SZIGLIGETI EDE, családi nevén SZATHMÁRY
JÓZSEF (1814-1878) számos szállóige forrása volt. E szálló
igék közül egynéhány csak a színészek között járatos; följegyzésüket
azonban szükségesnek vélem. A dolog e részében KASSAI VIDOR
volt szíves tanácsadóm - Az 1843. November 25-én színre
került Szökött katona I. felvonásában fordul elő a Holnap
nem lát engem Milánó (Májland)! - Melyet, akkor szoktunk
mondani, mikor elillanni készülünk.
Mikor a színészek valaminek az okára-fokára
bukkannak, ezt idézik a Két pisztolyból (1844.
március 9.): - Innen kölcsönözte
a pisztolyokat? - Ami annyit tesz: ,ez hát a
dolog nyitja?'
Ha a színész akár a színpadon, akár az
életben elakad, és nem tud szólni, társa ösztökéli: - Adj
hangot, Dóci! Ennek az az eredete, hogy Szigligeti:
Gitti tragédiájában (első előadása 1845. június
2-án) van két alak: Orbán és Dóci. Történt egyszer, valahol,
hogy Dóci megszemélyesítője nem tudván a szerepét, szótlanul
állt; mire reá szólt Orbán: Adj hangot Dóci! (Kassai
Vidor szíves közlése)
Ballagi Mór: A magyar nyelv teljes szótára (1873) szójárás gyanánt
közli: ,adj hangot, Dóci.'
Az 1846. november 10-én színre került
Szigligeti Ede: Csikós I. felvonásának változásában
mondja a kikosarazott kántor híres - Rózsi
megvetlek! - mondását, melyet már szinte gyakrabban
emlegetünk, mint aesopusi mese rókájának éretlen szőllejét.
A két dolog azonegy helyzetet fejez ki
A Mátyás fiá-ban (1847. május 15.)
mondja a vajda: - Ne félts te
engem!
Ha színtársulatnak rosszul van dolga,
a színészek ezt dúdolják Liliomfi (1849. december 21.) I.
felvonásából, egészen vagy részben:
| Szóló: |
Üres a pénztár, |
| |
A gázsi nem jár, |
| |
Ha nem illik bár, |
| |
De szökni kell már, |
| Együtt: |
Már többet itt |
| |
Nincs kredit! |
Az 1851. március 6-án színre került Nagyapó
II. felvonásából vett színész-idézet az - ugy-e,
Jakab? - Ezt akkor emlegetik, mikor valakinek az
állításában kételkednek. Ugyanis a Nagyapó-ban
a földesúr Jakab nevű inasával bizonyíttatja vadász-hazudozásait;
Jakab pedig nem csak bizonyítja a füllentéseket, de tódítja
is.
Mikor a színész valamely pletykának látszó
hírről kérdezi, hogy kitől ered, ha a forrás bizonytalan,
azt felelik neki: - az
egész világ, meg a hajdú. Az idézet Szigligeti Ede:
Cigány népszínművének (1851. december 5.) II. felvonásából.
Részletek - Tóth Béla: Szájrul
szájra - magyarság szálló igéi
Az Atheneum Társulat kiadása 1895. Budapest,