mozgó színészt elválasztja. Nem igényel instrukciót alakítása, gyorsan rátalál a szerep karakterére. Gesztusai, mimikája, mozdulatai tökéletesen idomulnak az akkori elvárásokhoz. Kevés újraforgatást igényel személye, alapos felkészültsége, és lelkiismeretes munkastílusa okán. Játszik a később Oscar-díjat is szerző Kertész Mihály (Michael Curtis) rendező keze alatt, de dolgozik Bolváry Géza (Geza von Bolvary), Korda Sándor (Sir Alexander Korda) és Deésy Alfréd rendezőkkel is. A Budapesten működő külföldi filmes cégek, mint például a francia Osso cég is szívesen foglalkoztatja a tehetséges és már népszerű Vándory Gusztávot, filmjeit az Ossónál többnyire a neves olasz rendező, Carmine Gallone jegyzi.
Legnagyobb sikereit a némafilm-korszakban az "Elnémult harangok" (Simándi tiszteletes), "Az iglói diákok" (Petki Pali), a "Leányvásár" (Rottenberg), a "Luxemburg grófja" (Brissard), "Az aranyember" (Kadisai), a "Petőfi" (Kossuth Lajos), "A szív tévedései" (Holwert), "A szeszély (Gaston Lord) és a "Lili" (Plinchard) című filmekben aratja. Szerepel az első hangosított némafilmben, a "Csak egy kislány van a világon"-ban is, aztán az eljövendő negyven esztendőben további százhetvenkilenc hangosfilmben jobbára epizódszereplőként.
Közel hatvan némafilmben, és további száznyolcvan hangosfilmben játszik - két filmet leszámítva - jobbára epizódszerepet. A "Vén gazember" és a "Pogányok" filmek főszerepeit adja.
Hosszú időn keresztül tanít az Országos Filmegyesület Filmiskolájában, és dolgozik az 1942-ben megjelent Castiglione-Székely-féle "Filmlexikon" számára is.

Színházi működése

Szerepet vállal a Pünkösti Andor vezette Madách Színház előadásaiban (1941-1942). Először 1941 áprilisában (24-én) lép a Madách színpadára a "Bécsi gyémántok" című Lessen-vígjáték Lassing ezredeseként. Az 1760-as évek Bécsében játszódó zenés darabot Földessy Géza rendezi, Nagyajtay Teréz megejtő díszleteivel. A főbb szerepeket Lázár Mária és Mihályfi Béla játssza, a fiatal Gábor Miklós, a gyönyörű szőke csoda, Csikós Rózsi, az elbűvölő Déry Sári, valamint a kitűnő Baló Elemér mellett. 1941 decemberében (12-én) ismét új darabban mutatkozik meg a Madách színpadán. Babay József "Körtánc"-ában alakítja a Rendőrtanácsos szerepét, Bulla Elma, Sennyei Vera, Várkonyi Zoltán és Greguss Zoltán partnereként.
1942 januárjában pedig a nagy port felkavart Felkai-darab, a "Néró" egyik jellemszerepét adja. A nagy botrányt a színpadon ábrázolt és Rómát felgyújtani kész, elmeháborodott császár, és a Hitler közötti párhuzam adja. A hivatalos hatóságok fellépnek ugyan a darab betiltása érdekében, de hát ki meri állítani, hogy "az ideggyenge Néró és a német kancellár, Hitler között bárminemű hasonlóság volna..." így a hatóságok fogcsikorgatva ugyan, de hagyják futni a darabot, míg a közönség "olvas" a sorok között, amely a nagyszámú előadás, a darab szakmai és közönségsikerében is megmutatkozik.

Guszti bácsi...

A Madách színházbeli játék és szakmai elismerés mellett viszont az Operettszínházhoz szerződés köti, így annak eleget téve nemsokára operettekben, zenés darabokban látni.
A háború után a Blaha Lujza Színházban (1955-1959) játszik, többnyire karakterszerepekben tűnik fel akkor is, mint például 1959-ben, amikor egyebek közt a "Narancshéj" című zenés darabban alakít egy parkőrt. Élete során több mint 60 esztendőn keresztül szerepel színpadokon, megszámlálhatatlan figurát, karaktert keltve életre. Élete delén már úgy tisztelik, mint a film hőskorának, valamint a színpadok egyik sokat látott, nagy tapasztalatú öregje. Messze földön ismert, hogy egyetlen próbáról sem késett el még élete során, mindig felkészülten érkezik, és gondosan ügyel arra, hogy a "civil" Guszti bácsi kívül maradjék a színházon. Folyvást dolgozik emlékiratain, de annak sorsáról nincs tudomásunk, könyv alakban nem látott napvilágot, annyi bizonyos. Nagyon pontos feljegyzéseket készített a filmforgatásokról, darabokban játszott szerepeiről. Legendás és megszámlálhatatlan noteszeiben mindent feljegyez élete során. Később egyes - azóta azután elveszett - némafilmekkel kapcsolatosan is pontos felvilágosításokkal tud szolgálni, a feljegyzéseire hagyatkozva. Melyik nap, hol forgattak, melyik helyszínen, kik voltak jelen, milyen személyes benyomások érték aznap... stb.
Részt vesz egyebek közt Földes Imre "Hivatalnok urak" című darabja magyar színházbeli premierjén 1909-ben, mint második esztendeje a Magyar Színházhoz szerződött ifjú titán, és mint nyugdíjas megéri ötven évvel később ennek a darabnak az 1959-es felújítását is; igaz akkor már a Néphadsereg Színházává átkeresztelt Vígszínházban.
Csöndes visszavonultságban éri a halál, 82 esztendős korában.

Az összeállítást készítette: Takács István
Korrektor: Dévényi Ildikó
Munkatárs: Dr. Vasass Veronika

© 2003 www.szineszkonyvtar.hu